A munkavállalók teljes körében bruttó 334 464 forintos összeget tett ki a mediánbér, vagyis nettó 222 418 forintot keresett az a dolgozó, akinél ugyanannyi, bő másfél millió munkavállaló keres többet, mint amennyi kevesebbet - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A statisztikában az öt főnél nem kisebb cégek valamennyi teljes állású dolgozójának együttes bérét egy főre vetítő átlagkereset szeptemberben is magasabb, bruttó 428 054 forint volt. Ez alapján nettó 284 656 forintból gazdálkodhatott havonta az átlagbért kereső munkavállaló.
A Bank360 megnézte, hány évig kell a nettó 222 420 forintos mediánbér teljes összegét félretenni ahhoz, hogy saját házat lehessen belőle vásárolni Budapesten vagy a falvakban. A számításban az ingatlanokra vonatkozó négyzetméterár a KSH legutóbbi, 2021. második negyedévére vonatkozó adatokat tükrözi.
Hétszer annyi ideig kell spórolni a fővárosban, mint a falvakban
A fővárosi ingatlanok iránti tartós keresletet jellemzi, hogy a használt lakások négyzetméterára már a koronavírus-járvány kitörése után egy évvel visszaállt ütemesen emelkedő trendjére. Az átlagos négyzetméterár ugyanis 675 ezer forint volt a fővárosban idén április-júniusban, szemben a járvány előtti negyedév 645 ezer forintos átlagos értékével. Emiatt a mediánbért is tovább, 25 évig és 4 hónapig kellene félretenni egy 100 négyzetméteres ház esetében, amelyért átlagosan már 67,5 millió forintot kérnek.
Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a kisebb települések is népszerűbbé válnak a válság hatására, a használt ingatlanok átlagos négyzetméterára 2021. második negyedévében már csupán 92 ezret tett ki a községekben. Ennél alacsonyabb négyzetméterár utoljára 2018. végén jellemezte a falvak lakáspiacát, így egy 100 négyzetméteres ház átlagosan 9,2 millió forintba kerül, amelyre már 3 év és 5 hónap alatt összejön a tőke az átlagbért alapul véve.
Vagyis jóval kevesebb ideig kell várni egy községben a ház megvételére, mint Budapesten. A falvakban ingatlant vásárlók helyzetét tovább könnyíti, hogy az Otthonfelújítási támogatást fel lehet használni a rosszabb minőségű házak modernizálására. Ez akár további hárommillió forintot jelenthet. A támogatás utófinanszírozású, a felújítások költségének megelőlegezéséhez viszont felvehető a kedvezményes otthonfelújítási hitel.
További könnyítést jelenthet, hogy az olcsóbb és környezetbarát energiafelhasználást lehetővé tevő Napelem Pályázaton is nagyobb eséllyel indulnak a községek a fővároshoz képest, hiszen jóval nagyobb a keret a fővárosihoz képest, ráadásul a hátrányos helyzetű járások esetében pluszpontot lehet kapni, ami a pályázat elbírálása után kialakított sorrendben jelent előnyt.
32 évnyi fizetés kell egy budapesti új házhoz
Az igazi lakáspiaci áremelkedés az új lakásoknál látszik. Idén április-májusban már 866 ezer forintos átlagos négyzetméterárral kalkulálhatott egy budapesti új házat kereső, vagyis egy 100 négyzetméteres új házat 86,6 millió forintért lehetett megvenni. Ehhez nem kevesebb, mint 32 évig és 5 hónapig kell megspórolni az átlagbért.
Bár egy új ház a községekben is magasabb értéken forog a használt lakásokhoz képest, a járvány alatt tapasztalt árnövekedés kifulladt, és markáns csökkenés következett be. A második negyedéves 396 ezer forintos átlagos négyzetméterár ugyanis megint a válság előtti értékeket mutatja, noha január-márciusban, csupán egy negyedévvel előtte még 511 ezer forintot tett ki az átlagos négyzetméterár a községekben. A jókora árcsökkenés miatt így 14 évig és 10 hónapig kell félretenni az átlagosan 39,6 millió forintba kerülő 100 négyzetméteres új házra a községekben.
