Az év első negyedévében tovább emelkedtek az árak és országos átlagban már 22,3 millió forintért cseréltek tulajdonost a használt lakóingatlanok a KSH statisztikái alapján. Továbbra is igaz azonban, hogy a főváros-vidék viszonylatában és a régiók között is jelentős eltérések figyelhetőek meg, hiszen míg a legdrágább budapesti kerületben talán egy minigarzonra sem, addig a legolcsóbb megyeszékhelyen egy több, mint 130 négyzetméteres ház megvásárlására is fedezetet nyújthat az országos átlag összege. Az OTP Ingatlanpont szakértője megvizsgálta, hogy milyen lehetőségek közül és mekkora kínálatból válogathat az, akinek a kerekített országos átlagár, azaz 22 millió forint áll rendelkezésére egy lakás, ház vagy éppen nyaraló megvásárlására. 

Sorrendben harmadik hónap volt a július, amikor az országos lakbérek több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Pontosan 23 százalékkal voltak magasabbak, a fővárosban pedig 25 százalékkal emelkedtek.

A Duna House adatai szerint 2021-ben már 23 százalékkal több külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba, így tavaly 2716 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet az Európai Unión kívüli állampolgárok.

A lakosság többsége az energiaárak drágulásának bejelentését követően azonnal kockás papírt ragadott és számolgatni kezdett. Nagy még a bizonytalanság, ezért felkészülni is nehéz. Hogy az energiazabáló ingatlanok tulajdonosai tömegével próbálnak-e a jövőben megszabadulni korszerűtlen vagy nehezen kifűthető házaiktól, még nem tudni. Merre tovább? A Duna House szakértői összefoglalták a lehetőségeket.

A kiadó ingatlanok piacának augusztus-szeptemberi csúcsszezonja előtt a hosszú távú lakáskiadás és bérlés adózási szabályaira és egyéb részleteire hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Alig hirdette ki a kormány az energia-veszélyhelyzetet július közepén, a rezsiárak emelkedése néhány hét alatt is érezhető hatással volt a budapesti albérletpiacra – derül ki a Rentingo.com legfrissebb elemzéséből.

Az ingatlanok áremelkedése még mindig töretlen, az enyhébb nyár után aktívabb őszi szezonra számít a Duna House ingatlanközvetítő.

Az első negyedévében tovább emelkedtek az ingatlanárak Magyarországon, az új lakások ára éves szinten 19 százalékkal, míg a használt lakások 20 százalékkal drágultak, az előző negyedévhez képest 7,3, illetve 4,8 százalékkal nőttek az árak - derül ki a KSH első negyedévét összesítő lakásárindexéből.

Az ingatlanbefektetések felértékelődése szinte megállíthatatlannak tűnt, de a jelenlegi gazdasági környezetben hamarosan vége lehet a menetelésnek. A központi bankok kamatemelési ciklusa, az itthoni rezsicsökkentés korlátozása, valamint a magas építőanyagárak csökkenthetik, de legjobb esetben is stagnálásra kényszeríthetik a lakásárakat az Equilor Alapkezelő friss ingatlanpiaci elemzése szerint. Mindezek ellenére bizonyos ingatlanszegmensek továbbra is jól teljesíthetnek.

Az igazi roham még várat magára a lakásbérleti piacon, de augusztusban és szeptemberben a vártnál jelentősebb keresletnövekedés várható a szabad bérlemények iránt. A leendő bérlőknek és bérbeadóknak is jól jöhet ez a szusszanásnyi idő, hiszen több változásra is fel kell, hogy készüljenek, mivel a koronavírus járvány lecsengésével már valamelyest átalakultak a preferenciák és a közelmúlt változásai még tovább fogják alakítani az ideális bérelt lakásról alkotott képet. Az OTP Ingatlanpont szakértője összegyűjtötte, hogy mire érdemes figyelni az első lakást bérlőknek és bérbeadóknak.

Országos átlagban 4,4 százalékkal nőttek a lakásárak az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, éves szinten az árnövekedés dinamikája 20,1 százalék volt - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakásárindexéből.

Kettészakítja az ingatlanpiacot mindaz, ami az energiahordozók, elsősorban a gáz árával ma Európában történik ‒ hívja fel a figyelmet Rajnai Gábor, a BDO Magyarország Pénzügyi Tanácsadási üzletág Hotel és ingatlan divíziójának vezetője. A kényszerű korrekció hideg zuhanyként érte emberek millióit. Azon ingatlanok, melyek fenntartási költségei jelentősen megemelkednek, kvázi értéktelenné válnak mind az értékesítési, mind a bérbeadási piacon. Azonos méretű és elhelyezkedésű ingatlanok között drámai eltérések is lehetnek annak függvényében, hogy milyen szigetelési és gépészeti megoldások kerültek alkalmazásra.

Ellentétes irányú piaci hatások eredőjeként, az idei első félévben a megelőző időszakhoz képest lassult a fővárosi újlakás kereslet, amire a beruházók igen visszafogott új kínálattal reagáltak. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, az árak ugyanakkor folyamatosan kúsznak felfelé – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.

Reneszánszukat élik napjainkban a házgyári panellakások. A pandémia alatt kissé mellőzött lakástípus népszerűsége 2022-ben új erőre kapott, az idei év első félévében a lakótelepi ingatlanok extrém gyorsasággal, és néhol rekord árakon találtak új tulajdonosra a Duna House értékesítési adatai szerint.

Ismét beköszöntött a kánikula és a hőérzetünk mellett a statisztikák is azt mutatják, hogy évről-évre egyre melegebbek lesznek a nyarak. Az Eurostat adatai alapján 1979 és 2021 között közel háromszorosára nőtt a hűtési igényt kifejező hűtési index, míg a fűtési igény tizedével csökkent.

Májusban és júniusban az év eleji szint kétharmadára csökkent az ingatlan adás-vételi tranzakciók havi száma. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa rámutatott, hasonló jelenségre legutóbb a koronavírus-járvány kirobbanását követő hónapokban volt csak példa, amit egy felpattanás követett, de ez most valószínűtlen. A szakember szerint a visszaesés okai között lehet a zöld hitelek felfüggesztése és az, hogy az emberek várják a jövő évi családtámogatási lehetőségek bejelentését.

Ma este hirdetik ki a felvételi ponthatárokat. Ennek apropóján az Otthon Centrum elemzői az egyetemvárosok albérletpiacáról készítettek összefoglalót. Az elemzés szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatóknak átlagosan majdnem kilenc százalékkal kell többet fizetniük, míg azoknak, akik a vidéki városokban tanulnak tovább, több mint hét százalékos áremelkedésre kell számítaniuk.

Július 21-én kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat és hivatalosan is elindul a bérleti piac főszezonja. Két év bezártság után feltételezhető, hogy idén még gyorsabban fognak gazdára találni a kiadó ingatlanok, ezért a szakértők szerint érdemes időben elkezdeni az ideális lakás keresését.

Az energia-veszélyhelyzet miatt az átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetni az áramért és gázért, és bár az új szabály a háztartások 75 százalékát nem érinti, mégis hatással lesz a piacra. A jövőben megnövekedhet a kereslet az alacsony fenntartási költségű lakások iránt, és felértékelődhetnek a korszerű, energiatakarékos ingatlanok. Az érdeklődések háromnegyede már 2022-ben is ilyen eladó lakásokra és házakra érkezett.

● Az idei első félévben 10 százalékkal nőtt az eladásra kínálat magyar lakóingatlanok iránti külföldi érdeklődők száma, ami betudható a forint euróval szembeni gyengülésének is. A külföldi vevőjelöltek elsősorban a budapesti ingatlanok iránt érdeklődnek, a fővárosban csapódik le a kereslet több mint 50 százaléka.

Jelentős eltérések vannak a balatoni nyaralótérségben eladásra kínálat nyaralók és lakóingatlanok között.

Május volt az első idei hónap, amikor az előző évhez képest több eladó ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők. A községek és a kisebb városoké volt a főszerep a friss kínálat bővülésében.

Tovább nőttek a lakbérek áprilisban.

Az év elején felélénkült kereslet találkozott a szűk kínálattal a megyeszékhelyek és Budapest lakáspiacán, emiatt ismét lendületet kapott az áremelkedés.

Kevés külföldi vásárol ingatlant Magyarországon, akik mégis, azok jellemzően Budapestben gondolkodnak és szinte mindannyian készpénzben fizetnek, átlagosan 52 millió forintot.

A hazai lakásárak hosszú ideje tartó, európai szinten is kimagasló emelkedése után 2022 elején ismét rekordot döntött a lakáspiaci drágulás üteme. 2021 negyedik negyedévében 21 százalékos, 2022 első negyedévében pedig előzetes adatok szerint 25 százalékos éves lakásár-emelkedés mérhető. 2021 végén a lakóingatlanok jelentősen – becslésünk szerint átlagosan mintegy 18 százalékkal – magasabb áron cseréltek gazdát, mint amit a reálgazdasági mutatók indokolnának, ezzel korábban nem látott szintre emelkedett a lakások túlértékeltsége.

Jelentősen megnőtt az érdeklődés az erkélyes társasházi lakások iránt a járvány magyarországi megjelenése óta. A pandémia előtt mellékes szempont volt az erkély, ráadásul ekkor még az erkéllyel nem rendelkező lakások voltak a drágábbak.

Már szinte szokásos, hogy minden latolgatás, összefoglalás, elemzés azzal indul, hogy sorraveszi a nehézségeket. A Covid 2 éve után 2022-t az orosz-ukrán konfliktus árnyékolta be, miközben a világ egyre inkább felkészült a nyitásra.

A bérleti díjak áprilisban tovább nőttek, és elérték a koronavírus-válság előtti szintet – állapítja meg legfrissebb fővárosi albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com. Két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés Budapesten, márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, így a múlt hónapban átlagosan havi 165 ezer forintot kértek a fővárosi bérbeadók kiadó lakásukért. Az albérletárak alja, a piac fordulópontja tavaly márciusban volt, azóta az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése – hívja fel a figyelmet a közösségi albérletkereső platform.

Egy év alatt a fővárosban 35 százalékkal 175 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyek többségében pedig 8-33 százalékos volt az emelkedés.

Továbbra is népszerűek a zártkertek az ingatlankeresők körében, legyen szó akár életvitelszerű tartózkodásról, akár nyaralóingatlan vásárlásáról. A zártkert kifejezés napjainkban jelenthet szinte bármit, a termőföldtől a családi házig és a hagyományos lakóingatlanoknál jellemzően alacsonyabb árfekvés esetenként tisztázatlan jogi hátteret is takarhat, ezért az OTP Ingatlanpont szakértői összeszedték a zártkertek legfontosabb, az értékesítés során figyelembe veendő ismérveit.

Kevesebb lakás épült az idei első negyedévben, de az első félév vége is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a friss hivatalos adatok értékelése mellett több mint 15 ezer hirdetés alapján mutatja be az újonnan épült lakások piacának helyzetét.

Visszaveti a lakáseladási kedvet a lakáshitelkamatok emelkedése. A lakosság több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha kevesebben költöznek tovább, csökken a vevők száma, akkor ezzel párhuzamosan az eladó ingatlanok száma is kevesebb.

Bár valamelyest lankad a magyarok felújítási kedve az év elejéhez képest, így is nagyjából 840 ingatlanon terveznek valamilyen renoválást.

Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1,3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. Meglepetés, hogy az V. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül.

A tavaly áprilisi 32 ezerről alig több mint 16 ezerre csökkent a számuk.

Nem mind arany, ami fénylik - tartja a régi közmondás, és ez bizony gyakran igaz az ingatlanhirdetések esetén is. Értelemszerűen aki eladni szeretne, igyekszik, minél jobb színben feltüntetni saját tulajdonát, a vevőnek viszont néha nem árt, ha tud olvasni a sorok között. Lássuk, mire érdemes odafigyelni, ha ingatlanhirdetések között szemezgetünk, vagy mi az, amit eladóként is inkább igyekezzünk elkerülni!

A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakás piacon, míg a legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert. Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.

Az eladó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma éves szinten majdnem 30 százalékkal esett vissza.

A koronavírus-járvány egyértelmű vesztese Budapest belvárosa és a rövidtávú lakáskiadás voltak, azonban a turizmus újraindulásával párhuzamosan a belső kerületek ingatlanpiaca is megélénkült, és úgy tűnik, hogy az Airbnb ismét vonzó alternatívává válhat a befektetési célú vásárlóknak.

Ma már nem számít luxusnak az épületautomatizálás.

Ha lassan is, de bővülnek azok a preferenciák, amelyek az új vagy újszerű lakást vásárlók döntéseit befolyásolják a következő otthonuk kiválasztásakor – derül ki egy friss kutatásból. A vételár továbbra is a legfőbb hatást gyakorló tényező, ami érthető is a folyamatosan emelkedő négyzetméterárak ismeretében. Viszont a praktikus elvárások, többek közt a lakás elrendezése, a megfelelő közlekedési lehetőségek és elérhető boltok, intézmények mellett már arra is kíváncsiak a lakóparki lakást keresők, hogy az a hely, ahol lakni fognak, mennyire elégíti ki a szociális kapcsolatok iránti igényeiket, illetve hozza hozzájuk közelebb a zöldebb környezetet.

A pandémia okozta mélyrepülés, majd a hosszú stagnálás után már érezhető a kereslet élénkülése a bérleti piacon. Az árak eddig csak az inflációt követték, ám most lassan, de biztosan ívelnek felfelé. Az igazi visszatérést az Airbnb talpra állása idézheti elő, aminek előjeleit már most tapasztalják az ingatlanosok. Addig is, nyártól újabb nagy áremelkedés várható, a Duna House szakemberei ezért azt tanácsolják a bérlőknek, hogy minél hamarabb szerződjenek le hosszútávra. 

A fővárosi panellakásokra az idén átlagosan 51 nap alatt érkezett vevő, a téglaépítésű társaikat pedig 102 nap alatt lehet eladni, szemben az egy évvel korábbi 85 és 113 nappal. A Budapesten kívüli piacon a megyei jogú városok piaca is felgyorsult, a házak, valamint panel- és téglalakások ebben az évben 56-95 nap alatt gazdára talált, ez jelentős változás a múlt év azonos időszakában 86-144 napos időszakkal.

Az eladók szinte minden település- és ingatlantípus esetén nyeregben érezhették magukat, éves szinten 1,5 százalékponttal, a megelőző három hónappal összehasonlítva pedig 1,1 százalékponttal csökkent országosan az átlagosan elérhető árengedmény mértéke.

Februárban is folytatódott a bérletidíj-növekedés a budapesti albérletpiacon, a hónap végén kitört orosz-ukrán háború egyelőre még nem érezteti a hatását – derül ki a Rentingo.com albérletpiaci elemzéséből, amely szerint a fővárosban átlagosan 162 ezer forintot kértek a bérbeadók februárban, amire legutoljára majdnem két éve, 2020 nyár elején volt példa. A hónap vége óta egyre több menekült regisztrált a közösségi albérletkereső platformon, részben ukránok, részben pedig Ukrajnában tanuló külföldi diákok. A lakosság szolidaritását mutatja, hogy sokszor itteni rokonok, barátok, ismerősök segítenek albérletet találni a nehéz helyzetbe került embereknek.

Miközben brutális, 80 százalékot meghaladó mértékben nőtt januárban éves szinten a lakáshitel-kihelyezés, a money.hu szakértői aggasztó jelekre figyelmeztetnek. A piaci lakáshitelek folyósítása 11 havi mélypontra jutott, s ezen kölcsönök átlagkamatának januári emelkedése 2012. óta nem látott mértékű volt. A piaci lakáshitelek a következő hónapokban kiárazódhatnak a piacról, kérdéses, hogy a folyósításokban már 36 százalékos súlyt képviselő támogatott konstrukciók meddig tudják tartani a piacot.

A szomszédban dúló háború közvetetten komoly hatást gyakorol a magyar gazdaságra, igy az ingatlanpiacra is. Már tapasztalható az óvatosság, a kivárás a piacon, ami rövid távon az ingatlanpiac tranzakciós számának érdemi visszaesésében jelentkezhet.