Nő a gázolaj jövedéki adója novembertől - több más termékek mellett -, hatékonyabbá teszik az áfabehajtást, beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, és némi osztalékbevételre is számít az állam még az idén. Így a kormány szerint az ez évi 100 milliárdos költségvetési lyuk eltüntethető. Változatlan cél a gazdasági függetlenség, és hogy megnyerjük „az államadósság ellen viselt háborút".

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese elmondja, adóhátralékok behajtásával és az ellenőrzések szigorításával teremtenék elő a kormány által kért plusz áfabevételt.  

Optimistábbak az európaiak a gazdasági kilátásokat illetően, és egyre többen vélik úgy, hogy a válság nehezén már túljutottunk – derül ki a 2011. tavaszi Eurobarométer felmérésből. A recesszióval és növekvő munkanélküliséggel küzdő országokban viszont még mindig a szkepticizmus uralkodik. A felmérés arra is rámutat, hogy a válság leküzdése és a jövőbeli nehézségek elkerülése érdekében az európaiak egyre inkább várnak uniós fellépést és szorosabb európai együttműködést. 10 európai közül 8 az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását sürgeti.

Nem költségvetési törvényzetvezetet, hanem egy pár oldalas vázlatot tett a kormány elé megtárgyalásra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtóértesülések szerint. Erre reagálva Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője, a számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja vasárnapi sajtóközleményében azt írta: Matolcsy törvényt sértett.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott zárszámadási törvénytervezet első mondatában azzal vádolja meg az előző kormányt, hogy hamis adatokat szerepeltetett a 2010-es költségvetésben. Bajnai Gordon és Oszkó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak: „a hazugság akkor is hazugság marad, ha a zárszámadási törvénybe foglalják".

Második olvasatban a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdasági növekedés alakulásával összefüggő idei 100 milliárd forintos költségvetési "lyuk" befoltozásához szükséges intézkedésekről is tárgyal hétfőn kezdődő, kétnapos, kihelyezett ülésén a kormány.

Bár a költségvetésben, a tervezettnél lassabb gazdasági növekedés miatt keletkező 100 milliárdos lyuk betöméséről jövő héten tárgyal a kormány, Orbán Viktor a TV2-nek adott interjújában már említett egy-két lehetséges módot a bevételek növelésére.

Marad az egykulcsos szja és folytatódik az ország átszervezése, hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és a tizenegy közgazdász tanácskozása után tartott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A megbeszélésen arról volt szó, hogy milyen módon lehetne betömni az idei költségvetésben keletkező 100 milliárd forintos lyukat amellett, hogy a 2012-re tervezett 3 százalék alatti deficit elérése is tartható legyen. A százmilliárdos csomagról a kormány a jövő héten tárgyal, idézi az MTI.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a vártnál kisebb gazdasági növekedés ellensúlyozására elképzelhető további zárolás a tárcáknál, és a kormány megvizsgálja más kisebb gazdasági lépések szükségességét is.

A miniszterelnök szóvivője szerint "hiába a szocialisták beteges vonzódása a megszorításokhoz", nem lesznek megszorítások. Szijjártó Péter újságírók előtt így kommentálta az MSZP elnök-frakcióvezetőjének keddi szavait. Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján azt mondta, Orbán Viktor vezette válságba az országot, és egyúttal felszólította a kormányfőt, mondja meg, milyen megszorításokra készül.

Bár ma a következő hét év büdzséjénél égetőbb problémának látszik az unió következő hét hónapjának finanszírozása, a 2014-2020-as költségvetés elfogadása nem csúszhat. A vita most kezdődik.

A következő években kemény megszorításokat kell hoznia az Orbán-kormánynak, az államadósság növekedését vizsgáló bizottság jelentése csak erről akarja elterelni a figyelmet, ez egy kommunikációs trükk - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Oszkó Péter.

Az Európai Bizottság június 29-én bemutatta a 2014-2020 közötti új hosszútávú uniós költségvetés tervezetét. A tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében a Bizottság új, közvetlen adók bevezetését javasolta, amely közvetlenül az adófizetőkre hárítaná az EU fenntartását.

Tarthatóbbnak látszik egy három százalék körüli költségvetési hiánycél 2012-ben a kormány konvergenciaprogramjában előrejelzett 2,5 százaléknál - mondták az MTI által megkérdezett elemzők az Európai Bizottság pénteken ismertetett gazdasági előrejelzéséről.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

Magyarország tartja magát az idei 2,8 százalékos, GDP-arányos költségvetési hiánycélhoz, de a különadókból eredő bevételek az év későbbi részeiben - júniusban és az év végén - folynak be a büdzsébe - válaszolta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a Budapest Business Journal című lap kedd esti üzleti fórumán arra a kérdésre, hogy a negyedéves hiány nem veszélyezteti-e az éves deficitcélt. Az NGM keddi közlése szerint az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - 2011. első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volt, az éves előirányzat 108 százaléka. Tavaly az államháztartás első negyedévi deficitje 609,9 milliárd forint volt, amely az éves teljesítés 70,1 százalékát adta.

A központi költségvetés 200-220 milliárd forintos "veszélyzónáját" a 250 milliárd forintos zárolás semlegesíti, így az idei költségvetés az előirányzott pályán lesz annak ellenére, hogy az első negyedévi hiány az éves előrejelzést is meghaladja - mondta Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.

gazdaságban meglévő kockázatok miatt a 250 milliárd forintos stabilitási alap végleges zárolását javasolja Matolcsy György Orbán Viktor miniszterelnöknek; a nemzetgazdasági miniszter ezt szombaton Gödöllőn jelentette be.

A kormány gazdaságpolitikájáról rendezett vitaestet csütörtökön Bécsben a WIIW osztrák kutatóintézet Cséfalvay Zoltán államtitkár, Surányi György bankár, az MNB volt elnöke, Oblath Gábor közgazdász és Magyar Kornélia politikai elemző részvételével.

Az Országgyűlés szerdai ülésén módosítja a 2011. évi költségvetést és az államháztartási törvényt a 250 milliárd forintot stabilitási tartalékkal összefüggésben.

A kormány új programja, a Széll Kálmán Terv fő célja az államadósság csökkentése lesz, ami az elképzelések szerint 2014 végére 65-70 százalékára csökkenhet. Ennek érdekében hét fő területet alakítanak át.

Emelkedéssel indították a márciust az amerikai részvénypiacok. Esett az olaj ára, a történelmi csúcsot ostromolja az arany. A pozitív tartományban tartózkodtak az ázsiai indexek ma reggel. Gyengülő dollár és jen, erősödő forint. RFV: Az általunk vártnál gyengébb, azonban a bázisidőszakot felülmúló negyedik negyedéves eredmény. Reformcsomag: kiszivárgott részletek, hivatalos bejelentés ma 11-kor. További kismértékű emelkedés elképzelhető a BÉT-en.

Már hétfőn a parlament elé kerülhet a költségvetési és az államháztartási törvény módosítása a 250 milliárd forintos stabilitási alappal összefüggésben - az erről szóló előterjesztést pénteki ülésén tárgyalta a kormány.

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent a kormányhatározat a korábban bejelentett, 250 milliárd forintos stabilitási tartalékról. A határozat tételesen megszabja, pontosan melyik minisztériumnak, hivatalnak, hatóságnak, állami alapnak mekkora összeget kell zárolnia - ismerteti a szombati Népszava.

A magyar gazdaság megítélése és a pénzügyi folyamatok alakulása szempontjából döntő jelentősége lesz annak, hogy mennyire lesz hiteles a 3 százalék alatti államháztartási hiány középtávú fenntarthatósága, amely nagymértékben függ a kormány februárban meghirdetendő 600-800 milliárd forintos intézkedési csomagjától - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében.

Szokatlanul éles hangvételű közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az IMF csütörtöki országjelentésére, melyben számos adat nem egyezett a kormány által prognosztizáltakkal.

Az IMF budapesti képviseletének vezetője biztatónak látja a 660 milliárd forint megtakarítását célzó terveket, de szeretné jobban megismerni a részleteket.

A kormány február 16-án tárgyalja első olvasatban a Növekedési és Stabilitási Programot, amelynek a ciklus végére kell biztosítania a 600-650 milliárd forintos megtakarítást.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki külföldi médiumoknak adott nyilatkozatában közölte, a kormány végrehajtja a költségvetés ígért, hosszú távú átalakítását, amely négy területen is kiadáscsökkentést tartalmaz az ország pénzügyi hitelességének megerősítése érdekében. Az MSZP és az LMP a megszorítások bejelentéseként értékelte a kormányfő által elmondottakat, Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője ugyanakkor úgy fogalmazott, a megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások.

A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága szempontjából szükségesnek tartják az Orbán Viktor miniszterelnök által csütörtökön bejelentett kiadáscsökkentő lépéseket az MTI által megkérdezett politológusok. A Magyar Progresszív Intézet és a Political Capital elemzői ugyanakkor politikai kockázatokat is látnak a kilátásba helyezett intézkedések következményeként.

A kormány a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját - mondta Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban.

A talpra állás költségvetését fogadta el az Országgyűlés csütörtökön, a büdzsé a gazdasági növekedési, adócsökkentési, foglalkoztatás növelési és a pénzügyi stabilitási értékeket képviseli - közölte a Nemzeti Gazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételezése a költségvetésben 2011-re 7 százalék körüli GDP arányos rekordtöbbletet eredményez, az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány - áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának a robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket.

Róna Péter szerint a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését; az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldásnak nevezte a közgazdász a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján Budapesten.

Jövő kedden szavaz a parlament a 2011. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról, a parlament honlapján megjelent a lista a kormány által támogatott módosításokról, de a keddi tárgyalási menetrendben szerepel, hogy a számvevőszéki és költségvetési bizottság még aznap is készít újabb módosító indítványokat.

A 2011-es  adóintézkedésekkel mintegy 600-700 milliárd forint marad a háztartásoknál, illetve a vállalkozásoknál jövőre, ami segít a gazdasági növekedés beindításában - mondta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára pénteken Budapesten, a VOSZ gazdasági fórumán.

Matolcsy György szerint "hiteltelen és professzionálisan megalapozatlan" az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal kapcsolatos gazdasági előrejelzése. A kormány tartja magát saját előrejelzéseihez.

Az alkotmányügyi bizottság ugyan még hétfőn elutasította, a gazdasági bizottság azonban megszavazta a Költségvetési Tanács támogatását megnyirbáló javaslatot keddi ülésén.

A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.

A jövő évi büdzsé szakít a megszorításokkal, a családok, a vállalkozások támogatását és a munkahelyteremtést helyezi középpontba - mondta Szijjártó Péter, a költségvetési vita expozéjában a bizottságok többségi véleményét ismertetve a Parlamentben. A kisebbségi véleményt megfogalmazó ellenzéki képviselők a büdzsé tervezetének bizonytalanságait kifogásolták.

A középtávú költségvetési tervek kockázataira, a költségvetési pálya fenntarthatatlanságára hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke, aki ugyanakkor a jövő évi államháztartási hiányt elérhetőnek, a tervszámokat teljesíthetőnek nevezte az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén.

A 2011-es költségvetési törvényjavaslathoz mellékelt 2014-ig terjedő gazdaság- és költségvetés-politikai kitekintés szerint a kormányzat még a ciklus utolsó évében is tervez különadó bevételeket, mind a bankadóból, mind az ágazati különadóból. A válságadó 2012 után megszűnik, a kormány az érintett ágazatok szereplőivel tárgyalásokat folytat majd "egy új szabályozásról" - mondta Szijjártó Péter.

A kormány a magánnyugdíjpénztárakból - az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők révén - érkező portfoliót fokozatosan, és folyamatosan értékesíti, hogy ne okozzon zavart a piacokon, mondta Naszvadi György a Gazdasági Minisztérium államtitkára kedden egy budapesti háttérbeszélgetésen, a Reuters tudósítása szerint.

A jövő évi költségvetés összeállításának rendező elveiről beszélt Orbán Viktor a Fidesz-frakció keddi ülésén, ahol tájékoztatást adott arról, hogy jövő héten, november 16-án megkezdődik a büdzséjavaslat vitája az Országgyűlésben - közölte a tanácskozás után Lázár János. A Fidesz frakcióvezetője újságírók előtt azt mondta, a képviselőcsoport egységesen támogatja a költségvetés koncepcióját. Hozzátette, a legfontosabb, hogy a következő egy évet arra szeretnék szánni, hogy újjászervezzék Magyarországot.

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfő este azt az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatot, amely a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértékét 9,5 százalékról 10 százalékra emeli.

Rövid távon mérsékelhetik a közadósság-rátát és annak kamatterheit, valamint a lejáró adósságok megújítási kockázatait a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel és a vagyonnal kapcsolatos kormányzati tervek, ám e nyugdíjvagyon adósságcsökkentésre és az állami nyugdíjrendszer feltőkésítésére történő felhasználása gyakorlatilag a nyugdíjreform visszafordításával ér fel - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a hétvégén ismertetett jövő évi költségvetési terveket kommentálva.

A kormány október 27-én elfogadta a jövő évi költségvetést, amelyet 2,94 százalékos eredményszemléletű (ESA) hiány mellett a  2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal tervez, ez utóbbi fogalmazódott meg az IMF-EU megállapodásban - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón.