A háromgyermekeseknek adható maximális támogatás révén döntően a – kevés számú – újépítésű ingatlan iránt nőtt a kereslet. A kereslet élénkülése nemcsak a kínálati árakban, de a valós adásvételi tranzakciókban is tükröződik. Míg januárban erős volt az érdeklődés, addig februárban a szokásos üzletmenethez képest jóval élénkebbnek bizonyult a lakáspiac ,nemcsak a fővárosban, de vidéken is.

Újlakás tranzakciók és árak

„A kínálati árak jelentős emelkedéséről szóló hírek egyfajta önbeteljesítő jóslatként vásárlásra ösztönzik a vevőket. A kereslet élénkülése az árakat is felfelé mozdítja. A ténylegesen megvalósult tranzakciók tapasztalata az, hogy a főváros legtöbb kerületében az új lakások ára 5-15 százalékkal emelkedett az elmúlt két hónapban a tavaly év végi árszinthez képest.” – mondta Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője. „Továbbra is igaz, hogy a fővárosban vásárló, a kedvezmény igénybevételére jogosult családoknak a CSOK 10 + 10 milliós maximális kerete mellett a megtakarításaikat is fel kell használniuk a lakásvásárláshoz” – tette hozzá az elemző. A korábban favorit 40-50 m2 átlagos alapterület helyett idén már a 60-70 m2 felé mozdult el a megvásárolt lakások átlagos alapterülete, ami összhangban áll a kedvezmény igénybevételének lakás alapterületre vonatkozó elvárásaival.

Újépítésű lakások

A Budapesten legnagyobb új építésű lakáskínálattal rendelkező kerületekben, így pl. a XI. vagy a XIII. kerületben is, az alábbi ábrán jól láthatóan a nagyobb alapterület és a magasabb ár lett jellemző.  Az alapterületre vetített fajlagos átlagár a vidéki megyeszékhelyeken 240-350 ezer Ft/m2 körül alakult az idei év első két hónapjában. A legdrágább ebből a szempontból Győr, azonban meglepetésre itt némi megtorpanás volt megfigyelhető a tavalyi árnövekedéshez képest.

Használt lakások

Az új lakásokhoz képest a fővárosban a használt társasházi lakások fajlagos ára az idei év első két hónapjában 220-660 ezer Ft/m2 között alakult. A legtöbb kerületben az áremelkedés mértéke 10% alatt maradt, kivéve a IV, VI, XVIII és XXI. kerületeket, ahol kis mértékben ezt meghaladó növekedés volt. Ugyanakkor azokban a kerületekben, ahol a legdrágább – 500 ezer Ft/m2-t meghaladó – fajlagos árak jellemezték a piacot – ilyen volt a budai I., a II. és a belvárosi V. kerület – úgy tűnik, hogy némileg mérséklődött az árak növekedése. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a leginkább favorit városrészekben is nagy árkülönbség van a rossz beosztású, kedvezőtlen tájolású, lelakott ingatlanok és a befektetési szempontból favoritnak számító utcák jó állapotú lakásai között – utóbbiak iránt továbbra is jóval nagyobb a kereslet, mint az elérhető kínálat.

A vidéki városokban 125 és 290 ezer forint között alakultak a négyzetméter árak az idei év első két hónapjában, ami 4%-kal magasabb a tavaly év utolsó két hónapjához képest, a trendek az egyes településeken történt adásvételek jóval kisebb száma miatt kevésbé egyértelműen körvonalazhatók, mint a fővárosban. Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalata szerint például Miskolc és Szekszárd esetében az átlagos négyzetméter árak 10-20 százalékkal csökkentek a tavaly év végi árszinthez képest, ugyanakkor az amúgy igen alacsony 2015-ös árszintről induló Zalaegerszeg, vagy Békéscsaba esetében 25-30 százalékos növekedés volt tapasztalható. Ahogy korábban is jeleztük az eltérő településrészek adottságai miatt az átlagárakban tapasztalható mozgásból ilyen rövid időtávon belül még nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Jelenleg a legdrágább fajlagos lakásárat Győr és Sopron esetében regisztrált az Otthon Centrum, a legkedvezőbb áron pedig Miskolcon lehet lakást venni.