“A vételár és az elhelyezkedés mellett a funkcionalitás is egyre fontosabb szempont az új lakások esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél kisebb alapterületen minél több szobát szeretnének a vásárlók.” Közben az is látható trend, hogy mások az érdekei a fejlesztőknek és a vásárlóknak, különösen a több gyereket nevelő családoknak. A beruházok ugyanis minél több lakást szeretnének besűríteni egy-egy társasházba, ez pedig az átlagos alapterületet csökkenti, miközben a családok szeretnének minél több szobát adott alapterület mellett.” – vélekedett Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Mit keresnek leginkább?
Az új lakások piacán országszerte a 60-80 négyzetméteres, legalább háromszobás lakások és a 40-60 négyzetméteres kétszobás lakások iránt a legnagyobb a kereslet, az érdeklődők közel 50 százaléka keresi ezeket. 10 százalékuk 20-40 négyzetméteres 1-2 szobás lakás iránt érdeklődik. Balogh László erről azt mondta, hogy a 40-60 négyzetméteres lakások iránti kereslet szűkíti a 60-80 négyzetméteres - legalább 3 szobás - lakások kínálatát, ebből látszik a vevők és a fejlesztők némiképp ellentétes érdeke.
A szakember szerint az új lakások kínálatában jelenleg viszonylag kevés a 80-140 négyzetméter feletti legalább 4 szobás lakások aránya, pedig kereslet azért lenne rájuk, az új lakást iránt érdeklődők több mint 15 százalékát adják. “Ebben a méretkategóriában például más a helyzet az új és a használt lakások piacán. Egy 100 négyzetméter feletti használt lakás nehezebben értékesíthető az eladási ár magasabb összege miatt. Ezzel szemben az új lakások kínálatában ebből a méretből kevés van, így viszonylag hamar gazdára találhatnak” - tette hozzá.
Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy miközben az új lakások átlagos alapterülete csökkent, a használt lakásoknál a főbb paraméterekben alig történt változás, ami kézenfekvő, hiszen ezeknél adottak a méretek, szobaszámok, nem lehet a piac igényeire szabni azokat. Idén januárban egy átlagos eladó magyarországi lakás 63 négyzetméteres és két és fél szobás volt, csakúgy, mint 2016 januárjában.
Országos átlagban az új lakások átlagos négyzetméterára idén január elején 500 ezer forint volt, míg a használtaké 377 ezer forintnál járt az ingatlan.com adatai szerint. Balogh László azonban kiemelte, hogy az árak régiótól függően jelentős eltéréseket mutatnak. Budapesten például az új lakások átlagos négyzetméterára 588 ezer forint volt, míg a használtaké 458 ezer forintnál járt az elemzés szerint. Az élénkebb lakáspiaccal rendelkező megyeszékhelyeken Debrecenben, Kecskeméten, Győrben, Székesfehérváron, Veszprémben, Szombathelyen 339-392 ezer forint között mozgott az új lakások átlagos négyzetméterára, a használtaké pedig 246-293 ezer forint között mozgott.
A megyeszékhelyeken az új lakások átlagárait külön-külön nézve Kecskemét volt idén január elején a legdrágább, ott 392 ezer forintba került egy új lakás négyzetmétere, Debrecen a második 381 ezres árral, Veszprém pedig a harmadik 353 ezer forinttal, ezek az árak pedig 6-21 százalékos emelkedést jelentenek az egy évvel korábbihoz képest.
Mi várható?
2018 végéig körülbelül 15-20 ezer új lakás átadása várható, ezeknek egy részét már tervezőasztal mellől értékesítették, a kivitelezés pedig a legtöbb projekt esetében 1-2 évet vesz igénybe. Balogh László szerint vannak olyan élethelyzetek, például gyermekszületés, amikor nem tudnak éveket várni a családok a nagyobb lakásba költözéssel. Ekkor a kiszemelt új lakás átadásáig szóba jöhet egy megfelelő méretű használt lakás megvásárlása is, mivel az nemcsak megőrzi értékét, de enyhén akár emelkedhet is. Ez a megoldás azonban többszöri költözést és nagyobb kiadásokat jelenthet.
A használt lakások piaca az elemzés szerint élénk maradhat a következő időszakban, az árak azonban eltérő mértékben változhatnak, de árcsökkenésre a szakértők nem számítanak, Ugyanakkor az elképzelhető, hogy az új lakások megjelenése fékezheti az áremelkedést Budapest és a nagy vidéki városok használtlakás-piacain. Az új lakások piacán várható kínálatbővülést pedig a kereslet lefedi majd, az árak pedig szerény mértékben emelkedhetnek, de előbb-utóbb megáll a drágulás, mivel a háztartások pénzügyi mozgástere határt szab az árak növekedésének.
