A foglalkoztatottak száma 4 millió 240 ezer volt november-januárban, 113 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 64,5 százalékra emelkedett. A munkanélküliek száma 51 ezerrel 279 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,2 százalékra csökkent november-januárban az egy évvel korábbihoz képest – közölte a KSH péntek reggel.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője felhívta a figyelmet, hogy éves összehasonlításban kedvező a kép, a november-januári mutatókat az előző három hónap adataival összehasonlítva ugyanakkor kissé csökkent a foglalkoztatottság. A közfoglalkoztatottak, valamint a külföldön, illetve a versenyszférában dolgozók száma is mérséklődött kissé a téli időszakban, de ennek nincs érdemi hatása - mondta. A fogyasztás várható bővülése azt is jelenti, hogy lesz kereslet a termékek iránt, tehát a munkaerőpiacon is lesz kereslet az emberek iránt - fogalmazott Virovácz Péter. Hozzátette, kérdés, hogy mennyire jelenthet gondot a vállalatoknak a munkaerőhiány; a verseny a megfelelő munkaerőért ugyanakkor emeli a béreket. A szakember a versenyszérában dolgozók és a közfoglalkoztatottak számának növekedése miatt arra számít, hogy a munkanélküliség 6 százalék alá csökken ebben az évben.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője rámutatott, a munkanélküliségi ráta 6,2 százalék maradt a november-januári időszakban, megegyezően az előző háromhavi átlaggal, az egy évvel korábbi 7,4 százalékhoz képest pedig a várakozásoknál jobban csökkent. Az elemző szerint a foglalkoztatottak számának éves növekedése nagyrészt annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 57,3 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi, a bővüléshez ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számának 49 ezres növekedése is hozzájárult.
A szezonális hatások miatt ugyan az év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra megközelítheti a 7 százalékot, de az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így idén 6,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 6 százalék körül alakulhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a friss munkaerőpiaci adatokat adatokat értékelve kifejtette, az év vége, illetve az év eleje gyengébb időszaknak számít munkaerőpiaci szempontból. Rámutatott, hogy a nagyobb téli "kilengések", visszaesések kikerültek a rendszerből, így stabilabb képet mutat a piac. A szakember szerint a mostani 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta az idén csökkenhet, a munkaerőpiaci szempontból erősebb nyári, kora őszi hónapokban akár 5,5-5,8 százalékra mérséklődhet a ráta, az év egészében pedig 6 százalék alatt lehet a mutató. Kommentárjában kifejtette, azért várható javulás, mert több ágazatban, például a kiskereskedelemben, az építőiparban, a feldolgozóiparban is munkaerőhiány lépett fel.
Nem a béremelés a megoldás?
„Még ha hirtelen meg is emelik a béreket, a munkaadóknak már most sincs hová nyúlnia a munkaerőpiacon, a szakemberek elfogytak: vagy itthon, vagy külföldön foglaltak” – mondta korábban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szakember szerint ugyanis nem új keletű jelenség a munkaerőhiány: ami először a gépgyártásban és az IT-szektorban jelentkezett és legfeljebb Nyugat-magyarországra volt jellemző, az egyre több ágazatban válik súlyos problémává immár a fővárosban és Kelet-Magyarországon is. (10-ből 6 vállalkozásnak gondjai vannak emiatt a Policy Agenda friss elemzése szerint.) „Évekkel ezelőtt azt lehetett hallani, hogy nincs hegesztő, de most már nem csak szakmunkások hiányoznak, hanem a szakképzést nem igénylő állásokra is alig-alig találni embert” – hangsúlyozta a szakember.
