Idén július 1-től elérhető lesz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amely újra lehetővé teszi, hogy az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is igénybe lehessen venni vissza nem térítendő, állami támogatást.

Nem állt meg a gyorsuló növekedés az ingatlanpiacon. Az egyébként általában gyenge első hónapokhoz képest 9 ezernél is több adásvétellel indult a 2015-ös év, ami a válság utáni legerősebb adat.

A hazai ingatlanárak a válságot megelőző szint alatt vannak, mint az köztudott. A Duna House országos lakásárindexe 15 százalékos esést mutat forintban, de ha mindezt külföldről nézzük, a kép még érdekesebb.

A válság óta az első ízben emelkedett százezer fölé az ingatlan-adásvételek száma az országban. A lakások árai is emelkedtek, főleg a panellakások kelnek el most drágábban.

Csökkent a hitelköltség, erősödött a háztartások részéről a bizalom, és aktívabban hiteleztek a bankok – mindezek eredményeképpen 2014-ben a lakossági lakáshitelezés 60 százalékkal bővült az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A lakáspiac idei éve több szempontból is eltért az elmúlt évek válság tépázta trendjeitől: 2014-ben már nem csak az élethelyzetből adódó változások generáltak adásvételeket, de megjelentek a befektetők is, és a háztartások bizalmának visszatérésével pedig egyre többen valósították meg a korábbi években elhalasztott vásárlásaikat.

2014-ben már a háztartások bizalmának visszatérésével pedig többen valósították meg a korábbi években elhalasztott vásárlásaikat. A bizalom további növekedésével egy kedvező gazdasági környezetben, a lakáspiac stabil növekedési pályára állhat 2015-ben.

2014-ben eddig több mint 96 ezer ingatlan adás-vétel bonyolódott, több mint az elmúlt 5 év bármelyikében 12 hónap alatt. Idén volt már ennél alacsonyabb is a keresleti mutató, de a mélypontot majd csak decemberben érjük el.

A 2000-es évek ingatlanpiacán még nagy arányban voltak jelen a – főleg nyugat-európai – vásárlók, befektetők. A válságot követően azonban keveset hallani felőlük, azonban a Duna House most utánajárt milyen arányban és honnan érdeklődnek a külföldiek.

Ennyi cég még sosem szűnt meg az építőiparban, az állami beruházások várható kifulladása pedig még mélyebbre lökheti a szektort. A vállalkozások ezért nagyon várják a szocpolt, amelytől a lakásépítések felfutását várják.

Idén csupa pozitív adat érkezik az ingatlanpiacról, így 2014 a válságot követő legjobb év lehet. Még úgy is, hogy közben van egy komoly hátráltató tényező. Amíg a válságot követő 5 év ingatlanpiacát a vásárlók hiánya jellemezte, úgy idén éppen az eladókból van kevés.

Rekordhónappal kezdődött az ősz az ingatlanpiacon. A 10 059 tranzakció nemcsak az idei legerősebb-, de az elmúlt 5 év második legerősebb hónapja is. Az árak is emelkedésbe kezdtek.

Több az ingatlankereső. Röviden így lehetne összefoglalni a főváros környéki települések ingatlanpiaci trendjeit. Az egész országban érezhető, hogy visszatért a családok bizalma, és egyre többen vágnak ingatlanvásárlásba.

Az idei piaci forgalom 14 százalékos erősödést mutat a tavalyi azonos időszakhoz képest a Duna House becslése alapján. Ennek általában áremelkedés a következménye, de nyilván ez nem egyformán következik be az egyes régiókban.

A válságot követő időszak egyik legkiemelkedőbb hónapját zárta az ingatlanpiac. A közel 9200 adásvételi darabszám 22 százalékkal erősebb, mint egy évvel ez előtt, és csupán 2 olyan hónap volt az elmúlt években, amely ennél magasabb értéket hozott.

Az átmeneti áprilisi mérséklődést követően újabb csúcsra ugrott az ingatlan adás-vételek darabszáma májusra. Minden harmadik eladott ingatlan örökség volt, a legtöbbet a családi házaknál alkudoztak a vevők.

A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház a legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.

Újabb jel utal arra, hogy az ingatlanpiac fellendülő pályára állt. A Duna House elemzéséből kiderült, hogy áprilisban lényegesen gyorsabban mentek el az eladó ingatlanok áprilisban, mint egy hónappal korábban.

A tavaly elindult otthonteremtő hitelezés nem robbantotta be az ingatlanpiacot az első pillanatban, de egy óvatos, lassú emelkedés már látszik. Az ingatlanárak is emelkedésnek indultak, a jelek szerint éledezik a lakáspiac.

A viszonylag erős idei ingatlanpiaci forgalom a harmadik hónapban sem esett vissza, viszont az árak még nem indultak meredeken felfelé. A panelek ára 2 százalékpontot felfelé, a téglalakások ára épp ugyanennyit lefelé mozdult.

Meglepően magas a Duna House által becsült idei februári ingatlanpiaci adat, amely a válság utáni egyik legerősebb ingatlanpiaci forgalmát mutatja. A vásárlók még mindig a jellemzően olcsóbb, kisebb lakásokat keresik.

Az örökölt ingatlanállomány egy részét belakják, más részét kiadják, de jelentős számban megpróbálják értékesíteni, ezáltal jutva vagyonhoz. A statisztikák szerint vidéken szívesebben verik dobra az örökösök az ingatlant.

Az építőipar teljesítménye a nagy állami beruházások miatt összességében javul, de a lakásépítés még mindig mélyponton van, még a második világháború alatt is több lakás épült mint tavaly.

Az idei legerősebbnek számító szeptemberi hónapot követően némi visszaesést mutatott az ingatlanpiac a 7663 darabos adás-vételi darabszámmal, de így is a második legnagyobb érték lett az évben.

A XIV. kerületi, 9 milliós és a drága II. kerületi ingatlanokból fogy manapság a legtöbb a fővárosban. Mindkettőből nagyjából 350 darabot lehet évente eladni, legalábbis így volt ez az elmúlt 3 évben és nagyjából idén is így alakul. A Duna House elemzése a részletekbe is beavat.

Az ingatlanpiaci forgalom augusztusban kissé mérsékeltebb volt, mint ahogy a szezonalitástól megszokhattuk. Országosan mindössze csak 7 060 ingatlan adás-vétel bonyolódott.

Még tart az egyetemisták, főiskolások albérlet-keresési rohama, az érdeklődés a hónap végéig élénk maradhat, de a kínálatból lassan elfogynak az igazán jó adottságú lakások az Otthon Centrum (OC) tapasztalatai szerint.

Akár több mint a duplája is lehet egy panel négyzetméterára az ország különböző pontjain. A Duna House elemzése megmutatja, hogy az egyes hazai lakótelepeken idén mennyiért keltek el a panellakások.

Az első fél évben közel 42 ezer lakás cserélt gazdát, így az éves forgalom a "szokásos" 90 ezer lesz, az árak további 1-2 százalékkal estek az egy évvel korábbihoz képest.

Az elmúlt években egyre nagyobb azon szülők aránya, akik az egyetemet kezdő gyermekük számára nem bérelnek, hanem inkább úgy vásárolnak többszobás lakást, hogy a szobák kiadhatóak legyenek. Kalkuláljunk?

Idén 140 milliárd forint körül várható a bankrendszer lakáshitel kihelyezése a Fundamenta elemzése szerint. Az elmúlt hónapokban fokozatosan élénkülő piac a lakáskassza anyaga alapján pozitív jelzés a lakáshitel piac konszolidációjára nézve, így az idén várhatóan már nem csökken a 2012-es, végtörlesztési hitelezés nélkül számított szint alá a piac. A kibontakozó trendet a jegybank mintegy fél éve tartó kamatcsökkentései is támogatják. Ennek hatására a piacon a kamatlábak többsége egyszámjegyűvé vált.

Továbbra is erős kínálati piac jellemzi az ingatlanforgalmat, így aki vásárol, remek helyzetben van, könnyen válogathat. Az egyes fővárosi kerületek azonban eltérnek abban, hogy az eladásra kínált ingatlanállomány paraméterei mennyiben hasonlítanak a keresleti igényekhez. A Duna House elemzéséből kiderül.

Az áprilisi ingatlanpiaci forgalmi adat kissé szembemegy a szezonalitással, ugyanis ez a hónap többnyire átmeneti hullámvölgyet szokott jelenteni. Az adásvételi növekedés egyik oka a márciusi időjárásban is keresendő, ugyanis abból a hónapból több tranzakció emiatt csúszott át áprilisra.

Továbbra is mélyponton van a lakásépítési piac és nem várható a romló tendencia megváltozása Koji László, az ÉVOSZ alelnöke és Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője szerint. Jó jel, hogy az ingatlantranzakciók száma viszont emelkedett az elmúlt hónapokban.

Nagy lenne az igény a szocpol bővítésére – derül ki egy felmérésből. A megkérdezettek több mint négyötöde véli úgy, hogy a lakásvásárlási támogatás kiterjesztése a használt ingatlanokra számottevően élénkíthetné a stagnáló lakáspiacot. A felfokozott lakossági és szakértői várakozások ellenére sincs azonban továbbra sem hír arról, hogy az eredetileg áprilisra várt változtatásokat mikor lépteti életbe a kormány.

A március közepi szokatlan hóhelyzet ugyan megbénította az országot, a lakásvásárlókat azonban nem riasztotta el a kiszemelt ingatlan meglátogatásától.

Miközben piaci szakemberek szerint az ingatlanpiac 2009-től egy stagnáló, a szükséges minimum forgalommal zajló ágazattá zsugorodott, a Duna House tranzakciószám becslése 2012-re mégis közel 7 százalékos emelkedést mutat. Mi magyarázza ezt az eltérést, és volt-e valójában növekedés?

Az idei év leggyengébb hónapját követően az október hónap már az idei intenzitásnak megfelelő ingatlan adás-vételi mennyiséget mutatta. Ha leszámítjuk a végtörlesztés miatti első negyedévet, akkor a 7 667 tranzakció átlagon felüli érték, amely megfelel a mindenkori szezonalitásnak, ugyanis rendre október és november hónapok jelentik az ingatlanpiacon az éves csúcsokat.

Az idei év leggyengébb hónapját mutatja a szeptemberi forgalom, amely látványosan törte meg az elmúlt 3 éves átlag felett teljesítő 2012. évi havi adatsort. Az alig 6 500 tranzakció nemcsak a tavalyi azonos hónapnál kevesebb 17%-kal, de az igen gyenge tavalyi átlag alatt is 12%-kal teljesített.

Úgy tűnik, hogy kezd életre kelni több éves hibernációjából a magyarországi ingatlanpiac. Továbbra is átlag feletti tranzakciószám mutatkozik az ingatlanpiacon.

A tavalyi évhez hasonlóan magasabb értéken zárt a májusi hónap az áprilisnál. Idén a többlet kb. 10%-os, amellyel a magas márciusi szintet sikerült ismét megütni.

Az ingatlan vásárlások zömét az 5 és 10 millió forint közötti ársávban bonyolítják országszerte: a Duna House felmérése szerint vidéken a vevők közel kétharmada költ ebben az árkategóriában, Pest megyében már csak a tranzakciók harmadát fedi le ez az ársáv, a főváros pesti oldalán az adás-vételek felét, Budán pedig nagyjából a negyedét teszik ki ezek az üzletek.

Történelmi okoknál fogva Magyarországon rendkívül alacsony az önkormányzati bérlakások, szociális bérlakások száma. Tovább rontja a képet, ha az új építésű bérlakások statisztikáit fürkésszük. Éppen ezért fontosak a példák. Az alábbiakban egy párizsi szociális bérházat mutatunk be, aminek külön érdekessége, hogy az épület gazdaságos üzemeltetése okán a tervezők passzívház megalkotását célozták meg.

2011 első felében az ingatlanpiaci szegmensek többségében megállt a 2008 végén indult árcsökkenés - derül az Otthon Centrum adataiból. Kialakult egy, a válság előtti időszakhoz képest jelentősen megcsappant kereslethez igazodott az új egyensúlyi árszint.

Óvatos becslések szerint is évente több tízezer alkalommal tulajdonítanak el besurranó tolvajok kisebb-nagyobb értékeket a hazai ingatlanokból. Ezek jó részéről nem is készül jegyzőkönyv, hiszen a felderítés legtöbbször esélytelen, a lakásbiztosítások pedig ma még szinte kizárólag csak erőszakos behatolás esetén fizetnek lopáskárt az ügyfeleknek. Érdemes tudni, hogy ma már besurranó, sőt, beengedett személyek által elkövetett lopásokat is téríthet egy jól megválasztott lakásbiztosítás. Persze a legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés. Erről is szól a Genertel összeállítása.

Az elmúlt egy évben a lakáshitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a bankok nem szívesen hiteleznek, egyre kevesebb új lakás épül, a használt lakások nehezen értékesíthetők, a bajba jutott adósok száma és tartozása pedig hónapról hónapra nő. Az ingatlanpiac mélypontra jutott. Ugyanakkor a kilakoltatási és árverezési moratórium július elsejei megszűnése után közel ötvenezer hiteles lakhatását kell majd megoldani, amire egyelőre sem az önkormányzatok, sem az állam nincs felkészülve. Május 30-án, hosszas tárgyalások után a kormány és a bankszövetség végre megállapodott, így július elsejével a bankokat és a befektetőket elbizonytalanító közel egyéves moratórium megszűnik.

Magyarországon 1,2 millió embert érint a lakhatási szegénység valamilyen formája. A témáról Budapesten rendezték meg azt a konferenciát, mely a régió döntéshozóinak figyelmét kívánta ráirányítani a fenntartható és megfizethető lakhatás megteremtésének fontosságára.

Szinte teljesen leállt a piaci lakásépítés Magyarországon Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (MALOSZ) elnöke szerint, aki az idén sem számít a helyzet jelentős javulására.