A kétszázezres lélekszámú Debrecen újabb jelentős infrastrukturális beruházásokat tervez: gyárat, ipari parkot, irodaházakat, erőművet építenek. Mindez jelentős munkaerőigénnyel jár, az új dolgozók pedig nyomást gyakorolnak a városi és környező települések ingatlanpiacára, amit az egyetemista diákok és a külföldiek amúgy is pörgésben tartanak.
Hajdú-Bihar megye országos összevetésben tavaly az ötödik helyen állt 14 százalékos ingatlanár-emelkedésével, Debrecen azonban önmagában 16 százalékkal lett drágább egy év alatt. Idén pedig, ha csökkenő ütemben is, de várhatóan még tovább emelkedik az átlagos négyzetméterár. A 236 ezer forintos értékkel Debrecent most csak Győr előzi meg a vidéki városok közül – értékelte az adatokat Nagy Péter, az OTP Ingatlanpont régióvezetője. A szakember tapasztalata szerint a városközpont és a Nagyerdő környéke a leginkább kelendő, de nagy a verseny a kisebb, alacsonyabb árú ingatlanokért is. Ezeket főleg az egyetemisták bérlik, illetve vásárolják meg. Befektetési szándékkal külföldiek is megjelentek, elsősorban ukrán és román magánszemélyek. Panellakást 9 millió forinttól lehet most venni a városban, a kertes házak ára ennek többszörösére is rúghat. A piacra rátaláltak a beruházók is, új építésű ingatlanprojektből 5–10 és 20–30 lakásosak is indulnak a jövőben, de jelenleg már mintegy 350 társasházi lakás építése folyamatban van.
Egyre többen nézelődnek a környező települések ingatlanjai között is. Ebes, Sáránd és Mikepércs a hajdú városokkal együtt – Hajdúböszörmény, -hadház, -sámson – lassan agglomerációs gyűrűt von a megyeszékhely köré. Az OTP Ingatlanpont szakértője azt mondja, hogy a hozzájuk fordulók sokszor komplett pénzügyi megoldást is keresnek az ingatlan mellé, hiszen távolról költöznek ide a munkahely reményében, és az új élet indítása tőkeigényes vállalkozás.
