Nehéz tehát a friss diplomások dolga a munka világában. Nagyjából mindegyikük ugyanazzal a háttérrel érkezik: a diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat. Nem egyszerű kitűnni a többiek közül és megcsípni egy állást. A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Felmérések szerint több mint 50.000 pályakezdő fiatal keres állást. Ugyanakkor a munkaadói oldal helyzete sem egyszerű.
Nem azt tudják, amit kéne
"A munkaadói oldal problémája, hogy nagyon nehezen találnak megfelelő munkavállalót. Ennek oka, hogy nem találnak megfelelő szakembert, mert hiányoznak a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák. Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci elvárás a gyakorlat-orientált tudás. A munkaadók azt szeretnék, hogy a frissdiplomások minél előbb hasznos és hatékony tagjai legyenek a csapatnak. Szakmailag általában kifogástalanok a hazai egyetemekről érkező fiatalok, azonban hiányzik a gyakorlati tapasztalatuk. Amit a cégek különösen hiányolnak, hogy legtöbbjüknek nincsenek céljaik, csak elvárásaik. Gond van sokjuk kommunikációs és a problémamegoldó készségeivel is. Megítélésünk szerint a szakmai tudás is sok esetben problémás: a diákok az iskolapadból kikerülve nem tudják összekapcsolni megszerzett elméleti ismereteiket a gyakorlati munkavégzéssel. A tapasztalataink szerint a tanultakat nem tudják azonnal szintetizálni, és nem képesek azt lefordítani saját nyelvükre, munkakörükre. A fiatalokat kereső vállalatok szájából leggyakrabban hallott kritika a fentieken túl az idegennyelv-tudást éri" - mondta Fehér Tímea, a fiatalok tehetséggondozásával foglalkozó, a leendő munkavállalók számára pedig részletes adatbázist jelentő, jelenleg megvalósítási fázisban lévő My Science Mentor (MSM) program alapítója.
A közgazdász, kommunikáció, pénzügy, marketing területeken köztudottan nagy a verseny a frissdiplomások között, ezeken a területeken a munkaerőpiac rákényszeríti a diákokat e hiányosságaik pótlására. A műszaki területen azonban a munkaadók versenyeznek, és azt tapasztalják, hogy emiatt sokan hajlamosak elkényelmesedni és ez okozza a műszaki frissdiplomások hiányosságait. Nehezíti a helyzetet a fiatal munkavállalóknál tapasztalható új trend, miszerint a fiatalok 2-3 év után tovább állnak és új munkahelyre távoznak. A fiatalok "bevethetőségéhez" szükséges átképzések, rengeteg időt és pénzt emésztenek fel a munkáltatók részéről.
A munkaadók a szükséges kompetenciák híján nagyon nehezen találnak megfelelő munkavállalót, a leendő munkavállalók pedig nem terveznek eléggé előre és nem tudják, hogy pontosan milyen ismeretekre lenne szükségük egy adott állás betöltéséhez. Pedig a magyar mikro- és kisvállalkozások 27-27 százaléka tervez létszámbővítést fél éven belül, és leginkább szakmunkásokra lenne szükségük. A mikrovállalkozások 15 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig a harmada középvezetőknek is tudna munkát adni. (Itt találja a részleteket.)
Ugyanakkor Hajdú István Csongor, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője szerint - bár egyetért azzal, hogy a pályakezdők jelentős részének fogalma sincs arról, hogy mit is szeretne, a cégeknél is lenne tennivaló. Rejtegetik például a kereseti lehetőségeket, mert attól félnek, hogy ez olyan versenybe űzné őket, ahol 15-20.000 forintos juttatás különbségek miatt nem őket választanák a tehetségek. Ez az információhiány viszont nagy nehézség a fiataloknak. Emellett gyakori például, hogy az álláshirdetésekben 7-8 féle kulcs kompetenciát is felsorolnak elvárásként, mindegyiknek pedig kevesen felelnek meg maradéktalanul. A munkáltatók célja persze a legjobb jelöltek megtalálása, de a túlzott elvárásokkal a szakember szerint olykor negatív hatást érnek el. A letaglózó elvárások miatt sokszor egyébként megfelelő Y generációs jelöltek sem pályáznak meg egyes pozíciókat, mert például nincs meg a sokadik helyen, de elvárásként felsorolt x-edik programnyelv ismerete – amit leginkább „miért ne” alapon foglaltak bele az álláshirdetésbe. (Friss felmérésük szerint még mindig a pénz az úr a fiataloknál, ha álláskeresésről van szó.)