A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek. A panellakások árainál nagyobb a szórás, az újépítésű lakások piacán 10-40% volt a növekedés.

Csehországban a legmagasabb az átlagos lakásár, mégis a csehek hamarabb tudnak saját otthonhoz jutni, ha az átlagkereseteket vesszük alapul. Hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Megindult a diákok rohama az olcsóbb lakásokért, a fővárosi kiadó lakások keresési száma 22 százalékkal nőtt az elmúlt néhány napban - közölte az Otthontérkép ingatlankeresési portál.

Megkezdődött a hitelezési fordulat a magyar piacon - vélik a K&H Bank szakértői, akik szerint az állami támogatási rendszerben elérhető konstrukciókra is jelentős az igény. A pénzintézet arra számít, hogy a következő időszakban az élénk ingatlanpiac, az új építésű lakások piacán várható kínálatbővülés, valamint a nettó reálbérek emelkedése, és az alacsony kamatszint mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a lakossági hitelpiac hosszabb távon növekedjen. A K&H tartja korábbi prognózisát, amely szerint az ingatlanpiacon az adásvételek száma idén elérheti a 150 ezret.

Az elmúlt egy-két évben azt láthattuk, hogy óriási kereslet alakul ki a panellakások iránt, ami végül jelentős - minden más szegmenst meghaladó - áremelkedéshez vezetett. Megkedvelték a paneleket az emberek a relatíve magas rezsiköltségek ellenére, esetleg beértek már a felújítások, vagy egyszerűen csak a kényszer hajtja a vásárlókat a lakótelepekre? Megkérdeztük az ingatlanközvetítőket.

A hazai ingatlanpiac egy ideje nagy változáson megy át, és ez a leginkább a fővárosban érzékelhető. Több ezer fiatal és útkereső felnőtt választotta mindig is Budapestet lakhelyéül, ami kifejezetten kedvez az albérlet tulajdonosoknak és nagy kihívást jelent az albérletkeresők számára, azonban az utóbbi években a lakhatás költségei rég nem látott magaslatokba emelkedtek.

A lakásárak emelkedése a Genertel felmérésében szereplő 2000 megkérdezett magyar csak kevesebb, mint egyharmadát zavarja, 72 százalékuk szerint további árnövekedés is várható a piacon. A válaszadók 44 százaléka tervez a közeljövőben ingatlant vásárolni. A CSOK-ot azonban csak 7 százalék szeretné igénybe venni lakásvásárlás vagy építés során. Lakásbiztosítás terén pedig meglepően naprakészek a magyarok, 70%-uk tisztában van a díjjal és a szolgáltatásokkal. Mindez a Genertel lekérdezéséből derült ki, amely során az ingatlanpiaci változások hatásait igyekeztek feltérképezni.

Több százezer forinttal is emelkedhet a lakás értéke, ha kissé felújítjuk eladás előtt. Az esztétikai felújítás megéri, de a teljes átalakítás biztosan nem térül meg. A fürdőszoba pedig tabu.

A közvetlen Balaton parti településeken ebben az évben a szokásos duplája is lehet az ingatlan adásvételek száma. Az árak még nem kezdtek meredek emelkedésbe, de a frekventáltabb városokban már budai árszinten árulják a nyaralókat – derült ki az Otthon Centrum összesítéséből.

Nem olyan egyszerű most már ingatlant eladni, mint néhány hónappal korábban. Az árak korábbi emelkedése láttán egyre többen próbálkoznak meg saját maguk az értékesítéssel, ez azonban sok esetben komoly csalódásokhoz vezet.

Az eladók az elmúlt negyedévben is a reálisnál magasabb árakon hirdették meg lakásaikat amelyek csak lassan keltek el, így nőtt a választék. Ez viszont azzal jár, hogy a tulajdonosok még nehezebben tudják értékesíteni ingatlanaikat, mint néhány hónappal ezelőtt. Ráadásul egyre kevesebb az olyan vevő, aki gyorsan és “mindenáron” szeretne vásárolni.

Miközben a CSOK megjelenése elbizonytalanította a vevőket az elmúlt hónapokban, a támogatás hatására beindult az új lakások régóta várt fejlesztése. Az igény irántuk óriási, az első projektek éppen most kerülnek piacra - és néhány közvetítőn keresztül már elérhetők -, ez pedig várhatón nem hagyja érintetlenül a használt lakások árait sem.

Magas a vételi hajlandóság a magyar lakosság körében: a lakosság ötöde tervez az elkövetkező időszakban lakásvásárlást. A CSOK-al viszont kevesen kalkulálnak, mindössze 8 százalék venné igénybe.

A felfutó lakáshitelezés időszakában is körültekintően kell kölcsönt felvenni, a piacon ugyanis nagyon eltérő hiteltermékek vannak. Ezért fontos mindig alaposan tájékozódni hitelfelvétel előtt. A Nemzeti Bank segítségével megmutatjuk, mire kell ügyelnie.

Sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-február időszakban az előző év végéhez képest az Otthon Centrum tapasztalatai alapján az látszik, hogy a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik. Emellett észrevehető, hogy a kínálat szűkössége miatt az év végéhez képest az újépítésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt.

A fővárosban továbbra is nagy a befektetési célú ingatlanvásárlók aránya, holott a támogatási környezet a lakhatási célú vásárlóknak kedvez. Csakhogy azok is ráéreztek a CSOK ízére, akik nem feltétlenül „lakni” akarnak az új lakásban.

A CSOK-feltételeknek megfelelő, 40 négyzetméternél nagyobb téglaépítésű használt lakások ára február elején országszerte átlagosan 338 ezer forint volt, ami több mint 2 százalékos drágulást jelent a decemberi végi szinthez képest.

A kormányzati intézkedések komoly érdeklődést váltottak ki a lakossági ingatlanpiacon, az építési telkek piacán valóságos robbanást váltott ki a CSOK. A használt lakások piacán is javultak a kilátások, az új szocpol egyértelmű nyertese a főváros.

Ha rossz környéken lakik vagy felújításra szoruló lakásban, talán már a menekülési útvonalat tervezi és a szakításra szolgáló indokon gondolkodik a párja. Egy amerikai közvélemény-kutatás szerint sokkolóan magas azok száma, akik a lakás állapota alapján dobnák társukat.

A 2015-ös forgalomban a szezonalitás nem érvényesült, vagyis az erősödő negyedévek helyett közel azonos, de erősnek mondható forgalom zajlott minden negyedévben. A Duna House ingatlanközvetítő hálózat becslése alapján 2015-ben összesen 135 ezer ingatlan cserélt gazdát, ami a KSH által közreadott 2014-es forgalmat közel 20 százalékkal haladja meg.

Budapesten 73 százalékkal nagyobb az esélye egy eladásra kínált lakás értékesítésének, mint vidéken, egy lakáson másfélszer könnyebb továbbadni, mint egy családi házon, a legkapósabbak az 50 négyzetméter alatti, felújított lakások - állapította meg az Otthontérkép ingatlankereső portál legújabb elemzésében.

A Deloitte gazdaságkutató cég kiszámította, hogy mennyit kell spórolniuk az európai átlagpolgároknak annak érdekében, hogy egy átlagos, 70 négyzetméteres lakáshoz hozzájussanak. Természetesen Magyarországra kivetítve - az átlagkeresetek fényében - az adatok árnyaltabbak, hisz nem meglepő módon nekünk magyaroknak sokkal nagyobb erőfeszítésünkbe kerül az, hogy a hőn áhított ingatlanhoz hozzájussunk.

Novemberben is az egy évvel korábbival szinte megegyező, 10 533 db ingatlan cserélt gazdát. Bár a forgalom hasonló, mindez folyamatosan növekvő lakásár környezetben történik, amelyhez a magáncélú vásárlók lassan alkalmazkodnak. Az idei összforgalom a Duna House becslése alapján 125 118 ingatlan adás-vételnél jár, amely a tavalyi azonos időszakkal összehasonlítva 30%-kal erősebb forgalom. Amennyiben a december is a tavalyihoz hasonlóan alakul majd, úgy a 2015-ös összforgalom 134-135 ezer tranzakció körül zár, amely a válságot követő legerősebb év lesz. A magas forgalom azonban azt mutatja, hogy bár a kereslet apad, akik érdeklődnek, ők komoly szándékkal vannak jelen a piacon.

Októberben és novemberben átlagosan havi 130 ezer forintért lehetett kivenni egy budapesti - 40-80 négyzetméteres lakást, ami 8 százalékos díjemelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A megyeszékhelyek közül Pécsen 33 százalékkal, Miskolcon 28 százalékkal nőttek a bérleti díjak, miközben Szekszárdon 18, Szombathelyen pedig 20 százalékkal csökkentek - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely szerint több nagyvárosban a nettó fizetés kétharmadát elviheti egy albérlet.

A magyarok átlagban jövedelmük 11,4 %-át költik lakhatásra, hazánk lakosságának 44,6 %-a él zsúfolt lakásban és jelentős részük elégedetlen a körülményeivel – olvasható ki a többi között az Eurostat friss kutatásából.

A Duna House becslése alapján októberben 11 842 ingatlan adás-vétel bonyolódott országszerte. Tavaly ugyanebben a hónapban a közvetítő közel azonos, (11 692) forgalmat becsült. Az egész éves tranzakció mennyiség így 114 565, amely 34%-kal nagyobb mennyiség, mint tavaly az első 10 hónapra becsült forgalom.

A Szilícium-völgyben sem fenékig tejfel az élet. A jól kereső mérnökök és programozók kénytelenek 14 négyzetméteres konténereket bérelni, annyira nagy a lakáshiány San Franciscóban és környékén.

Felemás helyzetről tanúskodnak a legfrissebb hivatalos lakáspiaci statisztikák. Az év első kilenc hónapjában - a Központi Statisztikai Hivatal szerdán megjelent adatai alapján 4657 lakás épült, ami 9,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a lakásépítési engedélyek száma 24 százalékkal 8616 darabra nőtt.

Jelentősen emelkedtek az elmúlt egy évben a hazai ingatlanárak, de ha az inflációval számolunk, az ötödével még mindig elmaradnak a válság előttiektől. Van még hová emelkedniük tehát a lakásokért kért összegeknek – áll a Duna House elemzésében.

Hónapok óta az ingatlanpiac egyre lendületesebb felíveléséről számolnak be a budapesti kerületek ingatlanközvetítői. A háttérben a brókerbotrányok miatt elbizonytalanodó kisbefektetők és a rövidtávú lakáskiadás állt, de most már lassulás várható.

Nem csak a fővárosban dübörög a lakáspiac, számos vidéki nagyvárosban is megjelentek a befektetők, sőt egyes borvidékek központjában már a turistákat célzó, rövid távú lakásbérbeadás is megjelent, Pakson pedig az atomerőmű bővítésre készülnek.

Koszos, büdös, zsúfolt és omladozó város Kairó, mégis nagy turisztikai célpont békeidőben, mert a város közelében vannak a gízai piramisok. Az egyiptomi kormány új fővárost húzna fel a sivatagban a dubai Burdzs Kalifa építtetőjével. Sokan ellenzik a tervet, mondván egy drága, csillogó-villogó város nem oldaná meg a lakhatási szegénység problémáját.

Magasabb négyzetméteráron keltek el a pesti oldalon a panellakások, mint a budai oldalon állók. Az eladóknak ráadásul engedniük sem nagyon kellett az árból augusztusban – derül ki a Duna House összesítéséből.

Emelkednek a lakásárak, az idén az első negyedévben, 2014 éves átlagához képest nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékos volt a drágulás mértéke, 2014 utolsó negyedévéhez képest pedig 3,7 százalékos volt az áremelkedés nominálisan - közölte csütörtökön az FHB Jelzálogbank Nyrt.

Padlóig nyomták a gázpedált a lakáspiacon, bizonyos területeken már a kapaszkodóért nyúlnak a vevők és a bérlők is. Az Otthon Centrum előrejelzése szerint 2015 végére a lakáspiaci adásvételek száma akár a 150.000-et is elérheti. A növekedést továbbra is két fő erő mozgatja, a befektetők, és saját célra vásárlók. A nagyszámú vevő megjelenésének hatására 10 százalék alá csökkent az alku mértéke, csaknem egy hónappal csökkent az átlagos értékesítési idő a tégla- és panellakásoknál. Az előző év azonos időszakához képest az árak a fővárosban mind a tégla, mind a panel szegmensben megugrottak, az utóbbiban nagyobb – akár 20 százalékot meghaladó - mértékben. A piac az elmúlt hónapokban sem lassított, az első féléves tendenciák tovább folytatódnak.

2014-ben Magyarországon átlagosan 960 euró volt négyzetméterenként az új lakások ára. Ez 25%-kal marad el a cseh (1.200 euró) és mintegy 15%-kal a lengyel lakások (1.100 euró) fajlagos áraitól. Azonban míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig ez az érték Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év – ezek a főbb megállapításai a Deloitte friss lakáspiaci tanulmányának.

Jelentősen drágultak az ingatlanok árai a tavalyi év után az idei év elején is, az áremelkedés azonban még nem gyűrűzött be a vidéki kisebb településekre, elsősorban a nagyobb városok húzzák fel az árakat.

Hétéves rekordot dönthet idén az újépítésű lakások eladása a fővárosban, miközben év végére virtuálisan elfogyhat az azonnal költözhető, eladatlan lakáskészlet. A tavalyi élénkülés után idén látványosan tovább nőtt az újépítésű lakások kereslete a fővárosban – olvasható az OTP Jelzálogbank friss elemzésében.

Nemcsak ökológiailag jelentett óriási pazarlást a 2008-ig felpörgő ingatlanboom, mely üresen álló, félkész nyaralónegyedeket hagyott maga után Spanyolországban és másutt. A kész lakóépületekbe beköltözhetnének a kilakoltatott lakáshitelesek. De a polgármesteri hivatalok a bankok pártját fogják.

Az ingatlanpiaci fellendülés mind forgalomban, mind pedig árakban már jól érzékelő. A frekventáltabb lokációkban, így a főváros belső kerületeiben, a Belvárosban is már korán lehetett érzékelni a jeleket.

Már nemcsak pozitív előjelek, hanem konkrét statisztikák is igazolják, hogy mozgásba lendült a hazai lakáspiac. Az elmúlt időszakban ráadásul fontos változások is életbe léptek a lakáshiteleknél, illetve a lakásvásárláshoz felhasználható állami támogatásoknál.

A befektetők magabiztosak és szándékuk szerint terjeszkednének: többségük növelné felvásárlásait 2015-ben, derül ki a CBRE globális ingatlan-tanácsadó legfrissebb, globális ingatlan-befektetői szándékról készített felmérése.

Csinos lakásokkal jó környéken vagyonokat lehet keresni – mondják az Airbnb lakáskiadó szolgáltatás ismerői. Tény, hogy a szobáztatás-lakásoztatás 21. századi verziója jó a turistának és jó a tulajnak is – ha előzetesen már felmérte a fizetendő adó és a várhatóan befolyó nyereség arányát. A Piac&Profit segít, hogyan működhet szabályosan az új típusú szobáztatás.

Áprilisban is 12 ezer darab fölött keltek el országos szinten az ingatlanok. Bár az előző hónaphoz képest volt egy – szezonalitással magyarázható - apró csökkenés, mégis magas számról beszélhetünk.

A jelenlegi piaci környezetben jó üzlet lehet lakásba fektetni. A kiadási célú lakásvásárlással 6,4-7,4 százalékos hozamot lehet elérni, mely két tényezőből áll, a lakás bérbe adásával 3,4-4,4 százalékos hozam nyerhető, míg a jövőbeli lakás felértékelődésnek köszönhetően további 3 százalékos hozamra lehet számítani.

A legnagyobb magyarországi tavak partján lévő lakóingatlanok – nyaralók, házak - átlagos négyzetméterára 210-290 ezer forint között alakul. A Balaton északi partján a legmagasabbak az árak, Tihanyban például a 600 ezer forint közelében mozognak. A Balaton déli oldalán az északinál 25 ezer forinttal alacsonyabb az átlagár, a Velencei-tónál pedig jóval olcsóbbak az ingatlanok.

Szárnyal a hazai ingatlanpiac, leginkább a fővárosban, de már vidéken is egyértelműek a jelek, szinte mindegyik mutató javul. Az eladók mostanában egyre inkább rövidebb értékesítési idővel, jobb alkupozíciókkal és növekvő árakkal.

Budapest belvárosa, és annak lakáspiaca látványos felfutásban van az elmúlt években. Igazi reneszánszát éli, köszönhetően azoknak, akik hosszú távú, értékálló és kiemelt hozamot biztosítani képes befektetésbe fektetnék a millióikat.