Az albérletkeresők az elmúlt időszakban már lecsaptak a legolcsóbb ajánlatokra. Emiatt a korábbi évekhez képest nehezebb helyzetben lesznek a most érettségiző és szeptembertől a felsőoktatásba tartó vagy munkába álló diákok, akik albérletben gondolkodnak - derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely bemutatja, hogy mennyiért lehet lakást bérelni, hogyan alakult a kínálat az utóbbi egy évben és milyen hozamokat biztosít a lakáskiadás.
Kiugró drágulás
Budapesten május közepén már 175 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami jelentős, 35 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A nyugat-magyarországi megyeszékhelyeket 120-135 ezer forintos, a kelet-magyarországiakat pedig 100-120 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte.
“Túlzás nélkül durva áremelkedés látható az albérletpiacon. Budapesten áprilisban még 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, egy hónappal később pedig már 175 ezer forintot tett ki, ami 3 százalékos drágulást jelent. A bérleti díjak országos emelkedése részben azzal magyarázható, hogy sokkal szűkebb lett a kínálat. Egy évvel ezelőtt még országszerte 20 ezer lakást kínáltak kiadásra a tulajdonosok, idén viszont alig több mint 10 ezer albérletből lehetett válogatni, ami 49 százalékos visszaesést jelent” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.Lejtőn a hozamok
Az ingatlan.com elemzése szerint a lakáspiaci folyamatokat meghatározó kamatemelkedés az albérletpiacra is hatással van. Kevesebben vásárolnak majd lakáshitelből ingatlant, ez az lakásdrágulás ütemét visszafoghatja, emiatt viszont elbizonytalanodhatnak a befektetési céllal vásárlók. Az elmúlt években a lakások drágulása kompenzálta a bérleti díjból elérhető hozamok csökkenését, ami szintén lelassult. A lakáshitelkamatok emelkedése pedig tovább fékezheti a lakások áremelkedését. Balogh László közölte:
“Összességében a hozamok lejtőre kerültek többéves távlatban. A lakáspiaci boom kezdetén, 2015 tavaszán Budapesten a lakáskiadásból elérhető hozam 8,77 százalék volt. A megyeszékhelyeken pedig meghaladta a 9 százalékot. A fővárosban most 4,75 százalék, a megyeszékhelyeken átlagosan 5,22 százalék a bérbeadásból várható bruttó hozam, ami nagyjából feleannyi, mint hét évvel ezelőtt.”Az ingatlan.com szakértője kiemelte, hogy Budapesten jelenleg a X. kerület a legjövedelmezőbb 5,82 százalékos átlagos hozammal, hét évvel ezelőtt pedig a VIII. kerületben volt a legmagasabb a várható hozam 10,5 százalékkal. A megyeszékhelyek esetében akkor és most is Salgótarjánban voltak a legjobb hozamkilátások, de ezeknek a szintje az elmúlt hét évben 13 százalékról 8,3 százalékra csökkent.
Bár a kamatemelkedés miatt egyre többen döntenek úgy, hogy elhalasztják a lakásvásárlást és az átmeneti időszakban ingatlant bérelnek, ez nem biztos, hogy jó választás. Balogh László azt tanácsolja, ha valaki még a jelenlegi környezetben is hitelképes, akkor ehelyett érdemes inkább lépnie, ahelyett, hogy albérletbe költözzön.
“A látszólag magasabb hitelkamatok miatt most drágább lakáshiteleket olcsóbb konstrukciókkal ki lehet majd váltani, ha visszatérnek az alacsonyabb kamatszintek. Ha viszont nem térnek vissza, akkor az albérletek egyre magasabb díja még nehezebbé teszi az önrész összegyűjtését és elindulást a saját tulajdonú ingatlan irányába” - mondta a szakember.Kérdéses a jövő
Az elemzés szerint az albérletpiacon a mostani helyzetben az egyik lényeges kérdés, mi lesz, ha a befektetők számára nem lesz elég vonzó a lakáspiac a hozamszintek csökkenése miatt. Ebben az esetben ugyanis a megfelelő mennyiségű és megfizethető árú albérletek kínálatában további visszaesés várható, ami a bérlőket is kedvezőtlenebb helyzetbe hozza.
Az ingatlan.com szakértője példaként említette, hogy a koronavírus-járvány alatt a bérlők voltak jobb helyzetben. Másfél évvel ezelőtt történelmi csúcson volt ugyanis a kiadó lakások kínálata, ennek eredményeként Budapesten például 20-25 százalékkal estek vissza a bérleti díjak. Most viszont a szűkülő kínálat egyértelműen felfelé hajtja a bérleti díjakat, ám a lakások folyamatos drágulása miatt ezzel párhuzamosan a befektetési célú hozamszintje nem emelkedik.
