A gazdasági válság sújtotta hónapokban a lakosság körében egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy érdemes-e új lakást vásárolni, vagy inkább egy festéssel, vagy esetleg a bútorok cseréjével felújítani a régit. A GfK Hungária és a TÁRKI közös kutatása során többek között megvizsgálta a társadalom 8 jellegzetes fogyasztói csoportjának lakás használatával kapcsolatos szokásait, a lakáshasználat minőségét. A felmérésből kiderül, hogy míg bútorcserére az elmúlt 2 évben jellemzően a társadalom magas jövedelemmel rendelkező szegmenseiben került sor, addig lakásfestésre minden réteg költött az utóbbi 5 év során.

Több mint 50 százalékkal kevesebb lakást adtak el Budapesten 2008-ban a 100 lakásnál többet értékesítő fejlesztők - közölte az ECORYS Magyarország Kft.

Számszerűsíthető változásokat generált a vevők lakásvásárlási szokásaiban a hitelfelvételi lehetőségek drasztikus szigorítása a 2008-as év utolsó két hónapjában, állapítja meg elemzésében Magyarország legnagyobb hazai ingatlanközvetítő hálózata, az Otthon Centrum. A vevők az olcsóbb lakásokat veszik, ugyanakkor a lakóingatlanok mérete nem csökkent, aminek egyik magyarázata az alkupozíció erősödése. A szakértők már 2008 októberében, a hitelválság begyűrűzésekor felvetették, hogy a válság egyik legszembetűnőbb - bár nem azonnal érvényesülő - hatása az olcsóbb lakások arányának növekedése lehet a volumenében visszaeső keresleten belül.

Az Otthon Centrum előrejelzése szerint megfordulhat az elmúlt egy-két év látványos tendenciája, miszerint főként az egymással versengő bankok kedvező hitelkondíciói hatására, és az építési minőség általános javulásával párhuzamosan nőttek a lakásméret-igények. A hitelszigorításokkal nőhet a kisebb lakások iránti kereslet a következő évben.

A globális pénzügyi válságnak vannak nyertesei is. Ilyenek például azok a lakóparkok, amelyek már elkészültek, vagy hamarosan átadnak. Ezekben a válság ellenére jóval többen érdeklődnek a lakások iránt. A (majdnem) kész lakásokra azért van most nagyobb kereslet, mert a lakást keresők is félnek attól, hogy a hitelválság kapcsán a még csak tervezőasztalon létező ingatlanok építkezése esetleg csúszhat. Így pontosan nem lehet tudni, hogy azokba mikor is lehet beköltözni.

Az év elejét jellemző visszaeső építési kedvet már a második negyedévtől növekedés váltotta föl, így a harmadik negyedév végére 9%-ra mérséklődött a csökkenés a kiadott építési engedélyek tekintetében. A használatba vételi engedélyek száma is felfutott, ezzel idén eddig csaknem ugyanannyi lakás készült el, mint 2007 hasonló időszakában. A korábban állandó lakáskínálat aktuális volumene ugyanakkor számottevő csökkenést mutat az azonnal beköltözhető lakások magas aránya mellett. A csökkenést jelentős mértékben magyarázza, hogy drámaian visszaesett az értékesítést megkezdő új projektekben kínált lakások száma. A legtöbb lakást a XIII. és XIV. kerületben vásárolják.

A használatba vett lakások száma egy százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké négy százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

November közepén kezdik meg azon a szakembereknek a vizsgáztatását, akik az épületek energetikai tanúsítására szóló jogosultságot akarják megszerezni.

Az "Év Háza Díj", hét év szünet után, magánszemélyek kezdeményezésére, a Magyar Építőművészek Szövetségének támogatásával kelt ismét életre.

Egyes ingatlan kategóriákban lassan leáll az élet. Noha az ingatlanpiacon nem történnek olyan gyorsan a változások, mint a tőzsdén és áresés esetén sem függesztik fel a kereskedést, azért figyelő szemmel észrevehetjük, hogy bizony-bizony egyes kategóriákból eltűnt a forgalom. Sokan akarnak ingatlant eladni, de csak keveseknek sikerül.