A magyar lakóingatlan-piac jelentős növekedést ért el az elmúlt években. Az adásvételek száma 2013-ban csak 89 ezernél járt, egy évvel később 114 ezernél, 2015-ben pedig már 134 ezernél tartott a piac, ami 28, illetve 17,5 százalékos éves növekedést jelentett. A lakáspiac élénkülésével a részben befektetési céllal vásárló külföldiek aránya valamennyire csökkent a lakáspiacon, de az általuk támasztott kereslet stabilnak mondható – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.
Európai uniós vagy egyéb állampolgársággal rendelkező külföldiek 2013-ban 6452 ingatlant vettek Magyarországon, 2014-ben már 7650-et, 2015-ben pedig 8330-at, tehát az adásvételek 6-7 százalékát adták ezekben az években. A vásárlások mellett egy részük az eladói oldalon is megjelent, 2013 és 2015 között 15 ezer magyarországi ingatlantól váltak meg. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője a külföldiek szerepéről azt mondta, hogy az adatok alapján jóval több lakást vettek, mint amennyit eladtak, ennek eredményeként több mint 7 ezer ingatlannal nőtt a külföldiek kezében lévő állomány. A szakember hozzátette, hogy az elmúlt 3 évben a 2015-ös árrobbanás évében vásárolták a legtöbb ingatlant a külföldiek.
Tavaly egyébként leggyakrabban német, szlovák és román állampolgárok vásároltak magyarországi ingatlant. Az elemzés szerint a szlovák és román állampolgárok a határ menti településeken, a németek a nyaralóövezetekben is vásároltak ingatlanokat, de Budapest is a célpontok között szerepelt.
A lakásvásárlásaikon kívül a külföldiek pusztán a jelenlétükkel is hatással vannak a hazai ingatlanárakra. A turistáknak rövid távra kiadott lakáshotelek népszerűsége magasan tartja a lakásárakat a főváros belső kerületeiben. Az ENSZ turisztikai szervezetének (UNWTO) adatai szerint ugyanis az év első kilenc hónapjában az európai célpontokat 2 százalékkal több turista kereste fel, de voltak kiemelkedő országok. Két számjegyű növekedést ért el például Magyarország, ráadásul a szervezet szerint a jövőben is a kelet-közép-európai régióban nagyobb lehet a növekedés, mint az európai átlag.
A lakáshotelekkel az ingatlan.com számításai szerint akár nettó 3– 7 százalékos hozamot ki lehet termelni, ami a magyar és a nemzetközi piacon is kedvezőnek számít. Mindemellett ott van a hosszú távú kiadással megszerezhető 2– 6 százalékos hozam. Balogh László szerint ez a hozamkilátás magyarázatot ad arra például, hogy miért kerül 800 ezer forintba egy négyzetméternyi használt lakás az V. kerületben. A szakértő úgy látja, hogy ameddig a Magyarországra látogató turisták száma növekszik, és a rövid távú lakáskiadás lehetősége fennáll, addig a Budapest belső kerületeiben lévő lakások népszerűek maradhatnak a hazai befektetők körében is.
