Míg az I. negyedévben még 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője is úgy látja, hogy nincs már további tere az áremelkedésnek.
Már megfordult a trend
A szakértő véleménye szerint a tavalyi évben megmutatkozó, jelentős mértékű ingatlanpiaci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez az idei évben már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingatlanpiacon.
Balla Ákos szerint az idei évben megfordult a felfelé tartó trend. Ugyanakkor a KSH számai még azt mutatják, hogy a forgalom az első félévben nem mutatott visszaesést, sőt további, 29 százalékos élénkülés következett be április és június között az előző év azonos időszakához viszonyítva. A forgalom így már meghaladta a 2010-es szintet, sőt közelítünk a válság előtti állapothoz.
Budapesten elszálltak az árak, vidéken tovább esnek
Budapesten persze egy kicsit másként fest a helyzet. 2016 elején a fővárosban a reálértéken számított ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet. A tavalyi, 17,4 milliós átlagértékről idén már 19,5 millió forintra nőtt a lakások ára. Ezzel pedig 25 százalékkal meghaladja a 2008-as nominális szintet, de reálértéken is 2,6 százalékkal magasabb, mint a válság kitörésekor. Ha a négyzetméterárakat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 2015-ös 290 ezres ár 338 ezerre emelkedett az idei első félévben.
Ahogy kifelé haladunk a városból úgy mérséklődnek az árak, valamint az áremelkedés mértéke. És míg a külső kerületekben azért észlelhető volt még némi árnövekedés - többek között a megugró paneláraknak köszönhetően -, a budapesti agglomeráció már nem tudta követni ezt a lendületet. Egyedül az északnyugati szektor kivétel, ott emelkedtek az árak az agglomerációban. A kialakult 26 millió forintot is meghaladó árszint révén ez a rész az ország legdrágább területei közé került.
Ha Budapesten és annak agglomerációján túlra tekintünk, akkor látható, hogy a megyeszékhelyeken már csak 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2015 óta, míg a kisebb városok árai 3,1 százalékkal estek, a községeké pedig 4,7 százalékkal. Balla Ákos szerint az ingatlanpiac számára kedvező helyzetet csak Budapest és néhány nagyváros - Győr, Kecskemét, Debrecen - tudta kihasználni. Ha ezeket a városokat nem tekintjük, akkor a vidéki ingatlanpiac állapota meglehetősen lehangoló képet mutat. Az árak még mindig esnek, a kereslet gyenge, és a kisebb települések esetén csak eseti tranzakciókról beszélhetünk.
