Az év végére lassult a budapesti lakások bérleti díjának emelkedése az ingatlan.com összeállítása szerint: a 40-80 négyzetméteres lakások októberi és novemberi átlagos bérleti díja 130 ezer forint volt Budapesten, szemben az előző év azonos időszakában mért 120 ezer forintos átlaggal, ami 8 százalékos emelkedésnek felel meg. “A kerületeket külön vizsgálva azonban az is látszik, hogy jelentősek az eltérések, mind a havi bérleti díj, mind a növekedés mértékét tekintve” - mondta Balogh László, az ingatlan.com szakértője.
A legjelentősebb emelkedést a XVI. kerület érte el: átlagosan 56 százalékkal 106 ezer forintra nőttek a bérleti díjak. A XX. kerületben 36 százalékkal 95 ezer forintra, a XI. kerületben pedig 35 százalékkal 135 ezer forintra emelkedtek. Az V. kerület továbbra is a legdrágább: az októberi és novemberi hirdetések alapján átlagosan 180 ezer forintért lehet kivenni lakást, ami 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Balogh László kiemelte, hogy az V. után az I. és a VI. kerület következik 150-150 ezer forintos bérleti díjjal, ám az I. kerületben ez mindössze 1 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben, a VI. kerületi bérleti díj pedig 5 százalékkal marad el a tavalyi értéktől. A legnagyobb csökkenést a II. kerület könyvelhette el: idén októberben és novemberben a kiadó lakásokat átlagosan 140 ezer forintért kínálták, ami 12 százalékos csökkenést jelent a múlt év azonos időszakához képest.
A szakértője szerint idén az albérletek ára jelentősen emelkedett, ám az október-novemberi átlagos bérleti díjak alapján a növekedés lassulása figyelhető meg. A szakember szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a főváros belső kerületeiben a bérleti díjak emelkedése már 2014. második felében megindult. Ezeken a területeken az idei árakat így már eleve magasabb bérleti díjakkal kell összehasonlítani. A belső kerületekben tapasztalt áremelkedés miatt a külső városrészekben található kiadó ingatlanok iránt megnőtt a kereslet. Itt jelentősen élénkült a piac, és nagyobb mértékben emelkedtek az árak is. “Az összesített budapesti adatokból látható lassabb árnövekedést az is magyarázza, hogy a fizetőképes kereslet korlátokat szab a lakásbérleti díjak emelkedésének. A legfrissebb KSH-adatok szerint Budapesten 204 ezer forint volt a nettó átlagkereset az első háromnegyed évben, ennek pedig kétharmada (66%) az átlagos lakásbérleti díj a fővárosban” - fogalmazott Balogh László.
A budapesti kerületekhez hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki a megyeszékhelyeken jellemző albérletdíjak alapján is. A 40-80 négyzetméteres győri lakások bérleti díja átlagosan 100 ezer forint volt az október-novemberi adatok alapján, ez ugyan a legmagasabb érték a megyeszékhelyek között, ám 9 százalékos visszaesést jelent a múlt évhez képest. Az ingatlan.com szakembere szerint a győri albérletdíjak csökkenésében szerepe lehetett annak is, hogy megjelentek az új lakások és újlakás-beruházások a piacon, amelyek közvetett módon mérsékelhették az albérletek iránti keresletet és növelhették a kínálatot is. “Az első félévre vonatkozó KSH-statisztikák szerint új lakásokat nézve Győr áll a legjobban az egész országban, tízezer lakosra több mint 13 új lakás jutott, ami négyszerese az országos átlagnak” - mondta Balogh László.
Vidéken se lett olcsóbb
A megyeszékhelyek rangsorában Debrecen a második a 85-90 ezer forintos átlagos bérleti díjjal, ami stagnálást, minimális csökkenést jelent a tavaly október-novemberi adatokhoz képest. Székesfehérvár és Pécs áll a harmadik helyen a lakásbérleti díjakat nézve: mindkét városban 80 ezer forintért bérelhetőek a 40-80 négyzetméteres lakások, ami Székesfehérvár esetében 27, Pécsett pedig 33 százalékos növekedést jelent a tavaly október-novemberi szinthez képest. Szintén jelentős emelkedés könyvelt el Kaposvár, Tatabánya és Miskolc, ezekben a városokban 22-29 százalékkal 55-58 ezer forintra nőttek a hirdetésekben szereplő lakásbérleti díjak.
A legolcsóbb megyeszékhely a kiadó lakások árát tekintve Békéscsaba, ahol átlagosan havi 45 ezer forintért kínálták a 40-80 négyzetméteres lakásokat, ami nem jelent változást éves összevetésben. Zalaegerszeg szintén olcsónak számít a maga 48 ezer forintos árszintjével, ám ez 7 százalékos többletet jelent tavalyhoz képest. Az ingatlan.com szakértője közölte, hogy a nettó keresetekkel összemérve a megyeszékhelyek lakásbérleti díját az látszik, hogy a gazdasági szempontból legtempósabban fejlődő megyeszékhelyeken, például Győrben és Kecskeméten az adott megyére jellemző nettó átlagkereset 60 százalékát viheti el egy albérlet, míg vannak városok például Zalaegerszeg vagy Salgótarján, ahol a nettó kereset harmadából kijöhet a havi bérleti díj. Meglepő módon hazánkban nem Budapesten, hanem Debrecenben kell a nettó átlagkereset legnagyobb részét (68 százalékát) albérletre költeni.
A lakáspiac várható alakulására egyelőre nehéz pontos prognózis adni, az új lakások piacra kerülése kiegyensúlyozottabbá teheti majd a teljes piacot, de egyelőre ebben a szegmensben még nem látható a komolyabb élénkülés.
