A tavalyi év lényegében a kivárásról szólt a hazai albérletpiacon. A 2020-as nagy zuhanást követően a piaci szereplők igyekeztek konzerválni a pandémia gazdasági hatásait, hogy ne folytatódjon tovább a visszaesés se a forgalom, se az árszint tekintetében.
„A 2021-es negyedik negyedévben tapasztaltunk egy kisebb fellendülést, de ez esetben is csak 2-5 százalékos áremelkedés jelentkezett szórványosan a jobb lakásoknál. A luxuslakások iránti kereslet teljesen alább hagyott, a csekély forgalmat inkább a kisebb, alacsonyabb árú lakások tették ki. A befektetések szemszögéből vizsgálva beigazolódott az a régi és bölcs mondás, hogy a sok kicsi sokra megy: a prémium ingatlanok helyett inkább az átlagkeresethez igazodó, kisebb, de komfortos lakásokat részesítették előnyben a befektetők, amiket még ebben a nehezebb helyzetben is ki tudtak adni” – foglalta össze a tavalyi albérletpiaci helyzetet Kétszery Zsuzsanna, a Duna House Home Management üzletágának vezetője.
A bérleti piac alakulását eddig mindössze az inflációkövetés jellemezte, a pandémia gazdasági hatásai, a rendkívüli nagy árzuhanás után most tér magához a szektor. A szakember szerint idén január-februárban már érezhető volt a mozgolódás, a kereslet mellett az árak is lassan, de biztosan ívelnek felfelé. A külföldiek szállingózva, de kezdenek visszatérni az albérletpiacra, igaz, a mostani még nem az ő időszakuk. A keresztféléves képzések miatt az egyetemisták is ugyan nagyobb arányban jelentkeztek potenciális bérlőként, mint egy évvel korábban, de nem volt jelentős az általuk generált forgalom.
Jelenleg a stúdiólakások már havi 110-130 ezer forintért vehetők ki, az egyhálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 140-170 ezer forint között mozog, és nagyságrendileg 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén. Az árazásban azonban nem csak a minőség, de a lokáció, és a környékre jellemző kereslet-kínálati viszony is jelentős szerepet játszik.
„Tapasztalataink szerint a kínálati oldalon lévő ingatlanok 90 százaléka reálison árazott – mind bérleti, mind értékesítési oldalról nézve. A legtöbb emberből hiányzik a gazdasági szemlélet, a saját pénztárcájukhoz mérik a piacot, nem pedig fordítva, épp ezért sokkhatásként élik meg a bérleti díjak emelkedését. A tavalyi év 7,5%-os inflációjának árfelhajtó erejével viszont senki nem számol, pedig ez a szolgáltatásokat – mint például egy lakás bérbeadása – is ugyanúgy érinti, nem csak például az élelmiszereket. És ez nem csak Budapestre, hanem egyéb nagyvárosra is vonatkozik – Debrecen belvárosa például hasonló árszinten van, mint a főváros. A kereslet mennyisége azonban nem csak ár függvénye, a mobilitás, a külföldiek érkezése, a kollégiumi férőhelyek és az oktatási rendszer alakítása szintén befolyásoló tényező” – tette hozzá Kétszery Zsuzsanna.
Mi várható így 2022-ben?
„Míg az értékesítési árak már meghaladták, addig a bérleti árak még csak most fogják újra elérni a pandémia előtti, 2019-es árszintet. Akkor ugyanis sokkal drágábban lehetett albérlethez jutni, mint 2020-ban, tavaly, vagy jelenleg. Az idei év második felére várható, hogy átlépjük majd ezt a szintet, +10-15%-kal, de jó esetben mostanra az emberek fizetése is megemelkedett, így arányaiban nem kellene, hogy akkora gondot jelentsen a bérleti díjak kifizetése. Már látjuk a jelét annak, hogy idén újra talpra állhat az Airbnb, hiszen a foglalások elkezdtek jelentkezni a piacon. Ha ez így lesz, a kínálat elkezdhet szűkülni, és ha ehhez keresletnövekedés is társul, akkor helyre állhatna a rend a bérleti piacon, sőt, meg is haladhatná a három évvel ezelőtti helyzetet.”
Új trendként értelmezhető, hogy a határozott idejű bérleti megállapodások háttérbe szorulnak, inkább határozatlan időre szerződnek a felek, hogy a tulajdonosok az inflációhoz alkalmazkodva tudjanak árat emelni akár év közben is. Ha ez az üzletpolitika elterjed a piacon, akkor ahhoz a bérlőknek is alkalmazkodniuk kell majd, nem lesz más lehetőségük a bérlésre. Emellett a felek továbbra is ragaszkodnak a közjegyzői okirathoz, illetve a bérleti díjak forintban való kiegyenlítéséhez.
Mennyiben befolyásolják az albérletpiacot a szomszédos országunkban zajló külpolitikai események?
„Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta folyamatosan, nagyon sok ukrán állampolgár érkezik hazánkban. Többségük fizetőképes, átmeneti albérletkeresőként jelennek meg a hazai ingatlanpiacon. Jellemzően 2-3 hónappal terveznek, és elsődleges céljuk, hogy ha véget ér a háború, akkor hazamennek, de rosszabb esetben sem tervezik, hogy véglegesen, vagy akárcsak huzamosabb időre is letelepednek Magyarországon. Ha piaci vonatkozásban vizsgáljuk a helyzetet, egy egészséges piaci mozgást idéz elő ez a hirtelen felmerülő bérleménykereslet, aminek nem lenne szabad gazdasági gondot okoznia. Az ukrán bérlők esetében is mindössze annyi a kockázat, mint mindenki másnál, de tapasztalataink alapján, menekültként ők nem fognak visszaélni a helyzettel. Sőt, valójában menekültnek sem lehet őket nyilvánítani, hiszen nem igénylik meg ezt a státuszt, pont azért, mert vissza szeretnének majd térni a hazájukba. A kialakult helyzethez igyekszünk mindannyian rugalmasan alkalmazkodni, és jó azt tapasztalni, hogy ügyfeleink nagy része is befogadó és segítőkész a bajba jutottak irányába” – összegezte a Duna House Home Management üzletágának vezetője.
