A számtalan tényező mellett a kamatszintek alapvetően befolyásolják a lakáspiac helyzetét, a kínálatot, a keresletet és ezeken keresztül a forgalmat. Mindez annak fényében érthető, hogy a KSH adatai szerint 2021 első félévében a lakásvásárlások több mint felét valamilyen kölcsön felvételével oldották meg a vásárlók. A felgyorsuló infláció miatt a kamatok a múlt év közepe óta kerültek emelkedőre, ezt a februárban kiújult orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság még inkább felerősített, ez pedig új helyzetet eredményez a piacon - derül ki az ingatlan.com és a cégcsoporthoz tartozó money.hu közös elemzéséből, amely bemutatja, hogy alakult a fővárosi lakáseladási kedv a kamatváltozások fényében.
Eladási kedv és kamatszint
A piaci alapon kihelyezett lakáshitelek kamatát meghatározó mutató, az 5 éves időtávra meghatározott bankközi kamatláb (BIRS) viszonylag gyorsan leköveti az inflációs hatásokat. Ez a bankok számára a kihelyezett lakáshitelek költségének is tekinthető. Pont olyan, mint a lakásépítőknek az építőanyagok költsége.
„2015 óta a bankközi kamatláb csökkenése idekén a tulajdonosok több eladó lakóingatlant hirdettek meg. Ha pedig nőtt a kamatláb, akkor kevesebb eladó lakás került a piacra. Ennek legfőbb oka, hogy Magyarországon az emberek több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha egy vevő a magasabb kamatszintek miatt nem jut hitelhez és nem költözik tovább, akkor a saját lakása sem kerül be a kínálatba. Ez az összefüggés olyan erős, hogy a bankközi kamatlábak változása Budapesten – ahol magasak az ingatlanárak - például több mint 50 százalékban magyarázza az eladási kedv változását. Ez azért is szoros kapcsolatnak tekinthető, mert a lakáspiacra a kamatszinteken kívül sok egyéb tényező is hatást gyakorol. A piaci átlag hitelkamatok a 2021. márciusi 3,73 százalékról idén márciusra 6 százalék közelébe emelkedtek, és további hiteldrágulás várható, ami előrevetíti a lakáseladási kedv csökkenését.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Százalékok, törlesztőrészletek, infláció
Az elemzés idézi a money.hu számításait, amely szerint egy 10 millió forintos, 10 éves futamidejű, 5 éves kamatperiódusú lakáshitel átlagkamata 2019-2021 között 3,5-3,9 százalék volt. Most március végén ugyanakkor a legolcsóbb - top-adósoknak kínált - hitel kamata is meghaladja a 6 százalékot. Nagy László Nándor, a money.hu szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok hiteleken alkalmazott kamatfelára már az elmúlt években is folyamatosan csökkent, ám ez a folyamat a múlt év őszén felgyorsult. A bankok ugyanis nem hárították át teljesen a jegybanki kamatemelések hatásait a hitelfelvevőkre. Az MNB korábbi közlése szerint a lakáshitelek esetében 100-200 bázispontos (1-2 százalékos) kamatfelár indokolt, ám a jelenlegi helyzetben a kamatfelár mértéke a legtöbb esetben bőven 100 bázispont alá csökkent. Ez magyarázza azt, hogy a bankok az elmúlt hetekben erőteljesebb kamatemelésekkel követik a jegybanki és a pénzpiaci kamatszint alakulását. “A lakáshitel-felvételi kedvet jelentősen befolyásolja az anyagi biztonságérzet, érthető, hogy a bizonytalanabbá vált gazdasági helyzet és a felpörgő infláció óvatosságot hozott a piacra. Azonban azt is látni kell, hogy az utóbbi éveket nézve azért még nincs tragédia. “2017-márciusában 2 százalékos infláció mellett még simán elfogadtuk a 10 évre fixált lakáshitelek 5,79 százalékos kamatát. Most, közel 9 százalékos pénzromlás mellett fizetünk hasonló, 6 százalékos kamatot a hitelünkért” - emlékeztetett Nagy László Nándor.
Mi várható?
A lakáspiaci hatásokról és a következő időszakban várható trendekről szólva Balogh László azt emelte ki, hogy egyrészt az alacsony kamatozású, államilag támogatott lakáshitelek felértékelődnek a piacon. Mivel a lakásárak még az elmúlt néhány hónapban is emelkedő tendenciát mutattak, ezért valószínűsíthető, hogy továbbra is sok vevőnek lesz hitelre szüksége, ezért a folyamatosan emelkedő kamatok tovább szűkíthetik a kínálatot.
