Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést.
Sáling József a KASZ vezetője kifogásolta, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása után a korábbi 100 százalékos vasárnapi pótlékot 50 százalékra állították vissza. Leszögezte: a szakszervezet a 100 százalékos pótlék visszaállítását és önkéntes alapú vasárnapi munkavégzést követel, valamint azt, hogy a pihenőnapok közül legalább kettő vasárnapra essen. „A kereskedelmi dolgozók jelenlegi létszámával, a munkaerő minőségével nem oldható meg a vasárnapi nyitva tartás” – mondta az érdekképviseleti vezető. További igényük az egyműszakos vasárnapi munkavégzés, valamint az, hogy a boltok december 24-én és 31-én legkésőbb délben zárjanak be. Az érdekképviselet követeli, hogy csökkentsék a munkabérre rakódó terheket. (Magyarországon a bruttó bér 66,5 százalékát kapja meg egy átlagos minimálbéres.)
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a kereskedelemben dolgozók többsége minimálbérért, vagy szakmunkás bérminimumért dolgozik, ami a minimálbérért foglalkoztatottak esetében azt jelenti, hogy a napi 8 óra munkával a megélhetéshez szükséges összeget sem tudják hazavinni.
Az ötlet egyébként a politikában is támogatásra talált: több ellenzéki párt is felkapta a 100 százalékos bérpótlék ötletét.
A szakszervezet váratlan helyről is támogatást kapott: Dávid Ferenc a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke úgy foglalt állást, hogy az ötven százalékos vasárnapi pótlék nem lesz tartható. Ennek mértékét véleménye szerint jelentősen meg kell emelni, ám konkrét számot nem jelölt meg a béremeléssel kapcsolatban.
Annyit jelzett csupán, hogy a minimálbéresek számára is jól érzékelhető pótlék-emelésre van szükség, még akkor is, ha emiatt kevesebb bolt lesz képes kinyitni a hét utolsó napján. Szerinte ennek egy alkufolyamat során kell világossá válnia. Megjegyezte azonban, hogy a szövetség a jelenlegi helyzetben azt támogatja, hogy a munkavállalók járjanak jobban, persze a gazdaságosság határain belül.
A VOSZ vezetőjének állásfoglalása egyébként érthető: a kiskereskedelemnek komoly munkaerőhiánnyal kell szembenéznie, ami már most is súlyos gond nem csak a kereskedelemben, hanem a vendéglátásától az autógyártásig csaknem minden szektorban. A szakemberhiány miatt a kereskedelemben már most is mintegy 8000 ezer álláshely betöltetlen, így a megnövekedett munkaerőigényt csak nehezen, hónapok alatt lehet majd feltölteni. Különösen igaz ez abból a szempontból, hogy a vasárnapi zárvatartás kötelezettségéről szóló törvény eltörlése – Rogán Antal szavaival a 2015. március 15-ei állapot visszaállítása – nem csak a vasárnapi nyitva tartást engedélyezi, hanem az éjszakai elárusítást is. Így jelentősen, akár harmadával is nőhet egyes kiskereskedelmi egységekben a munkaórák száma – amit csak munkaerő felvétellel lehet érdemben bepótolni.
A tilalom eltörlése nem csak az élelmiszer kiskereskedelmet vagy a hipermarketeket érinti: a ruházati boltok, barkácsáruházak (amelyek közül volt, amelyik kivonult az országból vasárnapi zárvatartás miatt), a plázákban található üzletek és a kapcsolódó szolgáltatásokban is erőteljes munkaerőigény keletkezhet. (A szakemberhiány miatt több kiskereskedelmi lánc már béremeléseket jelentett be.)
A 100 százalék túl sok?
Az április 16-án hatályba lépett, a régi szabályoknak megfelelő előírások alapján 50 százalék a vasárnapi pótlék, ugyanúgy, mint régebben. A Kúria állásfoglalása alapján azonban a bevásárlóközpontoknál ez nem kötelező, mivel azok rendeltetésük szerint tarthatnak nyitva vasárnap, ugyanúgy, mint például a vendéglátóhelyek, ahol ugyancsak nincs vasárnapi pótlék.
Az elmúlt napokban több indítvány jelent meg arról, hogy 100 százalék legyen a vasárnapi pótlék a munkaadók javaslatára, ugyanakkor az ágazat munkaadói szervezetei - ÁFEOSZ és a KISOSZ - eddig nem hoztak nyilvánosságra olyan állásfoglalást, hogy milyen módon javasolják megváltoztatni a vasárnapi munkavégzés feltételeit. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vállalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitvatartást, sokakat pedig arra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le, így a cafeteria is áldozatul eshet. A szervezet pénteki közleményében kiemeli: a vasárnapi pótlék 100 százalékos mértéke 50-60 milliárd forint terhet jelentene, és számos vállalkozás nem tudná kifizetni. Az intézkedés feltételezhetően éppen a kisvállalkozásokat érintené a legrosszabbul, vagy lehúzhatnák a rolót vasárnaponként, vagy feketén kellene foglalkoztatniuk az alkalmazottaikat.
A jelenlegi számítások szerint az 50 százalék vasárnapi pótlék terhe 25-30 milliárd forint. Mivel 2015-ben jelentősen emelkedtek a bérek a kereskedelemben, az OKSZ szerint az alkalmazottak végül visszakapták a vasárnapi pótlékot, az azóta megszűnt zárva tartási szabályok ellenére is. Felhívták a figyelmet arra is, a vasárnapi zárva tartás időszakában kizárólag az öt szabadon választható - közöttük a négy adventi - vasárnapon volt kötelező a 100 százalékos pótlék, minden más esetben - például a benzinkút, piac, vásár - csak 50 százalékot kellett fizetni, tehát kétféle pótlékot írtak elő a jogszabályok.
Az OKSZ az ágazat valamennyi munkavállalóit és munkaadóit képviselő szervezeteinek egyeztetése alapján lát lehetőséget arra, hogy közösen megvizsgálják, hol célszerű megváltoztatni a vasárnapi munkavégzés szabályait.
