A negyedéves összefoglaló szerint mind éves szinten, mind az előző negyedévhez képest a vidéki városokban volt a legmagasabb ütemű a drágulás, 24,8 százalék, illetve 8,4 százalék.

A városi lakások árváltozása 2021. I. és 2022. I. negyedév között
(2020. IV. és 2021. IV. közötti dinamika)
*A közép-magyarországi régió esetében egy negyedévvel korábbi adatok

Területi bontásban, a közép-és dél-dunántúli régióban éves szinten 27,9 és 27,6 százalékkal, míg a nyugat-dunántúli régióban 21,2 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévben. Az észak-alföldi régióban 26,9, míg a Dél-Alföldön 22,2 százalékos volt az áremelkedés a tavalyi bázisidőszakhoz képest.

Az észak-magyarországi városokban emelkedtek a legkisebb ütemben az árak, mintegy 20,5 százalékkal. Negyedéves alapon valamennyi régió városaiban 6 százalékot meghaladó lakásár-emelkedés volt mérhető - derül ki a jelentésből.

A nominális MNB lakásárindexek településtípusonként megbontva (2010 átlag=100%)

A fővárosban a lakásárak növekedési üteme mind éves, mind negyedéves szinten gyorsult az előző negyedévhez képest. 2021 utolsó negyedévében az árak 12,1 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, negyedéves szinten pedig 1,6 százalékkal nőtt. A lakásárak növekedése az idei első három hónapban tovább gyorsult, éves alapon 16,1, negyedéves alapon pedig 7 százalékos volt.

Az MNB lakásárindexe egyedül a községekben mért visszaesést: az előző negyedévhez képest az árak 5,4 százalékkal csökkentek, míg a bázisidőszakhoz képest 14 százalékkal nőttek 2022 első negyedévében.

(MTI)