Felemás féléven van túl az újlakás-piac. Míg a makrókörnyezet egyre kedvezőtlenebb képet fest (magas infláció, gyorsan növekvő lakásárak, háború a szomszédban, nehezen tervezhető kivitelezési idők és költségek), az év elején érkező plusz jövedelmek, és még inkább a lakásvásárlási támogatások – ezen belül is hangsúlyosan a Zöld Otthon Program keretében igényelhető kedvező hitelkonstrukció – erősítették a keresletet. Míg a forgalom a plusz ösztönzők hatására elfogadható eredményeket hozott, a romló gazdasági helyzettel és a támogatások nagy részének idénre várható kifutásával egyértelműen negatív irányba mozduló piaci környezetre a kínálat már élesen reagált.
Sokkal kevesebb lakás épül
„Az idei első hat hónapban 119 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében 2300 lakás épül. Ez az előző félévhez képest egyharmados, a tavalyi első félévvel összevetve közel 50 százalékos csökkenést jelent. Ennél kisebb volumen az elmúlt hét évben csak 2020 első felében, a koronavírus megjelenésekor került piacra. A fő keresleti indikátor, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint, idén januártól júliusig mintegy 3800 volt. Ez, bár a tavalyi második félévhez képest 25 százalékos visszaesés, ugyanakkor 2021 első félévénél 20 százalékkal több, s összességében még hozza az elmúlt öt év átlagát” – összegezi a fő mutatószámokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.A mostani gazdasági helyzetben egyelőre nincs realitása a piac érezhető élénkülésének. A kereslet stagnálása, esetleg szűkülése annak ellenére valószínűsíthető, hogy a jelenlegi inflációs környezetben a lakás, mint befektetés vonzereje megmarad, emellett a rezsicsökkentés részleges eltörlésével az alacsonyabb fenntartási költségű új lakásoknak nyilvánvaló versenyelőnye van.
Bár ezek terjedése várható, a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánított projekteken visszaigényelhető öt százalékos áfa egyelőre hat beruházás értékesítésénél jelent segítséget, noha ezek közül jelenleg csak négy lakásai vannak aktívan a piacon.
Elbizonytalanodtak
Mindezek ellenére beszédes, hogy az idei első hat hónap alatt mindössze tíz ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből hét száznál több lakásos. Összehasonlításul, tavaly egész évben 41 nagy beruházás került piacra, amelyek közül 25 éri el a százlakásos méretet. Ez annak ellenére a beruházók elbizonytalanodását mutatja, hogy az utóbbi években a nagy projekteknél is terjed a trend, miszerint az értékesítést csak az építkezés előre haladott fázisában kezdik meg, azaz az előbb említett számoknál több nagyberuházás értékesítése várható.
Bár főváros szerte visszaesett a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint itt hat hónap alatt 800 új lakás értékesítése indult el, 12 projekt keretében. 66 lakással az átlagméret is itt az egyik legnagyobb, amit csak a X. kerület előz meg 75 lakással. Projekt darabszámra viszont messze a XI. kerület áll az élen 27 újonnan indított társasházzal, ugyanakkor ezek többnyire kisebb lakásszámúak. A tavalyi évhez képest kisebb mozgolódás van Pest peremkerületeiben is, ahol – a IV. kerülettől a XXIII. kerületig húzódó félkörívben – összesen kéttucatnyi beruházás indult.
Az újlakás-piacot tekintve hagyományosan legmozgalmasabbak közé tartozó VIII. és IX. kerületben pedig csupán három új projekt jelent meg a piacon, együtt alig több mint száz lakással. 2022-ben, a jelenlegi adatok szerint – a korábban megkezdett projektek időben elhúzódó kivitelezési munkálatai miatt – a tavalyinál több, mintegy 7 ezer új társasházi lakás átadására számíthatunk. (Ez a házak megépülését jelenti, és nem ugyanaz a statisztika, mint amit a KSH használatba vételi engedélyként közöl.) Ennek közel egyharmada, 2250 a XIII. kerületben készül el, amit 850 lakással a IX., 800 ingatlannal pedig a XIV. kerület követ. Az I. és V. kerület kivételével mindenhol várható átadás. Emellett 2023-ra is már 6100 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy négyezret 2024-2025-re is, s ez a szám folyamatosan növekszik.
420 lakásba azonnal be lehetne költözni
A kereslet volumenében, azaz az idei első fél évben eladott új lakások számában nagyjából ezer lakással szintén a XIII. kerület az első, melyet a XI. és a III. kerület követ 800, illetve 320 lakással. Mindeközben az átadott, de eladatlan lakáskészlet csökkenő tendenciát mutat, s az első félév végére 420 darabon állt, azaz ennyi azonnal költözhető lakásból lehet most választani Budapesten. Emellett 3700 már építés alatt álló ingatlan adja a kínálat gerincét. Rögtön átvehető lakásból a XI. kerületben van a legtöbb (150 db), épülőfélben lévők közül a XIII. kerületben a legnagyobb (670 db) a választék. A legkönnyebb helyzetben emellett azok vannak még, akik a III., VIII., IX. és X. kerületekben keresgélnek, a legbővebb kínálatból ők választhatnak.
A jelenleg mérséklődő kereslet ellenére, követve a kivitelezési költségek növekedését és a beruházói kockázatok sokasodását, az új lakások árszintje továbbra is folyamatosan kúszik felfelé, és ebben egyelőre nem várható változás.
„Idei átadású lakások esetében most nagyjából 1,15 milliós átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. A jelenleg – többnyire még – tervasztalról hirdetett 2024-2025-ös átadású projekteknél ugyanakkor 1,4 millió forint környékére kúszik az átlag. Ezek ráadásul még előértékesítési árak, melyek törvényszerűen folyamatosan nőnek a projekt átadásáig” – mondja Valkó Dávid. A szélső értékek ugyanakkor nem változnak; az OTP adatbázisa szerint jelenleg nagyjából 800 ezer és 3,5 millió forint között alakulnak a budapesti újlakás négyzetméterárak.
