A szeptemberi forgalom – augusztushoz hasonlóan – 11 ezer körüli szintet mutatott. Egy éve ugyanekkor, a piaci felemelkedés hatására már valamivel 10 ezer fölötti számban keltek el az ingatlanok a Duna House becslése szerint, így a két hónap között 9 százalékos emelkedés mutatható ki. Szeptember első fele még gyengébb, de a második már erősebb forgalmat mutatott. A becslés szerint idén összesen 102 723 ingatlan-adásvétel történt, ami már önmagában meghaladja a 2009–2013 közötti évek bármelyikét. Tavaly az első 9 hónapban a KSH adatai alapján 87 243 tranzakció zajlott. Valamelyest csökkent a kereslet az előző hónaphoz képest. A szeptemberi 90 százalékpontos adat ugyan az idei leggyengébbnek mondható, még így is az elmúlt évek átlaga fölötti érték.
Egyik regionális és típusbéli árindex sem esett az elmúlt negyedévben a korábbihoz viszonyítva, sőt több mutatónál inkább a korábban elkezdődött meredek emelkedés volt tapasztalható. Ennek köszönhetően az Országos Lakásárindex 7 év után újra átlépte a 2008. I. negyedéves bázisértéket. Fontos azonban tudni, hogy ez nominális értéken igaz, a fogyasztói árindexszel korrigált áradat 80 százalékponton áll, vagyis reálértelemben 20 százalékkal a válság előtti szint alatt vannak a lakásárak.
Közép-Magyarországon a legdrágábbak
Idén a III. negyedévben Közép-Magyarországon vették átlagosan a legmagasabb négyzetméteráron a panellakásokat. Ebben a régióban 216 ezer forintot adtak ki négyzetméterenként, de nem sokkal maradt el a Nyugat-Dunántúl sem, ahol 172 ezret. A legkevesebbet Észak-Magyarországon fizettek, átlag 120 ezer forintot. A téglaépítésű lakásokat ugyancsak a közép-magyarországi régióban vásárolták a legmagasabb átlagáron, 302 ezer forintért. Ezt az adatot elsősorban a főváros belső kerületeinek áradatai húzták fel. A nyugati országrészen lett szintén a vidéki árak között a legmagasabb átlag, a Nyugat-Dunántúlon 232 ezer, Dél- Dunántúlon pedig 222 ezer forintot adtak a vevők négyzetméterenként. Akárcsak a panelek esetében, a téglaépítésű lakásokért is Észak-Magyarországon kellett a legkisebb összeget kiadni, itt ez a típus átlaga 116 ezer Ft/m2 volt.
Észak-keleten a legolcsóbbak
Az észak-magyarországi régiót nemcsak a legalacsonyabb átlag-négyzetméterárak jellemezték a III. negyedévben, hanem a legmagasabb alkuk is. Itt a panelekre 6 százalékos, a téglalakásokra 7 százalékos, a családi házakra pedig 8 százalékos átlagos vevői alku volt jellemző. Országos szinten alacsonynak volt mondható az árlevitel mértéke, vagyis az a különbség, amennyivel az eredetileg elképzelt árat kellett módosítani, hogy a vevők érdeklődését felkeltse az ingatlan. A panel- és téglaépítésű lakásoknál ez az adat csupán 0–2 százalék között volt, a családi házaknál pedig 3–5 százalék.
A Duna House által közvetített ingatlanok 2014 III. és az idei III. negyedévi adatainak az összehasonlítása jól mutatja az árak elmozdulását a fővárosban. Budán a 300 ezer Ft/m2 alatti ársávok csökkentek, és az e fölöttiek nőttek, legnagyobb mértékben épp a 400 ezer Ft/m2 felettiek esetében. Egy éve még ez a sáv a tranzakciók 14 százalékát tette ki, idén pedig már a 38 százalékát. Pesten ugyanez a jelenség figyelhető meg a 250 ezer Ft/m2 sáv fölött. Itt a legdrágább, 400 ezer fölöttiek sávja is nagyot ugrott 5-ről 18 százalékra.
Vidéken (Közép-Magyarország nélkül) hasonló a helyzet. Bár a legtöbben továbbra is a 100–150 ezer Ft/m2 árkategóriát vették, ennek aránya 42 százalékról 32 százalékra esett, és inkább az e fölöttiek erősödtek. Pest megyében a 150–200 és a 100–150 ezer Ft/ m2 sávok voltak a legerősebbek, de mindkettő̋ veszített arányából a megyében egy év alatt és itt is a 200 ezer Ft/m2 feletti kategóriák erősödtek.
