hirdetés

Meglepő adatok, Európában nőtt a zsúfoltság a lakásokban, Magyarországon csökkent

Az Európai Unióban egyre többen élnek túl szűk otthonokban. Az EUROSTAT legfrissebb adatai alapján 2020-ban a lakosok 17,8, míg egy évvel korábban még csak 17,1 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban. A változás oka minden bizonnyal a koronavírus járvány következtében elterjedő home office volt, azonban nem minden ország járt be azonos utat, Magyarországon a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra, azaz egy év alatt igen látványosan csökkent.
hirdetés

Az EUROSTAT legfrissebb, 2020-as statisztikái alapján az Európa Unió polgárainak közel ötöde él zsúfolt lakásokban. Az egyes tagállamok adatai alapján a legmagasabb arányban Romániában (45,1 százalék), Lettországban (42,5 százalék) és Bulgáriában (39,5 százalék) nyilatkoztak úgy a megkérdezettek, hogy szűknek érzik otthonuk négy falát, míg ez az arány Cipruson (2,5 százalék), Máltán (4,2 százalék), Írországban és Hollandiában (4,8-4,8 százalék) volt a legalacsonyabb. Az EUROSTAT zsúfoltsági rátája a zsúfolt lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.

Magyarország a középmezőnyben a zsúfoltságot tekintve. (Fotó: depositphotos.com)

A folyamatot hosszabb távon vizsgálva megállapítható, hogy uniós szinten 2010 és 2019 között ez az arány minden évben folyamatosan csökkent, majd 2020-ban ismét növekvő tendenciát mutatott és a 2019-es 17,1 százalékról 17,8 százalékra növekedett.

A túlzsúfolt lakások mellett 2020-ban a home office elterjedtsége is ugrásszerű növekedést mutatott, az EUROSTAT statisztikája alapján 2020-ban a korábbi 5,4 százalékról egy év alatt hirtelen 12 százalékra emelkedett uniós szinten az otthoni munkavégzés aránya. Az, hogy a két adatsor között összefüggés áll fenn, egyértelműnek tűnik abból, hogy bár kivételek vannak, jellemzően ott növekedett a zsúfoltsági ráta, ahol a home office terjedése is nagyobb arányban nőtt.

„Ahogy a korábbi években, úgy 2020-ban is országonként eltérő, olykor jelentős mértékben, hogy a lakosság mekkora részben él túlzsúfolt otthonokban, de a hirtelen trendfordulás feltételezhetően összefüggésben áll azzal, hogy a koronavírusjárvány miatt többen kényszerültek a napi munkába járás helyett otthonról dolgozni. A rendelkezésre álló tér csökkent, mivel az otthonukban kellett kialakítani egy irodát vagy megteremteni a munkavégzés feltételeit, illetve azáltal, hogy jelentősen több időt töltöttek otthon, lakhatásuk minőségét is objektívebben tudták megítélni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár Magyarországon a home office aránya 2020-ban az előző évhez képest megháromszorozódott, mégis kevesebben éltek zsúfolt körülmények között, a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra csökkent. Az első pillantásra különlegesnek tűnő helyzet több indokkal is magyarázható.

„Bár a home office aránya ugrásszerűen nőtt, ez a foglalkoztatási forma a nyugati országokkal összehasonlítva még mindig jóval kevesebb embert érint hazánkban (a 3,6 százalékos rátával a sereghajtók közé tartozunk), ezért az ezzel összefüggő változások is kevesebbeket érintettek. Ugyanakkor az, hogy kevésbé túlzsúfoltak az otthonok, azzal is összefügghet, hogy 2019-ben számos változás történt az otthonteremtési támogatásokban és elindult a falusi CSOK is, ezek sokak számára tették elérhetővé azt, hogy az igényeiknek jobban megfelelő otthonokba költözhessenek” – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A megváltozott otthonválasztási szempontokat támasztják alá az OTP Bank legfrissebb kutatási adatai is, hiszen a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életminőségük javítása miatt vásároltak új otthont, míg ez az arány 2018-ban csupán 18 százalék volt.

Az sem jó, ha túl nagy a lakás

A túlzsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (amikor az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), az ilyen otthonok aránya az Európai Unió átlagában egy év alatt, 2020-ra 32,8 százalékról 32,5 százalékra csökkent. Míg Máltán a lakosok közel háromnegyede (72,5%) érzi úgy, hogy otthona részben kihasználatlan, addig Romániában ez az arány mindössze 7,1 százalék. Magyarországon az otthonok körülbelül negyedéről (24,5%) nyilatkoztak úgy 2020-ban, hogy túl nagy, ami 0,6 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. Ennek magyarázata lehet, hogy valószínűleg növekedett azoknak a száma, akik a családi fészekből elköltözve kezdtek új életet, immár a szükségleteiknek megfelelő méretű új otthonban, miközben a szülők az így túl naggyá váló lakásban maradtak.

hirdetés

Véleményvezér

Kielégül-e Kövér László?

Kielégül-e Kövér László?

Kövér László házelnök elvette Hadházy Ákos fizetésének nagy részét, mert a képviselő többször nem jelent meg az üléseken.
Nálunk akkor emelkedik a benzinár, amikor az olajár éves mélypontra esik

Nálunk akkor emelkedik a benzinár, amikor az olajár éves mélypontra esik

Az unortodox magyar gazdaságpolitika csodákat produkál. Mindig fordítva ülünk a lovon.
A vétójogok korlátozására készülnek az Európai Unióban

A vétójogok korlátozására készülnek az Európai Unióban

Földrengéserejű változásokat hoz az Európai Unióban az orosz-ukrán háború. A legbefolyásosabb vezetők egyszerűsíteni és gyorsítani akaják a döntéshozatalt.
A forintárfolyam gyengesége a magyar benzinmizéria mögött

A forintárfolyam gyengesége a magyar benzinmizéria mögött

Lenne benzin, ha nem lenne ársapka. Viszont még ársapka sem kellene, ha nem zuhant volna hatalmasat a forint árfolyama.
Kövér László magánháborút folytat Hadházy Ákos ellen?

Kövér László magánháborút folytat Hadházy Ákos ellen?

Kövér László házelnökről az a benyomása a külső szemlélőnek, hogy legszívesebben be se engedné a parlamentbe az egyik ellenzéki képviselőt, hiába is választották meg teljesen törvényesen a szavazók.
Már jégpálya is van Felcsúton

Már jégpálya is van Felcsúton

Egyik napról a másikra kinőtt a földből.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo