Továbbemelkedtek a hazai lakásárak tavaly: egy budapesti használt lakás átlagára 20,3 millió forint volt a tavalyi év első három negyedévében, vagyis 3 millió forinttal több, mint egy évvel korábban.  Ez azonban már a csúcs, a meredek emelkedésnek előreláthatólag vége.

Élénk volt a lakáspiaci forgalom a múlt év harmadik negyedében: a legfrissebb hivatalos adatok szerint több mint 14 százalékkal több lakás kelt el, mint 2015 hasonló időszakában. Az ingatlan.com adatai szerint is látványosan nőtt a lakosság körében tavaly az értékesítési kedv: 23 százalékkal több lakást hirdettek eladásra, mint 2015-ben, a lakást keresők száma pedig 18 százalékkal nőtt.

Az elmúlt években tapasztalható ingatlanpiaci fellendülés várhatóan idén is folytatódik, ám az élénkülés motorját a befektetők helyett valószínűleg egy új vevőréteg megjelenése és az emelkedő hitelfelvételi kedv adja majd.

Változások történtek az új lakások fokozatosan bővülő kínálati piacán. Ma már az elérhető új lakások valamivel kisebbek, mint tavaly: idén januárban az országos adatok szerint ugyanis 75 négyzetméter volt az átlagméret, szemben az egy évvel korábbi 79 négyzetméterrel. A budapesti újlakás-kínálatban pedig 86 négyzetméterről 78 négyzetméterre csökkent az átlagméret - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Még mindig Budapesten lehet a leggyorsabban eladni a lakást, és ezen belül is a panelek mennek el a leghamarabb. Vidéken a nyugati országrészben a legkelendőbbek a panelek, a keleti országrészben a téglaépítésű társasházi lakások népszerűek.

Gyorsan szaporodnak az új építésű lakóingatlan-projektek az országban. Ha az érdeklődők most körülnéznek, akkor rengeteg lehetőség közül választhatnak. Nem mindegy azonban, hogy melyikben vásárolnak lakást. De milyen szempontok alapján dönthetünk arról, hogy melyik ingatlan az igazán jó befektetés?

Míg néhány hónapja még az áremelkedés volt jellemző, ma már az árak stagnálása, sőt korrekciója látszik. Egyedül a telekáraknál tapasztalható még áremelkedés a jelentős kereslet miatt.

Míg az elmúlt két évre a lendületes áremelkedés volt jellemző a belváros ingatlanpiacán, ez mára megtorpant. A szakemberek szerint érezhetően mérséklődött a kereslet, így az áremelkedés is mérséklődhet végre.

A külföldi vásárlók lépést tartanak a magyar lakáspiac növekedésével, 2013 és 2015 között az évi 89–134 ezer adásvétel 6-7 százalékát adták. Ráadásul a szóban forgó időszakban többet vásároltak, mint amennyi eladtak, így a kezükben lévő lakásállomány az elmúlt 3 évben több mint 7 ezer ingatlannal nőtt – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. A külföldiek Budapesten magas presztízsű ingatlanokat keresik, de a határ menti településeken és a nyaralóövezetekben is aktívak.

Úgy tűnik, megáll az ingatlanárak növekedése a hazai ingatlanpiacon. Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a II. negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lassuló növekedési ütem. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk.

A társasházak építésére kiadott engedélyek száma több mint 230 százalékkal nőtt Magyarországon az idei év második negyedében, ez pedig az Eurostat adatai szerint a legnagyobb bővülés uniós összevetésben – derül ki az ingatlan.com összeállításából. Az elemzés rámutat arra is, hogy nemcsak lakásépítési kedvben, de az ingatlanárak drágulásában is Magyarország vezeti az európai uniós rangsort.

A panellakások iránt még mindig óriási a kereslet. Áraik több budapesti kerületben már egészen közel járnak a téglalakások négyzetméteráraihoz. Az elmúlt két év emelkedése után azonban stabilizálódni látszanak.

Országosan nagyságrendileg 370 ingatlanfejlesztés van jelenleg folyamatban, ebből 270 a fővárosban. Budapesten a legnépszerűbb beruházási helyszín a XIII. és a XI. kerület, vidéken Győr, Sopron és Szeged – derül ki az Otthon Centrum legújabb, őszi Újlakás Monitor elemzéséből.

A fővárosi lakásépítés kiemelt célterülete Budapest XIII. kerülete, és ebben a válság évei sem mutattak változást. Elemzésünk azt vizsgálja, milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy ilyen népszerű lett a kerület a lakásvásárlók és a fejlesztők körében.

Tavaly mintegy 16 ezer adásvétel történt a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék alkotta régióban. Ez a szám 2013 óta dinamikusan emelkedik, ám még mindig 30 százalékkal elmarad a válság előtti szinttől, amikor 23 ezer lakás talált új tulajdonosra Dél-Alföldön.

Most, hogy az idei évben ismét beindultak a társasház-építések Budapesten, a mára jelentős mértékűre duzzadó keresletet talán részben sikerül is kielégíteni. De milyen újépítésű ingatlanokra vágynak az emberek, és mit kapnak a valóságban?

Kecskemét az a kivételes vidéki város, ahol - elsősorban egy jelentős autóipari beruházásnak köszönhetően - még a válság évei alatt sem torpant meg ingatlanpiac. A helyzet azóta is hasonló, sőt a kilátások tovább javultak. A szakértők szerint akár befektetési céllal is érdemes itt lakást vásárolni, főleg mert néhány kivételes újépítésű projekt remek lehetőséget kínál erre.

A felújított lakások drágábban eladhatóak: a paneleknél 8, a téglalakásoknál pedig 26 százalékos az árelőny, egy 50 négyzetméteres lakás esetében 1-5 millió forint is lehet a különbség. A felújított lakások hamarabb el is kelnek a piacon, de azért érdemes utánaszámolni, hogy megéri-e a befektetés.

Az már nem hír, hogy óriási a kereslet a bérlakások iránt, különösen az egyetemisták nyár végi rohama miatt. Ami érdekesebb, hogy sokan a belvárosban egyáltalán nem találnak lakást, de a külső kerületekben is jóval drágábban, mint két-három éve.

A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek. A panellakások árainál nagyobb a szórás, az újépítésű lakások piacán 10-40% volt a növekedés.

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Megindult a diákok rohama az olcsóbb lakásokért, a fővárosi kiadó lakások keresési száma 22 százalékkal nőtt az elmúlt néhány napban - közölte az Otthontérkép ingatlankeresési portál.

Megkezdődött a hitelezési fordulat a magyar piacon - vélik a K&H Bank szakértői, akik szerint az állami támogatási rendszerben elérhető konstrukciókra is jelentős az igény. A pénzintézet arra számít, hogy a következő időszakban az élénk ingatlanpiac, az új építésű lakások piacán várható kínálatbővülés, valamint a nettó reálbérek emelkedése, és az alacsony kamatszint mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági hitelpiac hosszabb távon növekedjen. A K&H tartja korábbi prognózisát, amely szerint az ingatlanpiacon az adásvételek száma idén elérheti a 150 ezret.

Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakul ki a panellakások iránt, ami végül jelentős - minden más szegmenst meghaladó - áremelkedéshez vezetett. Megkedvelték a paneleket az emberek a relatíve magas rezsiköltségek ellenére, esetleg beértek már a felújítások, vagy egyszerűen csak a kényszer hajtja a vásárlókat a lakótelepekre? Megkérdeztük az ingatlanközvetítőket.

A hazai ingatlanpiac egy ideje nagy változáson megy át, és ez a leginkább a fővárosban érzékelhető. Több ezer fiatal és útkereső felnőtt választotta mindig is Budapestet lakhelyéül, ami kifejezetten kedvez az albérlet tulajdonosoknak és nagy kihívást jelent az albérletkeresők számára, azonban az utóbbi években a lakhatás költségei rég nem látott magaslatokba emelkedtek.

A lakásárak emelkedése a Genertel felmérésében szereplő 2000 megkérdezett magyar csak kevesebb, mint egyharmadát zavarja, 72 százalékuk szerint további árnövekedés is várható a piacon. A válaszadók 44 százaléka tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni. A CSOK-ot azonban csak 7 százalék szeretné igénybe venni lakásvásárlás vagy építés során. Lakásbiztosítás terén pedig meglepően naprakészek a magyarok, 70%-uk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal. Mindez a Genertel lekérdezéséből derült ki, amely során az ingatlanpiaci változások hatásait igyekeztek feltérképezni.

Több százezer forinttal is emelkedhet a lakás értéke, ha kissé felújítjuk eladás előtt. Az esztétikai felújítás megéri, de a teljes átalakítás biztosan nem térül meg. A fürdőszoba pedig tabu.

A közvetlen Balaton parti településeken ebben az évben a szokásos duplája is lehet az ingatlan adásvételek száma. Az árak még nem kezdtek meredek emelkedésbe, de a frekventáltabb városokban már budai árszinten árulják a nyaralókat – derült ki az Otthon Centrum összesítéséből.

Nem olyan egyszerű most már ingatlant eladni, mint néhány hónappal korábban. Az árak korábbi emelkedése láttán egyre többen próbálkoznak meg saját maguk az értékesítéssel, ez azonban sok esetben komoly csalódásokhoz vezet.

Az eladók az elmúlt negyedévben is a reálisnál magasabb árakon hirdették meg lakásaikat amelyek csak lassan keltek el, így nőtt a választék. Ez viszont azzal jár, hogy a tulajdonosok még nehezebben tudják értékesíteni ingatlanaikat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul egyre kevesebb az olyan vevő, aki gyorsan és “mindenáron” szeretne vásárolni.

Miközben a CSOK megjelenése elbizonytalanította a vevőket az elmúlt hónapokban, a támogatás hatására beindult az új lakások régóta várt fejlesztése. Az igény irántuk óriási, az első projektek éppen most kerülnek piacra - és néhány közvetítőn keresztül már elérhetők -, ez pedig várhatón nem hagyja érintetlenül a használt lakások árait sem.

Magas a vételi hajlandóság a magyar lakosság körében: a lakosság ötöde tervez az elkövetkező időszakban lakásvásárlást. A CSOK-al viszont kevesen kalkulálnak, mindössze 8 százalék venné igénybe.

A felfutó lakáshitelezés időszakában is körültekintően kell kölcsönt felvenni, a piacon ugyanis nagyon eltérő hiteltermékek vannak. Ezért fontos mindig alaposan tájékozódni hitelfelvétel előtt. A Nemzeti Bank segítségével megmutatjuk, mire kell ügyelnie.

Sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-február időszakban az előző év végéhez képest az Otthon Centrum tapasztalatai alapján az látszik, hogy a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik. Emellett észrevehető, hogy a kínálat szűkössége miatt az év végéhez képest az újépítésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt.

A fővárosban továbbra is nagy a befektetési célú ingatlanvásárlók aránya, holott a támogatási környezet a lakhatási célú vásárlóknak kedvez. Csakhogy azok is ráéreztek a CSOK ízére, akik nem feltétlenül „lakni” akarnak az új lakásban.

A CSOK-feltételeknek megfelelő, 40 négyzetméternél nagyobb téglaépítésű használt lakások ára február elején országszerte átlagosan 338 ezer forint volt, ami több mint 2 százalékos drágulást jelent a decemberi végi szinthez képest.

A kormányzati intézkedések komoly érdeklődést váltottak ki a lakossági ingatlanpiacon, az építési telkek piacán valóságos robbanást váltott ki a CSOK. A használt lakások piacán is javultak a kilátások, az új szocpol egyértelmű nyertese a főváros.

Ha rossz környéken lakik vagy felújításra szoruló lakásban, talán már a menekülési útvonalat tervezi és a szakításra szolgáló indokon gondolkodik a párja. Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint sokkolóan magas azok száma, akik a lakás állapota alapján dobnák társukat.

A 2015-ös forgalomban a szezonalitás nem érvényesült, vagyis az erősödő negyedévek helyett közel azonos, de erősnek mondható forgalom zajlott minden negyedévben. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat becslése alapján 2015-ben összesen 135 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami a KSH által közreadott 2014-es forgalmat közel 20 százalékkal haladja meg.

Budapesten 73 százalékkal nagyobb az esélye egy eladásra kínált lakás értékesítésének, mint vidéken, egy lakáson másfélszer könnyebb továbbadni, mint egy családi házon, a legkapósabbak az 50 négyzetméter alatti, felújított lakások - állapította meg az Otthontérkép ingatlankereső portál legújabb elemzésében.

A Deloitte gazdaságkutató cég kiszámította, hogy mennyit kell spórolniuk az európai átlagpolgároknak annak érdekében, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakáshoz hozzájussanak. Természetesen Magyarországra kivetítve - az átlagkeresetek fényében - az adatok árnyaltabbak, hisz nem meglepő módon nekünk magyaroknak sokkal nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy a hőn áhított ingatlanhoz hozzájussunk.

Novemberben is az egy évvel korábbival szinte megegyező, 10 533 db ingatlan cserélt gazdát. Bár a forgalom hasonló, mindez folyamatosan növekvő lakásár környezetben történik, amelyhez a magáncélú vásárlók lassan alkalmazkodnak. Az idei összforgalom a Duna House becslése alapján 125 118 ingatlan adás-vételnél jár, amely a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva 30%-kal erősebb forgalom. Amennyiben a december is a tavalyihoz hasonlóan alakul majd, úgy a 2015-ös összforgalom 134-135 ezer tranzakció körül zár, amely a válságot követő legerősebb év lesz. A magas forgalom azonban azt mutatja, hogy bár a kereslet apad, akik érdeklődnek, ők komoly szándékkal vannak jelen a piacon.

Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti - 40-80 négyzetméteres lakást, ami 8 százalékos díjemelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megyeszékhelyek közül Pécsen 33 százalékkal, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal csökkentek - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely szerint több nagyvárosban a nettó fizetés kétharmadát elviheti egy albérlet.

A magyarok átlagban jövedelmük 11,4 %-át költik lakhatásra, hazánk lakosságának 44,6 %-a él zsúfolt lakásban és jelentős részük elégedetlen a körülményeivel – olvasható ki a többi között az Eurostat friss kutatásából.

A Duna House becslése alapján októberben 11 842 ingatlan adás-vétel bonyolódott országszerte. Tavaly ugyanebben a hónapban a közvetítő közel azonos, (11 692) forgalmat becsült. Az egész éves tranzakció mennyiség így 114 565, amely 34%-kal nagyobb mennyiség, mint tavaly az első 10 hónapra becsült forgalom.

A Szilícium-völgyben sem fenékig tejfel az élet. A jól kereső mérnökök és programozók kénytelenek 14 négyzetméteres konténereket bérelni, annyira nagy a lakáshiány San Franciscóban és környékén.

Felemás helyzetről tanúskodnak a legfrissebb hivatalos lakáspiaci statisztikák. Az év első kilenc hónapjában - a Központi Statisztikai Hivatal szerdán megjelent adatai alapján 4657 lakás épült, ami 9,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a lakásépítési engedélyek száma 24 százalékkal 8616 darabra nőtt.

Jelentősen emelkedtek az elmúlt egy évben a hazai ingatlanárak, de ha az inflációval számolunk, az ötödével még mindig elmaradnak a válság előttiektől. Van még hová emelkedniük tehát a lakásokért kért összegeknek – áll a Duna House elemzésében.