A volt szocialista országokban – Románia kivételével – mindenütt átlag feletti volt a lakások drágulása. Ugyanakkor Olaszország indexe ezekben az években alig mozdult el a bázisidőszaki szintről, és 2021 III. negyedévében is mindössze 104 százalékot tett ki.

2021 I. negyedévében – az új otthonteremtési támogatások hatására – gyors ütemben emelkedtek az árak: 9,4 százalékkal drágultak a használt és 7,8 százalékkal az új lakások a megelőző negyedévhez képest. A II. negyedévben további, 3,5 százalékos emelkedés történt a használt és 2,7 százalékos az új lakások körében. A III. negyedév hasonlóan alakult a használtlakás-piacon (3,2 százalék), míg az új lakásoknál az eddig ismert adatok egyelőre csak kisebb elmozdulást mutattak (0,6 százalék).

A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A 2015. évi bázishoz képest pedig már több mint kétszer annyiba kerülnek a lakások: a használt lakások bázisindexe 207, az újaké 211 százalék volt 2021 III. negyedévében.

2021 I–III. negyedévében

egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10 százalékkal több, mint 2020-ban.

Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12 százalékkal meghaladta az előző év átlagát.

Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8 százalékkal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4 százalékkal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak.

A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32 százalékkal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.

A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.

A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15 százalékos) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3 százalékos változás következett be.

A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0 százalékkal haladta meg a 2020. évi szintet.

Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14 százalékkal több, mint 2020-ban.

A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott.

A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.