Budapestet leszámítva valamennyi megyében több lakást adtak el tavaly, mint egy évvel korábban. Így történt a fővárost körülvevő Pest megyében is, ahol 28 százalékkal nőtt az adásvételek száma az előző évhez képest. Ez a növekedési dinamika kétszerese volt az országos növekedési rátának, de így is elmaradt Nógrád (39 százalék), Heves (32 százalék) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (29 százalék) növekedési ütemétől – igaz, ezekben a megyékben korábban igencsak pangott az ingatlanpiac.
A vidéki régióközpontokban is megfigyelhető a városi agglomerációk előnye az adott várossal szemben, de ennek mértéke elmarad a fővárosétól. A legnagyobb ütemben a Székesfehérvár környéki eladások száma emelkedett meg 2015-höz képest közel 40 százalékkal.
Idén a lakáspiaci forgalom várhatóan eléri, ideális esetben meghaladja majd a 150 ezer tranzakciót. A növekedés üteme azonban lassulni
Az agglomerációban a legnagyobb a növekedés, Dunakeszi és Szigetszentmiklós mellett a Gödöllői és a Ceglédi járásokban. A megyei jogú városokban és környékükön 5-10 százalék, míg a legnagyobb városokban 5 százalék körüli növekedés várható, de lényeges különbség valószínűleg nem lesz a megyeszékhelyek között.
A Balaton környékén Balatonfüreden, Siófokon, Balatonalmádiban 5 százalékos forgalombővülés valószínűsíthető. A Balaton térségében a tranzakciószám-bővülés mellett erőteljes vándorlási többlet is jelentkezett az elmúlt években.
