Maráczi Zsolt, a legnagyobb építőanyag-gyártókat és -forgalmazókat tömörítő szervezet ügyvezető elnök sajtótájékoztatón szerdán Solymáron hangoztatta: tízezer megépült lakás után, a szocpol- és kamattámogatás levonásával is 48 milliárd forint bevételhez jut az állam, míg ha ennyi lakás nem épül meg, akkor 17,5 milliárd forint szociális kiadása keletkezik, nulla bevétel mellett.
47 százalék az államnak
Norbert Schwarzmüller, a Wienerberger Téglaipari Zrt. vezérigazgatója rámutatott: jelenleg egyetlen téglagyár sem működik Magyarországon, pedig itt az építési szezon, de kereslet nincs a piacon. A Wienerberger vállalta, hogy év végéig nem mond fel a 600 dolgozója közül senkinek, inkább vállalja a 3-4 milliárd forint többlet kiadást, ami a műszakpótlék nélküli bért jelenti a gyárak állásidejére.
Az ügyvezető elnök levezetése szerint egy 25 millió forintba kerülő lakás után 5 millió áfa, közel 4 millió forint szja és tb-járulék, az egyéb kisebb tételekkel együtt pedig összesen 11,75 millió forint kerül az állam kasszájába. Ez a vételár 47 százaléka. Ebből lakásonként 2,4 milliót fizet vissza az állam szocpolra, és 2,8 millió forintot kamattámogatásra. A kamattámogatást csak 4 évre számolták, mivel akkorra bevezethető az euró Magyarországon, és nem lesz szükség erre a kiadásra. Látható, hogy a kiadás felét sem éri el a bevételnek - mutatott rá Maráczi Zsolt. Hozzátette: a számokat 10 ezer lakásra is kalkulálták, ennek lett a végeredménye az, hogy a megépült lakások után az államnak 48 milliárd forint bevétele keletkezik a támogatások levonása után, míg ha nem épül meg ennyi lakás, akkor 17,5 milliárd lesz a kiadása, bevétel nélkül.
Egy projekt sem
Az egyesület február végén megvizsgálta, hogy az uniós országok milyen intézkedéseket tettek a válság hatására a lakásépítés területén. A legtöbben a szociális lakásépítés támogatását, illetve az energetikai felújítás támogatását növelték - jegyezte meg Maráczi Zsolt. Széman György, a Magyar Építőanyagipari Szövetség elnöke a tájékoztatón kifogásolta a lakáspolitika hiányát, és azt, hogy az építésügynek nincs egységes irányítása. Idézte a KSH adatát, amely szerint a múlt év második felében használt lakásra 563 milliárd, újra pedig mindössze 230 milliárd forint hitelt vettek fel Magyarországon. Az idén eddig egyetlen lakásépítési projekt sem indult - vázolta a helyzetet az elnök.
