Az Európai Bizottság június 29-én bemutatta a 2014-2020 közötti új hosszútávú uniós költségvetés tervezetét. A tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében a Bizottság új, közvetlen adók bevezetését javasolta, amely közvetlenül az adófizetőkre hárítaná az EU fenntartását.

Tarthatóbbnak látszik egy három százalék körüli költségvetési hiánycél 2012-ben a kormány konvergenciaprogramjában előrejelzett 2,5 százaléknál - mondták az MTI által megkérdezett elemzők az Európai Bizottság pénteken ismertetett gazdasági előrejelzéséről.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Magyarország tartja magát az idei 2,8 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz, de a különadókból eredő bevételek az év későbbi részeiben - júniusban és az év végén - folynak be a büdzsébe - válaszolta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a Budapest Business Journal című lap kedd esti üzleti fórumán arra a kérdésre, hogy a negyedéves hiány nem veszélyezteti-e az éves deficitcélt. Az NGM keddi közlése szerint az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - 2011. első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volt, az éves előirányzat 108 százaléka. Tavaly az államháztartás első negyedévi deficitje 609,9 milliárd forint volt, amely az éves teljesítés 70,1 százalékát adta.

A központi költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" a 250 milliárd forintos zárolás semlegesíti, így az idei költségvetés az előirányzott pályán lesz annak ellenére, hogy az első negyedévi hiány az éves előrejelzést is meghaladja - mondta Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.

gazdaságban meglévő kockázatok miatt a 250 milliárd forintos stabilitási alap végleges zárolását javasolja Matolcsy György Orbán Viktor miniszterelnöknek; a nemzetgazdasági miniszter ezt szombaton Gödöllőn jelentette be.

A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.

Az Országgyűlés szerdai ülésén módosítja a 2011. évi költségvetést és az államháztartási törvényt a 250 milliárd forintot stabilitási tartalékkal összefüggésben.

A kormány új programja, a Széll Kálmán Terv fő célja az államadósság csökkentése lesz, ami az elképzelések szerint 2014 végére 65-70 százalékára csökkenhet. Ennek érdekében hét fő területet alakítanak át.

Emelkedéssel indították a márciust az amerikai részvénypiacok. Esett az olaj ára, a történelmi csúcsot ostromolja az arany. A pozitív tartományban tartózkodtak az ázsiai indexek ma reggel. Gyengülő dollár és jen, erősödő forint. RFV: Az általunk vártnál gyengébb, azonban a bázisidőszakot felülmúló negyedik negyedéves eredmény. Reformcsomag: kiszivárgott részletek, hivatalos bejelentés ma 11-kor. További kismértékű emelkedés elképzelhető a BÉT-en.

Már hétfőn a parlament elé kerülhet a költségvetési és az államháztartási törvény módosítása a 250 milliárd forintos stabilitási alappal összefüggésben - az erről szóló előterjesztést pénteki ülésén tárgyalta a kormány.

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a kormányhatározat a korábban bejelentett, 250 milliárd forintos stabilitási tartalékról. A határozat tételesen megszabja, pontosan melyik minisztériumnak, hivatalnak, hatóságnak, állami alapnak mekkora összeget kell zárolnia - ismerteti a szombati Népszava.

A magyar gazdaság megítélése és a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága, amely nagymértékben függ a kormány februárban meghirdetendő 600-800 milliárd forintos intézkedési csomagjától - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.

Szokatlanul éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF csütörtöki országjelentésére, melyben számos adat nem egyezett a kormány által prognosztizáltakkal.

Az IMF budapesti képviseletének vezetője biztatónak látja a 660 milliárd forint megtakarítását célzó terveket, de szeretné jobban megismerni a részleteket.

A kormány február 16-án tárgyalja első olvasatban a Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek a ciklus végére kell biztosítania a 600-650 milliárd forintos megtakarítást.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki külföldi médiumoknak adott nyilatkozatában közölte, a kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely négy területen is kiadáscsökkentést tartalmaz az ország pénzügyi hitelességének megerősítése érdekében. Az MSZP és az LMP a megszorítások bejelentéseként értékelte a kormányfő által elmondottakat, Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, a megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások.

A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából szükségesnek tartják az Orbán Viktor miniszterelnök által csütörtökön bejelentett kiadáscsökkentő lépéseket az MTI által megkérdezett politológusok. A Magyar Progresszív Intézet és a Political Capital elemzői ugyanakkor politikai kockázatokat is látnak a kilátásba helyezett intézkedések következményeként.

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját - mondta Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban.

A talpra állás költségvetését fogadta el az Országgyűlés csütörtökön, a büdzsé a gazdasági növekedési, adócsökkentési, foglalkoztatás növelési és a pénzügyi stabilitási értékeket képviseli - közölte a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételezése a költségvetésben 2011-re 7 százalék körüli GDP arányos rekordtöbbletet eredményez, az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány - áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket.

Róna Péter szerint a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését; az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldásnak nevezte a közgazdász a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján Budapesten.

Jövő kedden szavaz a parlament a 2011. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, a parlament honlapján megjelent a lista a kormány által támogatott módosításokról, de a keddi tárgyalási menetrendben szerepel, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság még aznap is készít újabb módosító indítványokat.

A 2011-es  adóintézkedésekkel mintegy 600-700 milliárd forint marad a háztartásoknál, illetve a vállalkozásoknál jövőre, ami segít a gazdasági növekedés beindításában - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára pénteken Budapesten, a VOSZ gazdasági fórumán.

Matolcsy György szerint "hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan" az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. A kormány tartja magát saját előrejelzéseihez.

Az alkotmányügyi bizottság ugyan még hétfőn elutasította, a gazdasági bizottság azonban megszavazta a Költségvetési Tanács támogatását megnyirbáló javaslatot keddi ülésén.

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.

A jövő évi büdzsé szakít a megszorításokkal, a családok, a vállalkozások támogatását és a munkahelyteremtést helyezi középpontba - mondta Szijjártó Péter, a költségvetési vita expozéjában a bizottságok többségi véleményét ismertetve a Parlamentben. A kisebbségi véleményt megfogalmazó ellenzéki képviselők a büdzsé tervezetének bizonytalanságait kifogásolták.

A középtávú költségvetési tervek kockázataira, a költségvetési pálya fenntarthatatlanságára hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke, aki ugyanakkor a jövő évi államháztartási hiányt elérhetőnek, a tervszámokat teljesíthetőnek nevezte az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén.

A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból. A válságadó 2012 után megszűnik, a kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd "egy új szabályozásról" - mondta Szijjártó Péter.

A kormány a magánnyugdíjpénztárakból - az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők révén - érkező portfoliót fokozatosan, és folyamatosan értékesíti, hogy ne okozzon zavart a piacokon, mondta Naszvadi György a Gazdasági Minisztérium államtitkára kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen, a Reuters tudósítása szerint.

A jövő évi költségvetés összeállításának rendező elveiről beszélt Orbán Viktor a Fidesz-frakció keddi ülésén, ahol tájékoztatást adott arról, hogy jövő héten, november 16-án megkezdődik a büdzséjavaslat vitája az Országgyűlésben - közölte a tanácskozás után Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője újságírók előtt azt mondta, a képviselőcsoport egységesen támogatja a költségvetés koncepcióját. Hozzátette, a legfontosabb, hogy a következő egy évet arra szeretnék szánni, hogy újjászervezzék Magyarországot.

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfő este azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli.

Rövid távon mérsékelhetik a közadósság-rátát és annak kamatterheit, valamint a lejáró adósságok megújítási kockázatait a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel és a vagyonnal kapcsolatos kormányzati tervek, ám e nyugdíjvagyon adósságcsökkentésre és az állami nyugdíjrendszer feltőkésítésére történő felhasználása gyakorlatilag a nyugdíjreform visszafordításával ér fel - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a hétvégén ismertetett jövő évi költségvetési terveket kommentálva.

A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a  2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón.

Jogos a tagállamok kezdeményezése, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt keletkező többletkiadásaikat elszámolhassák, ám a jelenlegi elszámolási rendszer nem teszi lehetővé annak kezelését - olvasható Olli Rehn-nek, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosának abban a levelébe, amelyet annak a kilenc tagállam - így Magyarország - pénzügyekért felelős miniszterének küldött levelet, akik belekezdtek az EU által szorgalmazott nyugdíjreformba, és annak költségeit szeretnék elszámolni.

Megkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében; tárgyalások indulnak a kormány és az önkormányzatok között a közszolgáltatásokról; bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban - többek közt ezt jelentette be parlamenti beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédét arra a meggyőződésére építette, amely szerint az államot magánérdekmentes szférává kell tenni, ugyanis az "állam piacosítása egy öngyilkos modell, amely a végén megsemmisíti az állam lényegét, a közérdek képviseletét".

A bankadó után további válságadókat fog bevezetni a kormány: a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra vonatkozóan - jelentette be Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány budapesti rendezvényén.

Számos szakember, politikus, elemző megszólalt Orbán Viktor szerdai bejelentései után, mindenki másképp értékelve az elhangzottakat. Van, aki szerint csak újabb megszorításokról van szó, míg mások a közös teherviselést hangsúlyozták.

A válságadót nem a családokra, nem az emberekre terhelik, és nem lehet azokat áthárítani - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón. A válságadóval beállítható az idei 3,8 százalékos költségvetési hiány.

Itt az újabb csomag, amely már nem kíméli meg sem az energia szektort, sem a telekom szektort az új adóktól. Sőt, a nyugdíjpénztárakat is a megszűnés irányába löki. Ez persze most több mint évi 500 Mrd Ft-tal, azaz majdnem a GDP két százalékával javítja a költségvetést, de ez nem megtakarítás, még akkor sem, ha egyesek ezt mondják. Ez a nyugdíjak elvonása és egyes vállalkozások erőteljes megadóztatása.

Nem valószínű a tárgyalások újrakezdése a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a magyar kormány között a vasárnapi önkormányzati választások után sem, ezért a piac hétfőtől a költségvetéssel kapcsolatos további kormányzati retorikára, illetve a jövő évi államháztartási tervek részleteire összpontosítja figyelmét - vélekedtek az MTI által szemlézett hétvégi értékeléseikben vezető londoni befektetési intézetek és elemző házak felzárkózó piaci szakértői.

Nem stimmel a 2009-es hiány, a tavalyi büdzsében szereplő 3,9 százalék helyett 4,4 százalék lesz a deficit - közölte a miniszterelnök csütörtökön a TV2 Tények Este című műsorának adott interjúban. Ez a különbözet jóval több mint százmilliárd forintot jelent, amelynek sorsát fel kell deríteni. Hozzátette, mindezt kénytelenek voltak közölni Brüsszellel is. Megjegyezte: így a 2010-es költségvetés kiindulópontja nem az, mint ami a törvényben szerepel.

A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. új vezérigazgatójának kinevezésekor.

Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták azt a javaslatot, mely szerint a jövő évtől kezdve minden tagállam még a nemzeti jóváhagyás előtt ismerteti a többi tagországgal költségvetési tervét.

Magyarország jövőre 3 százaléknál kisebb államháztartási hiányt tervez, erről döntött a kormány szerdai ülésén - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

Folyik a költségvetési irányelvek kidolgozása a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a tárca a 2011-es büdzsé tervezetét október 15-ig a kormány elé terjeszti - közölte csütörtökön az NGM.