A rezsicsökkentés bevezetése rendkívül pozitív hatást gyakorolt az ország lakosságának egészére, ugyanakkor kényelmessé is tette a fogyasztókat, nem motivált energiafelhasználást csökkentő beruházásokara. A háború okozta, a teljes világpiacot felforgató olaj és gáz áremelkedésre senki sem számított. A mostani, kényszerű kormányzati korrekció emiatt hideg zuhanyként ért több millió embert, és a probléma nem áll meg a rezsidíjak brutális emelkedésénél. Azon ingatlanok, amelyek fenntartási költségei jelentősen megemelkednek, kvázi értéktelenné válnak mind az értékesítési, mind a bérbeadási piacon. Azonos méretű és elhelyezkedésű ingatlanok között így drámai eltérések is lehetnek annak függvényében, hogy milyen szigetelési és gépészeti megoldások kerültek alkalmazásra.
Az ingatlanpiac lényegében kettészakad
Eddig szinte senkit sem érdekelt, hogy milyen egy ingatlan energetikai besorolása, hát most mindenkit érdekelni fog ‒ mutat rá a szakember. Az elavult fűtési technológiát használó, rosszul szigetelt ingatlanok piaca befagy, míg a fizetőképes kereslet kizárólag a modern fűtési-hűtési technológiát alkalmazó, jól szigetelt ingatlanok piacán fog megjelenni. Ezen ingatlanok értéke továbbra is töretlenül vagy a korábbinál is meredekebben fog emelkedni.
Lesznek ugyanakkor járulékos hatások, jelenségek is. Amennyiben nem érkezik hathatós állami szerepvállalás, úgy bizonyára sok lesz a kényszerértékesítés. Jellegzetesen ilyen lehet a régi, elavult villaépületek esete, amelyeknél már most is határeset volt, hogy nem érnek-e többet inkább telekárban, mint négyzetméterárban. Ezen ingatlanok esetében tér nyílik a befektetők részére, hogy a korábban megszokott árszintekhez képest talán olcsóbban jussanak az amúgy szűkében lévő építési telkekhez.
Rajnai Gábor úgy folytatta: az ingatlanpiacon az elszálló hitelkamatok, az építőanyagok rohamos drágulása, a hihetetlen munkaerőhiány és az építési költségek mind árfelhajtó tényezők. Ez egy kényszerpálya, amely alapján az újépítésű ingatlanok bekerülési költsége határozza meg a rohamosan emelkedő értékesítési árakat. Ezen áremelkedést csak tompítani tudja a tény, hogy az adóemelések, a megnövekedett fogyasztói árak és rezsiköltségek elviszik a lakossági megtakarításokat, a későbbi ingatlanvásárlásra fordítható összeget. A magasabb ár és a lanyhább kereslet együttállása pedig a fejlesztői kedv látványos visszaesését ígéri. Ha lesznek projektek, azok drágák lesznek, és leginkább a készpénzes vásárlók kerülnek előtérbe.
Komoly gondok várhatók az ingatlanhitelezésben is.
Képzeljük el azt a bankhitellel terhelt ingatlant, amelyről most kiderül, hogy jelentősen elértéktelenedett amiatt, hogy energetikailag fenntarthatatlanná vált. A végül mindig felülkerekedő közgazdasági szempontok alapján az egyetlen helyes megoldás kiszámolni, hogy mekkora ráfordítással lehet „megmenteni” az ingatlant, energetikai szempontból visszaemelni a piaci keringésbe. Ha a számítás azt hozza ‒ és a legtöbb esetben ezt hozza majd ‒, hogy a befektetés reális időn belül megtérül, akkor a tulajdonosnak forrásokat, akár újabb forrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy az építményt fenntarthatóvá tegye. Lesz azonban olyan helyzet, amikor a hitelintézet „elengedi az ingatlan kezét”, és minden érintett fél veszteséget kell, hogy elszenvedjen.
Ugyanakkor hiszem ‒ árnyalta a képet a BDO ingatlanpiaci vezetője ‒, hogy a modern építészeti és gépészeti megoldások helyrehozhatják az energetikai szempontból problémás ingatlanok döntő többségét. Ebből következően valószínűleg az elkövetkező évek során slágerbefektetés lesz a szigetelőanyag-gyártás és az alternatív fűtési megoldások.
A fenti probléma megoldásához egyaránt szükség lenne a kereskedelmi bankok és a kormányzat hathatós részvételére. Egy nagy ívű, országos, célzott felújítási program segíthet a befektetési kedv elmaradásával potenciálisan megrendülő építőiparnak is a túlélésben.
A kormányzati szerep alatt azt értem ‒ fejtette ki Rajnai Gábor ‒, hogy a már korábban futtatott hitelprogramokhoz hasonlóan, célzott felhasználású keretet lehet biztosítani a kereskedelmi bankok részére, akik plusz forrást adhatnak a meglévő lakáshiteleseknek az épületek energiatakarékossá tételére. Ezzel mindenki megmenekül és hosszútávon az egész ország profitál, mivel látványosan és gyorsan kezdhet el javulni az ország energiamérlege.
Megfontolt, gyors döntések kellenek
A kormányzati reakciónak ráadásul gyorsnak kell lennie, hogy a lakossági beruházások előremutatóak legyenek, nem pedig visszatekintők. Senkinek nem lehet célja, hogy tömegek kezdjenek újra fával fűteni. Az ingatlanokkal kapcsolatos döntéseknek megfontoltnak is kell lenniük, hisz pont most látjuk, hogy hová vezetett az elmúlt évek hibás energetikai politikája, amelynek során a jelen állapotot konzerváltuk, finanszíroztuk a gyorsított ütemű fejlesztés helyett.
Az építőipari szereplők közül is azok szenvedik majd el a legkisebb volumencsökkenést, akik időben tudnak majd alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez. Tény, hogy sokkal olcsóbb egy épületet felújítani, mint újat építeni, de az igény is tömegesebb lesz. Személy szerint minden szereplőt csak bíztatni tudok: gondolkodjon, számoljon, és ha nem ért hozzá, kérjen segítséget és vágjon bele a felújításba, amilyen gyorsan csak lehet, mert ez a saját és az ország érdeke is – zárta gondolait a szakértő.
