A KSH negyedéves lakáspiaci jelentése szerint 2022 első negyedévében a fővárosi hegyvidéki kerületek voltak a legdrágábbak. Az átlagár itt 72,9 millió forintra emelkedett az előző évi 66 millió forintról. A fajlagos négyzetméterár az országban itt lépte át először az 1 millió forintot. A pesti belső kerületekben a négyzetméterárak 734 ezer forintról 805 ezer forintra emelkedtek.
A vidéki városokban a négyzetméterárak nagyobb ütemben nőttek, mint a fővárosban, a két szélsőértéket leszámítva 12,4 illetve 20,8 százalékkal. Veszprémben volt a legmagasabb a drágulás 26 százalékkal, a legkisebb pedig Salgótarjában 6,9 százalékkal.
Túl az 1 milliós határon
Az újlakásárak országosan 2022 első három hónapjában 45,6 millió forintra emelkedtek, ami 9 millióval haladta meg az előző év átlagát. Budapesten a fajlagos ár átlépte az 1 milliós lélektani határt, az újlakások átlagos ára 53,9 millió forintról 61 millió forintra nőtt.
Az átlagos négyzetméter ár a megyeszékhelyeken 542 ezerről 619 ezer forintra nőtt. Debrecenben, Székesfehérváron Győrben voltak a legmagasabbak (700 ezer és 750 ezer forint között), Salgótarjánban (178 ezer), Békéscsabán (273 ezer) és Miskolcon (322 ezer) a legalacsonyabb.
A használt lakások négyzetméter ára 334 ezerről 362 ezer forintra emelkedett. Budapesten éves szinten 0,8 millió forinttal 40,5 millió forintra, négyzetméterenként 687 ezerről 766 ezer forintra emelkedett a használt lakások átlagára. A lakásonként 23,5 millióról 25,6 millió forintra, négyzetméterenként 369 ezerről 435 ezerre emelkedett az átlagár.
A balatoni agglomerációban a 2021. évi 41,8 millióról 46,2 millió forintra emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár meghaladta az 580 ezer forintot. A lakáspiaci tranzakciók száma 2020-ben átmenetileg csökkent (134 ezer), de 2021-ben az előzetes adatok szerint (152,3 ezer) már megközelítette a járvány előtti szintet (157 ezer).
Élen a magyar árak
Az Eurostat adatai szerint a 2015-ös átlagárhoz képest az EU országai közül Magyarországon volt a legmeredekebb az áremelkedés, a bázishoz képest a használt lakások ára 2,3-szorosára, az újaké csaknem 2,5-szörösére nőtt, ami 234 százalékos nominális és 185 százalékos reálértékű növekedés.
Hét év alatt Magyarország után Csehországban drágultak legjobban az ingatlanok (211 százalék). Az EU 27 tagállamában átlagban a lakások csaknem 45 százalékkal drágábbak, mint 2015-ben. A legalacsonyabb értéket Cipruson (104 százalék) és Olaszországban (106 százalék) regisztrálták.
2021 első negyedévében a lakásárak éves emelkedésének üteme Csehországban és Észtországban volt a legmagasabb (25 illetve 21 százalék), majd Hollandia, Litvánia és Magyarország következik egyaránt 19 százalékkal.
(MTI)
