Az ingatlanpiaci fellendülést biztos, hogy nem a külföldiek generálják, ugyanis a határon túlról érkezett vásárlók költéseit összegző tanulmány szerint szinte elenyésző az arányuk a lakáspiacon. Az elmúlt hat hónapban az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárló külföldiek aránya mindössze egy százalék volt, derült ki a cég legfrissebb összesítéséből.
Az eredményekről szólva Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, hogy a külföldiek között a németek a legaktívabbak hazánk területén, arányuk elérte az összes külhoni vásárló 30 százalékát. A második helyen végeztek a szlovákok 11,5 százalékkal, míg némi meglepetésre a hollandok lettek a harmadikak, 9,5 százalékkal.
Honnan jönnek?
A vásárlók döntően az Európai Unió területéről érkeztek, de akadtak közel-keleti és kínai vevők is, előbbi csoport a nagyobb, az összes külföldi 11,5 százaléka. Némi meglepetésre ukrán állampolgár nem vásárolt az előző fél évben az OC közreműködésével ingatlant, csupán néhány bérleti megállapodás fordult elő.
Az eleve kis számú külföldi érdeklődés és üzletkötés Budapestre koncentrálódik, az összes külföldi vásárló 53,5 százaléka vásárolt a fővárosban. A budapesti kerületek közül a külföldiek körében a XI. kerület a legkedveltebb a maga 14 százalékával. A többi településen a külföldi vevők jelenléte esetleges, azonban a Dél-nyugati határszélen több helységben is vásároltak az elmúlt félévében (Vízvár, Belezna, Bolhó). De nem csak a Nagykanizsai és Barcsi járásban akadtak tranzakciók, hanem Zala megye több járásában is. A nagyvárosokban, valamint a Balaton-parton egy-egy ügylet akadt csupán; nincs olyan település, amely iránt a külföldiek különösebb érdeklődést mutattak volna.
Főleg nagyobb ingatlanokat keresnek
A külföldi vevőkör döntő, 90 százalékot meghaladó része készpénzből vásárolt, és átlagosan 52 millió forintot fizetett az általa választott ingatlanért. Az is jól látszik, hogy a határainkon túlról érkezők a nagyobb alapterületű lakásokat vagy éppen házakat preferálják: a megvett ingatlanok méretének átlaga 90 m2 volt a vizsgált időszakban. A relatíve nagy lakásméret magyarázata, hogy a megvásárolt ingatlantípusok között 44 százalék a használt családi házak aránya.
A tégla építésű társasházi lakások aránya 39,5 százalék, és itt különösen érdekes, hogy a 70 négyzetméteres, háromszobás lakásokért átlagosan 59 millió forintot fizettek. Ez az összeg viszont harmadával magasabb, mint a magyarok által vásárolt téglalakások középértéke, amely országosan 37,6 millió forint. Csak Budapestet vizsgálva is hasonló aránypár állítható fel: a magyar vevők átlaga „csak” 45 millió forint, vagyis az adatsor alátámasztja azt a feltételezést, hogy a Magyarországon ingatlant vásárló külföldiek tehetősebbek a helyieknél.
Új építésű ingatlant a külföldiek 11,5 százaléka vásárolt, átlagosan 73 millió forintért, panelben 5 százalékuk látott fantáziát, amiért átlagosan 28 millió forintot fizettek. Ezzel szemben a magyarok által vásárolt panellakások átlagértéke 26,2 millió forint volt.
A lakásbérlésre általánosságban ugyanaz érvényes, mint a vásárlásra. Egyetlen számottevő különbség van, a külföldiek aránya itt magasabb, 4,2 százalék, és a bérlők 15 százaléka ukrán állampolgár. A külföldiek lakásbérlése még erőteljesebben Budapest-centrikus: háromból két lakásbérlet a fővároshoz köthető. Az V. kerület a legnépszerűbb, minden ötödik bérleti szerződést itt kötöttek.
