2014-ben az átlagos lakásár elérte a 10,3 millió forintot, ami 600 ezer forintos növekedést jelentett egy év alatt. Budapesten viszont az átlagár növekedése 900 ezer forintot tett ki, és a használt lakások átlagára a 14,5 millió forintos szintig kúszott. Ez négyzetméterárakban kifejezve 226 ezer forintról 240 ezer forintra történő emelkedést jelent. Ez az első negyedévben még tovább, 254 ezer forintra nőtt, ugyanakkor a lakások átlagára az első negyedévben már nem emelkedett tovább.
Az első negyedévben a lendület továbbra is kitartott: negyedével tovább nőtt év/év alapon a lakáspiaci forgalom, ami 19 ezer szerződéskötést jelent. A tisztított ár a használt lakásoknál 4,4 százalékkal emelkedett. Ezzel pedig a használt lakások árszintje, ha a 2008-as értékektől jócskán el is maradt, már átlépte a 2010. évi bázist.
Inkább csak a városokra jellemző a fellendülés
Érdemes kiemelni azt a jelenséget, hogy a lakáspiaci forgalom a tavalyi évben a nagyobb és magasabb árszínvonalú településeken nőtt, ez húzta felfelé az összetételindexet, de hatása az év vége felé már némi csökkenést mutatott. Ugyanakkor az idei év első negyedévében még mindig megfigyelhető volt az eltolódás. A legnagyobb mértékben tehát a nagyobb városokban nőtt a lakáspiaci forgalom: Budapesten a tavaly eladott lakások száma már a 2008-as évi mennyiséghez közelített, elérte annak 88 százalékát.
Az értékesítésekből a panellakások aránya a korábban megszokottnál jóval nagyobb részt hasított ki, 12,8 százalékot, ugyanakkor a családi házak részesedése tovább csökkent a 2013. évi 43 százalékról 41 százalékra. Ennek az az oka, hogy mint említettük: elsősorban a városi ingatlanpiac indult be, komolyabb elmozdulás a városokon kívül csak Budapest és Győr környékén volt jellemző, a budapesti agglomerációban is csak az északi szektorban tapasztaltak nagyobb mértékű áremelkedést, illetve a nyugati szektorban szerényebbet. Máshol viszont tovább estek az árak. És a helyzet úgy tűnik, nem változott az első negyedévben sem, még magasabb lett a nagyvárosok és a többlakásos épületek részesedése az ingatlanpiaci forgalomból.
A második negyedéves számok a Balla Ingatlanirodák várakozásai szerint ugyanilyen derűs képet mutatnak majd az ingatlanpiacról. Ha azonban megpróbálunk előre tekinteni a harmadik és a negyedik negyedévre, akkor azt látjuk, hogy lassan beindul a kínálat növekedése is, így pedig már nem annyira áremelkedés, hanem sokkal inkább a megtorpanás, az árak stagnálása lesz majd jellemző, miközben persze a forgalom továbbra is a most kialakult szinten marad. A kínálat növekedése annak köszönhető, hogy a lassan megérkező devizahiteles elszámolások hatása fokozatosan lecsapódik, és sok korábbi devizaadós számára válik megdöbbentően világossá a saját helyzete. Így pedig sokan azt a megoldást választják a magas törlesztőrészletek fizetése helyett, hogy inkább eladják a lakásukat.
Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője szerint emiatt komoly méretű kínálat jelenik meg az ingatlanpiacon, mely az elmúlt egy évben egyáltalán nem volt megszokott. Az is megjósolható előre, hogy ennek hatására a 2015-ös tranzakciószám még a 2014-es évi szintet is meg fogja haladni. A forgalmat és árakat befolyásoló tényező lehetne még a második negyedévben a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is, mely lassan elérhetővé válik néhány bankban, azonban sok még körülötte a bizonytalanság, és hatása várhatóan csak kismértékű lesz. Megemlíthető még a hitelezés szerepe is, melyet nem vetett ugyan vissza a forintosítás, azonban ennek mértéke nem nagyobb, mint az összes lakáspiaci tranzakció 10-15 százaléka, és várhatóan hosszabb távon sem lesz magasabb ez az arány.
