Májusban és júniusban az év eleji szint kétharmadára csökkent az ingatlan adás-vételi tranzakciók havi száma. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa rámutatott, hasonló jelenségre legutóbb a koronavírus-járvány kirobbanását követő hónapokban volt csak példa, amit egy felpattanás követett, de ez most valószínűtlen. A szakember szerint a visszaesés okai között lehet a zöld hitelek felfüggesztése és az, hogy az emberek várják a jövő évi családtámogatási lehetőségek bejelentését.

Ma este hirdetik ki a felvételi ponthatárokat. Ennek apropóján az Otthon Centrum elemzői az egyetemvárosok albérletpiacáról készítettek összefoglalót. Az elemzés szerint a budapesti felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hallgatóknak átlagosan majdnem kilenc százalékkal kell többet fizetniük, míg azoknak, akik a vidéki városokban tanulnak tovább, több mint hét százalékos áremelkedésre kell számítaniuk.

Július 21-én kihirdetik a felsőoktatási felvételi ponthatárokat és hivatalosan is elindul a bérleti piac főszezonja. Két év bezártság után feltételezhető, hogy idén még gyorsabban fognak gazdára találni a kiadó ingatlanok, ezért a szakértők szerint érdemes időben elkezdeni az ideális lakás keresését.

Az energia-veszélyhelyzet miatt az átlagfogyasztás felett piaci árat kell fizetni az áramért és gázért, és bár az új szabály a háztartások 75 százalékát nem érinti, mégis hatással lesz a piacra. A jövőben megnövekedhet a kereslet az alacsony fenntartási költségű lakások iránt, és felértékelődhetnek a korszerű, energiatakarékos ingatlanok. Az érdeklődések háromnegyede már 2022-ben is ilyen eladó lakásokra és házakra érkezett.

● Az idei első félévben 10 százalékkal nőtt az eladásra kínálat magyar lakóingatlanok iránti külföldi érdeklődők száma, ami betudható a forint euróval szembeni gyengülésének is. A külföldi vevőjelöltek elsősorban a budapesti ingatlanok iránt érdeklődnek, a fővárosban csapódik le a kereslet több mint 50 százaléka.

Jelentős eltérések vannak a balatoni nyaralótérségben eladásra kínálat nyaralók és lakóingatlanok között.

Május volt az első idei hónap, amikor az előző évhez képest több eladó ingatlanhirdetést adtak fel a tulajdonosok és az ingatlanközvetítők. A községek és a kisebb városoké volt a főszerep a friss kínálat bővülésében.

Tovább nőttek a lakbérek áprilisban.

Az év elején felélénkült kereslet találkozott a szűk kínálattal a megyeszékhelyek és Budapest lakáspiacán, emiatt ismét lendületet kapott az áremelkedés.

Kevés külföldi vásárol ingatlant Magyarországon, akik mégis, azok jellemzően Budapestben gondolkodnak és szinte mindannyian készpénzben fizetnek, átlagosan 52 millió forintot.

A hazai lakásárak hosszú ideje tartó, európai szinten is kimagasló emelkedése után 2022 elején ismét rekordot döntött a lakáspiaci drágulás üteme. 2021 negyedik negyedévében 21 százalékos, 2022 első negyedévében pedig előzetes adatok szerint 25 százalékos éves lakásár-emelkedés mérhető. 2021 végén a lakóingatlanok jelentősen – becslésünk szerint átlagosan mintegy 18 százalékkal – magasabb áron cseréltek gazdát, mint amit a reálgazdasági mutatók indokolnának, ezzel korábban nem látott szintre emelkedett a lakások túlértékeltsége.

Jelentősen megnőtt az érdeklődés az erkélyes társasházi lakások iránt a járvány magyarországi megjelenése óta. A pandémia előtt mellékes szempont volt az erkély, ráadásul ekkor még az erkéllyel nem rendelkező lakások voltak a drágábbak.

Már szinte szokásos, hogy minden latolgatás, összefoglalás, elemzés azzal indul, hogy sorraveszi a nehézségeket. A Covid 2 éve után 2022-t az orosz-ukrán konfliktus árnyékolta be, miközben a világ egyre inkább felkészült a nyitásra.

A bérleti díjak áprilisban tovább nőttek, és elérték a koronavírus-válság előtti szintet – állapítja meg legfrissebb fővárosi albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com. Két éve nem volt ilyen drága a lakásbérlés Budapesten, márciushoz képest 4,5, az előző év azonos időszakához képest pedig 15,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, így a múlt hónapban átlagosan havi 165 ezer forintot kértek a fővárosi bérbeadók kiadó lakásukért. Az albérletárak alja, a piac fordulópontja tavaly márciusban volt, azóta az inflációt is túlszárnyalja a lakbérek növekedése – hívja fel a figyelmet a közösségi albérletkereső platform.

Egy év alatt a fővárosban 35 százalékkal 175 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyek többségében pedig 8-33 százalékos volt az emelkedés.

Magyarországon körülbelül 200 ezer hektárnyi zártkert található.

Kevesebb lakás épült az idei első negyedévben, de az első félév vége is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó - áll az ingatlan.com elemzésében, amely a friss hivatalos adatok értékelése mellett több mint 15 ezer hirdetés alapján mutatja be az újonnan épült lakások piacának helyzetét.

Visszaveti a lakáseladási kedvet a lakáshitelkamatok emelkedése. A lakosság több mint 90 százaléka saját lakásában él. Ha kevesebben költöznek tovább, csökken a vevők száma, akkor ezzel párhuzamosan az eladó ingatlanok száma is kevesebb.

Bár valamelyest lankad a magyarok felújítási kedve az év elejéhez képest, így is nagyjából 840 ingatlanon terveznek valamilyen renoválást.

Nagyjából 13 százalékkal kevesebb új lakás épül a fővárosban, mint egy évvel ezelőtt, miközben az árszint ötödével emelkedett: Budapesten a kínálati ár átlagértéke átlépte az 1,3 millió forintot négyzetméterenként, ám a városrészek között hatalmas a szórás. Meglepetés, hogy az V. kerület kikerült a legdrágább városrészek közül.

A tavaly áprilisi 32 ezerről alig több mint 16 ezerre csökkent a számuk.

Nem mind arany, ami fénylik - tartja a régi közmondás, és ez bizony gyakran igaz az ingatlanhirdetések esetén is. Értelemszerűen aki eladni szeretne, igyekszik, minél jobb színben feltüntetni saját tulajdonát, a vevőnek viszont néha nem árt, ha tud olvasni a sorok között. Lássuk, mire érdemes odafigyelni, ha ingatlanhirdetések között szemezgetünk, vagy mi az, amit eladóként is inkább igyekezzünk elkerülni!

A kontinensen Rigában és Vilniusban tudják a legmagasabb hozamszintet realizálni a befektetők a bérlakás piacon, míg a legdrágábban Genfben és Londonban lehet bérelni egy négyzetmétert. Budapesten jóval kedvezőbbek az árak.

Az eladó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma éves szinten majdnem 30 százalékkal esett vissza.

A koronavírus-járvány egyértelmű vesztese Budapest belvárosa és a rövidtávú lakáskiadás voltak, azonban a turizmus újraindulásával párhuzamosan a belső kerületek ingatlanpiaca is megélénkült, és úgy tűnik, hogy az Airbnb ismét vonzó alternatívává válhat a befektetési célú vásárlóknak.

Ma már nem számít luxusnak az épületautomatizálás.

Ha lassan is, de bővülnek azok a preferenciák, amelyek az új vagy újszerű lakást vásárlók döntéseit befolyásolják a következő otthonuk kiválasztásakor – derül ki egy friss kutatásból. A vételár továbbra is a legfőbb hatást gyakorló tényező, ami érthető is a folyamatosan emelkedő négyzetméterárak ismeretében. Viszont a praktikus elvárások, többek közt a lakás elrendezése, a megfelelő közlekedési lehetőségek és elérhető boltok, intézmények mellett már arra is kíváncsiak a lakóparki lakást keresők, hogy az a hely, ahol lakni fognak, mennyire elégíti ki a szociális kapcsolatok iránti igényeiket, illetve hozza hozzájuk közelebb a zöldebb környezetet.

A pandémia okozta mélyrepülés, majd a hosszú stagnálás után már érezhető a kereslet élénkülése a bérleti piacon. Az árak eddig csak az inflációt követték, ám most lassan, de biztosan ívelnek felfelé. Az igazi visszatérést az Airbnb talpra állása idézheti elő, aminek előjeleit már most tapasztalják az ingatlanosok. Addig is, nyártól újabb nagy áremelkedés várható, a Duna House szakemberei ezért azt tanácsolják a bérlőknek, hogy minél hamarabb szerződjenek le hosszútávra. 

A fővárosi panellakásokra az idén átlagosan 51 nap alatt érkezett vevő, a téglaépítésű társaikat pedig 102 nap alatt lehet eladni, szemben az egy évvel korábbi 85 és 113 nappal. A Budapesten kívüli piacon a megyei jogú városok piaca is felgyorsult, a házak, valamint panel- és téglalakások ebben az évben 56-95 nap alatt gazdára talált, ez jelentős változás a múlt év azonos időszakában 86-144 napos időszakkal.

Az eladók szinte minden település- és ingatlantípus esetén nyeregben érezhették magukat, éves szinten 1,5 százalékponttal, a megelőző három hónappal összehasonlítva pedig 1,1 százalékponttal csökkent országosan az átlagosan elérhető árengedmény mértéke.

Februárban is folytatódott a bérletidíj-növekedés a budapesti albérletpiacon, a hónap végén kitört orosz-ukrán háború egyelőre még nem érezteti a hatását – derül ki a Rentingo.com albérletpiaci elemzéséből, amely szerint a fővárosban átlagosan 162 ezer forintot kértek a bérbeadók februárban, amire legutoljára majdnem két éve, 2020 nyár elején volt példa. A hónap vége óta egyre több menekült regisztrált a közösségi albérletkereső platformon, részben ukránok, részben pedig Ukrajnában tanuló külföldi diákok. A lakosság szolidaritását mutatja, hogy sokszor itteni rokonok, barátok, ismerősök segítenek albérletet találni a nehéz helyzetbe került embereknek.

Miközben brutális, 80 százalékot meghaladó mértékben nőtt januárban éves szinten a lakáshitel-kihelyezés, a money.hu szakértői aggasztó jelekre figyelmeztetnek. A piaci lakáshitelek folyósítása 11 havi mélypontra jutott, s ezen kölcsönök átlagkamatának januári emelkedése 2012. óta nem látott mértékű volt. A piaci lakáshitelek a következő hónapokban kiárazódhatnak a piacról, kérdéses, hogy a folyósításokban már 36 százalékos súlyt képviselő támogatott konstrukciók meddig tudják tartani a piacot.

A szomszédban dúló háború közvetetten komoly hatást gyakorol a magyar gazdaságra, igy az ingatlanpiacra is. Már tapasztalható az óvatosság, a kivárás a piacon, ami rövid távon az ingatlanpiac tranzakciós számának érdemi visszaesésében jelentkezhet.

A Duna House adatai szerint országosan 13 793 ingatlan-adásvétel bonyolódott, valamint 93 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta bizonytalanság miatt visszaesett a kínálat és a kereslet az ingatlanpiacon februárban éves összevetésben.

Bár a december hagyományosan kevésbé aktív időszak a lakóingatlanok piacán, a tavalyi évtől hajrával búcsúztak az új és használt ingatlanok is és a pihenő nem tartott sokáig. Az OTP Ingatlanpont hálózatának tapasztalatai alapján, bár területenként eltérő mértékben, de országos szinten már januárban újra éledt és most is mindenhol aktív a piac.

A lakásépítési kedv kiugró volt a múlt évben. Az új lakások kínálata az ingatlan.com adatai szerint 2021-ben 91 százalékkal nőt az egy évvel korábbihoz képest, de a pandémia előtti évekhez képest is látványos a növekedés.

Az erős évkezdés nem csak a tranzakciók számában, de az átlagárakban is érzékelhető - állítja a Duna House.

A napokban kapják, kapták meg a gyermekes családok az szja-visszatérítést, az extra összeget 10-ből 4-en - az ingatlan.com korábbi felmérése szerint - lakáscélra költenék.

Továbbra is optimizmus uralkodik a budapesti albérletpiacon: a decemberi árakhoz képest minimális mértékben ugyan, de emelkedtek a bérleti díjak. Így januárban átlagosan 159 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban, immár sorozatban harmadszor 12 havi rekordot felállítva. A kínálati árak emelkedésével ugyanakkor a kereslet egyre kevésbé tud lépést tartani, és ez a tendencia tovább erősíti a versenyt a bérbeadók között – mutat rá legfrissebb albérletpiaci elemzésében a Rentingo.com. Az erősödő versenyben döntő lehet, hogy a kiszemelt ingatlan jó terméknek számít-e a bérlakáspiacon, ezért annak, aki befektetési céllal vásárol lakást, érdemes az albérletkereső platform adatai alapján összeállított szempontokra különösen figyelnie.

A fővárosban egy panelt, míg vidéken akár tégla lakást is vásárolhat az az egyedülálló, aki nettó 320 800 forintos átlagkeresetéhez igazított hitelt vesz fel ingatlanvásárláshoz - ismertette kalkulációját a Duna House csütörtökön az MTI-vel.

Egy ingatlan árát alapvetően három tényező határozza meg: a lokáció, a mérete és az állapota, de ezek közül csupán az utóbbira lehetünk hatással, arra viszont rendkívüli mértékben.

Elkéstek egy jelentéssel.

Erősen indult az év a lakáspiacon: az év első három hetében közel 8 százalékkal többen érdeklődtek az eladó - használt és új - lakások iránt, mint a járvány előtt, 2020 januárjában. Igaz, a tavaly januári, nagyon intenzív kereslethez képest visszafogottabb volt a kereslet.

Jelentős kereslet élénkíti az újlakáspiacot, így hoz emelkedő árakat 2022-ben, amiben nagy szerepe van a családtámogatásoknak és a zöldhitel programnak. A használt lakásoknál lassulhat az árak növekedése.

2015. évi bázison az Eurostat módszertana szerint számított összevont lakásárindex magyarországi értéke 208,0 százalékot ért el, ez a legmagasabb az adatot közlő 27 európai ország közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6 százalék), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak.

Az Európai Unióban egyre többen élnek túl szűk otthonokban. Az EUROSTAT legfrissebb adatai alapján 2020-ban a lakosok 17,8, míg egy évvel korábban még csak 17,1 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban. A változás oka minden bizonnyal a koronavírus járvány következtében elterjedő home office volt, azonban nem minden ország járt be azonos utat, Magyarországon a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra, azaz egy év alatt igen látványosan csökkent.

A használt lakások árai a következő 12 hónapban 3-6 százalékkal, az új lakások 7 százalékkal emelkedhetnek - derül ki a GKI és a Masterplast közös felméréséből.