Mint azt Dr. Dunavölgyi Mária, a hazai lakáslízing állományból több mint 50 százalékos piaci részesedéssel rendelkező OTP Lakáslízing Zrt. vezérigazgatója elmondta, a lakáslízing olcsósága annak köszönhető, hogy az újépítésű lakásoknál (nyílt végű pénzügyi lízing esetén) a lízingelt összeg 25%-át kitevő ÁFÁ-t kamatmentesen, a futamidő során kis részletekben fizeti ki az ügyfél. Az OTP Lakáslízing Zrt. ráadásul október végéig rendkívüli akciót hirdet mind a lakossági ügyfelek, mind a beruházók felé.
A lakáslízing jelentősége nemcsak az ügyfelek, de az ingatlanfejlesztők számára is felértékelődött: 2009-ben, a válság következményeként, megnövekedett az eladásra váró újépítésű ingatlanok száma, megnőtt az értékesítéshez szükséges idő. Az OTP Lakáslízing Zrt. saját felmérése szerint jelenleg országosan legalább kb. 13 800 db értékesítésre váró újépítésű ingatlan van. A régiós elosztás az alábbi ábrán látható:
Bár a válság hatására kevesebb ingatlanfejlesztés indult, mint korábban, a válság előtt megkezdett fejlesztések hatására - a KSH 2009. 1. féléves gyorsjelentése alapján - 2009 első félévében még mindig 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt. A legnagyobb lakásépítő továbbra is a főváros, ahol a használatba vett lakások száma ebben az időszakban még mindig több mint egyharmadával nőtt, s ezzel országon belüli részesedése 32%-ra emelkedett. A lízingpiac számára kiemelt jelentőségű, építőipari vállalkozások által kivitelezett beruházások szerepe tovább erősödött, ezzel szemben a lakosság saját beruházásában megvalósított építkezések száma negyedével csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
Az ECOSTAT INGATLANBarométer 2009. II. negyedéves jelentése szerint a nagyobb kiadással járó beruházások, vásárlások megvalósítását fontolgató háztartások 9 százaléka jelezte hitel felvételi szándékát, ami 3 százalékponttal alacsonyabb, mint az első negyedévben és 8 százalékponttal marad el a 2008 év végi hitelfelvételi tervektől. A hitelfelvétel legerősebb motivációja továbbra is a lakóingatlan vásárlás.
A hitelfelvételi szándékok megoszlásából következik, hogy a lakóingatlant vásárlók jelentős többsége csak külső finanszírozás igénybevételével képes házat vagy lakást vásárolni. A piac bizonyos mértékig telítődött, miközben az alacsonyabb megtakarítással rendelkező csoportok lakásigénye nincs kielégítve, ők ingatlan vásárlásakor jelentős összegű külső forrás (hitel vagy lízing) bevonására kényszerülnek.
A háztartások 6 százaléka tervezi egy éven belül lakóingatlan (ház vagy lakás) vásárlását vagy építését. Akik lakásbefektetésben gondolkodnak, inkább készen vesznek ingatlant (4%) és csak kisebb arányban építik, vagy építtetik azt (1%).
A tervezett ingatlanvásárlás általában saját lakásszükséglet kielégítését célozza. Az első önálló lakás megszerzésének szándéka az érintettek 25 százaléka (negyedéve 51%) számára motiváló tényező. A családok 33 százaléka hivatkozott a régi lakás kinövésére (három hónapja 27%). A megkérdezettek 26 százaléka túl naggyá vált lakóingatlanát cserélné kisebbre (három hónapja 25%). A vevők 26 százalékát (negyedéve 25%) a területi mobilitás készteti új ingatlan vásárlására. Befektetési céllal ház, vagy lakás vételét a családoknak 6 százaléka tervezi (előző negyedévben 9%).
