Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. A tervezetet sok bírálat érte, mivel több ponton is bizonytalan a jövő évi bevételeket illetően.

Biztonsági óvintézkedésnek nevezték elemzők a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos kormányzati zárolást, amellyel a kormány biztosítaná, hogy Magyarország ne kerüljön vissza az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

Mivel a magyar bíróságoknak kell dönteniük azzal kapcsolatban, hogy ellentétes-e egyes esetekben az uniós joggal a kiskereskedelmi különadó, még messze nem került pont az ügy végére. Viszont az eset más adónemeket is „magával ránthat.”

Alig-alig kellett megszorítania a kormánynak májusban ahhoz, hogy Brüsszel végre biztosítottnak lássa, hogy három százalék alatt marad a költségvetési hiány, és lekerülhessünk az uniós szégyenpadról. A hónapban a 2013-as év slágerei, a trafikbotrány és az online kasszák ügye is fordulóponthoz érkezett, és könnyes búcsút vehettünk a citromos sörtől is.

Tovább gyorsulhat jövőre a 2013-ban fellendülő gazdasági növekedés. A gazdaság teljesítménye már idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitív hozzájárulással bír.

Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenőrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérő országok gazdaságpolitikájának felügyeletét.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

Állambiztonsági okból nem kell alkalmazni a közösségi közbeszerzést az e-útdíj fizetés kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

A vállalatok jövedelmezősége, a beruházások és a fogyasztás továbbra is csökken, az infláció viszont magasabb lesz a korábban tervezettnél, a bérek nem nőnek, a munkanélküliség pedig marad, ahol van. Körülbelül így foglalhatók össze a szerdán bejelentett intézkedéscsomag hatásai, amelyek következtében a növekedése üteme is elmarad a kormány korábbi előrejelzésétől. A lépéseket tartalmazó dokumentumot csütörtökön tették közzé.

Úgy tűnik az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) érintő idei változásokkal a kormány, s az érintett vállalkozói kör sem járt jól. Miközben a gazdálkodóknál maradó jövedelem érdemben (számos esetben a működőképesség határáig vagy azon túl) csökkent, a költségvetési bevétel a várt emelkedés helyett, zsugorodott...

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Elkészítette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó háttér-információkat és számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Költségvetési Tanács által kért dokumentumokról a tárca és a tanács között további megbeszélésre kerül sor.

Az egyelőre jó el, hogy pl. a DAX index úgy korrigál (legalábbis a dinamikus indikátorok szintjén), hogy közben az árfolyam emelkedik. Ez az erő jele. Ennek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt napok emelkedését követően, most már egy korrekciós fázisban van a világ legtöbb indexe.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is szavaz az Országgyűlés ma. Matolcsy György egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, a postai sárga csekkes készpénzbefizetésekre ugyanakkor marad a tervezet szerint a fizetési kötelezettség.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

A korábbi hónapok jelentős hiánya után áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 289,3 milliárd forint volt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes adatai alapján. Az első négy havi hiány 228,2 milliárd forint, amely az éves cél 39,6 százaléka.

Az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben kiadott előrejelzése szerint idén és jövőre is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya Magyarországon. A jó hír erősítheti a forintot, a piac Varga Mihály kinevezését is kedvezően fogadta.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A kohéziós források befagyasztásával úgy kell 150 milliárdot „találnia" a kormánynak az idei költségvetésben, hogy ahhoz nem használhat egyszeri tételeket. A Policy Agenda elemzi, mik lehetnek az opciók a források végleges elvesztésének elkerüléséhez. 

A tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést március 1-jén írhatják alá, jelentette be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Berlinben. A legújabb elképzelések szerint a megállapodás akkor léphet életbe, ha legkevesebb tizenöt ország csatalakozik hozzá, és a hatálybalépéstől számítva legfeljebb öt év elteltével kezdeményezni kell a szerződés beemelését az Európai Unió szerződéses rendszerébe.

Megint a késő estébe nyúlhatnak hétfőn a parlamentben a szavazások, pedig nem kisebb jelentőségű törvényekről dönt ma a Ház, mint a jövő évi költségvetés - erről az ülésnap legvégén voksolnak -, az új közoktatási, valamint az önkormányzati törvény, ez utóbbiról név szerinti szavazásra kerül sor. Ezenkívül határozhatnak még a szakképzésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a nemzetiségek jogairól és Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekről is. Az e heti három ülésnapon huszonkilenc előterjesztés zárószavazására kerülhet sor, pénteken az országgyűlési képviselők választásáról is dönthetnek.

Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Brüsszelben. A Financial Times internetes kiadásában megjelent cikk szerint elkészült az a tanulmány, amely az eurókötvények kibocsátásának lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A pillanatnyilag leginkább célravezető megoldásról még meg kell győzni Németországot is.

Kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra költene többet az unió a jövőben. Miután a következő hét éves Uniós költségvetési keretösszeg legfeljebb a becsült inflációval növekedne 2013-hoz képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell. Magyarország az eddigi támogatások egyötödét elveszítheti.

Az országgyűlés hétfőn november elsejei hatállyal felemelte a gázolaj, a szeszes italok és a dohánytermékek jövedéki adóját, öt-, illetve hatszorosára növelte a pénznyerő játékautomaták tételes adóját, január 1-jétől pedig az online szerencsejátékot is megadóztatják. A kormány indoklása szerint részben ezzel foltoznák be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. Az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartamot lerövidítették. Ezenkívül módosították a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egy összegű végtörlesztésével összefüggő, múlt hétfőn megszavazott adószabályozást.

A pénteken benyújtott Matolcsy-csomag érzékenyen fogja érinteni a hazai kkv-kat, mint a gazdaság szereplőit általában is, és különösképpen mint jelentős foglalkoztatókat. Kérdés, hogy megússza-e Magyarország a recessziót, a még talpon lévő kisebb cégek pedig az összeomlást.

Az ellenzéki pártok bár másképpen, de ugyanazt mondják: a jövő évi költségvetés ismét a közepes és alacsony jövedelműeket sújtja, a magas jövedelmeket élvezőknek viszont kedvez, ily módon a 2012. évi büdzsé tervezete az Orbán-kormány eddigi, a jómódúakat privilegizáló politikáját folytatja. Gazdasági szempontból is vannak kétségei az ellenzéknek, amelyeket hazai és külföldi elemzők is többé-kevésbé osztanak. Ugyanakkor a szakemberek pozitívumként hangsúlyozzák a tervezetnek a korábbiaknál realistább szemléletét.

A változások mindenkit másképp fognak érinteni attól függően, hogy mennyit keres és hogy hány gyereke van. Az RSM DTM megvizsgálta, hogy az eddig ismertetett bejelentések milyen hatást gyakorolnak a 2012. évi nettó bérekre.

Jövőre 27 százalék lesz az áfa, 1 százalékponttal nő a munkavállalói járulék és 40 százalékkal a cégautóadó, eltűnik az adójóváírás, és a személyi jövedelemadó félszuperbruttósítása. Egy új adó is szerepel a pénteken késő délután benyújtott költségvetési tervben, a baleseti adó. A 450 milliárd forintos adóemelést és 300 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmazó 2012-es költségvetési tervezetet országvédelminek nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Nő a gázolaj jövedéki adója novembertől - több más termékek mellett -, hatékonyabbá teszik az áfabehajtást, beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, és némi osztalékbevételre is számít az állam még az idén. Így a kormány szerint az ez évi 100 milliárdos költségvetési lyuk eltüntethető. Változatlan cél a gazdasági függetlenség, és hogy megnyerjük „az államadósság ellen viselt háborút".

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese elmondja, adóhátralékok behajtásával és az ellenőrzések szigorításával teremtenék elő a kormány által kért plusz áfabevételt.  

Optimistábbak az európaiak a gazdasági kilátásokat illetően, és egyre többen vélik úgy, hogy a válság nehezén már túljutottunk – derül ki a 2011. tavaszi Eurobarométer felmérésből. A recesszióval és növekvő munkanélküliséggel küzdő országokban viszont még mindig a szkepticizmus uralkodik. A felmérés arra is rámutat, hogy a válság leküzdése és a jövőbeli nehézségek elkerülése érdekében az európaiak egyre inkább várnak uniós fellépést és szorosabb európai együttműködést. 10 európai közül 8 az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolását sürgeti.

Nem költségvetési törvényzetvezetet, hanem egy pár oldalas vázlatot tett a kormány elé megtárgyalásra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtóértesülések szerint. Erre reagálva Vágó Gábor, az LMP országgyűlési képviselője, a számvevőszéki és költségvetési bizottság tagja vasárnapi sajtóközleményében azt írta: Matolcsy törvényt sértett.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott zárszámadási törvénytervezet első mondatában azzal vádolja meg az előző kormányt, hogy hamis adatokat szerepeltetett a 2010-es költségvetésben. Bajnai Gordon és Oszkó Péter az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmaznak: „a hazugság akkor is hazugság marad, ha a zárszámadási törvénybe foglalják".

Második olvasatban a jövő évi költségvetésről, valamint a gazdasági növekedés alakulásával összefüggő idei 100 milliárd forintos költségvetési "lyuk" befoltozásához szükséges intézkedésekről is tárgyal hétfőn kezdődő, kétnapos, kihelyezett ülésén a kormány.

Bár a költségvetésben, a tervezettnél lassabb gazdasági növekedés miatt keletkező 100 milliárdos lyuk betöméséről jövő héten tárgyal a kormány, Orbán Viktor a TV2-nek adott interjújában már említett egy-két lehetséges módot a bevételek növelésére.

Marad az egykulcsos szja és folytatódik az ország átszervezése, hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és a tizenegy közgazdász tanácskozása után tartott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. A megbeszélésen arról volt szó, hogy milyen módon lehetne betömni az idei költségvetésben keletkező 100 milliárd forintos lyukat amellett, hogy a 2012-re tervezett 3 százalék alatti deficit elérése is tartható legyen. A százmilliárdos csomagról a kormány a jövő héten tárgyal, idézi az MTI.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint a vártnál kisebb gazdasági növekedés ellensúlyozására elképzelhető további zárolás a tárcáknál, és a kormány megvizsgálja más kisebb gazdasági lépések szükségességét is.

A miniszterelnök szóvivője szerint "hiába a szocialisták beteges vonzódása a megszorításokhoz", nem lesznek megszorítások. Szijjártó Péter újságírók előtt így kommentálta az MSZP elnök-frakcióvezetőjének keddi szavait. Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján azt mondta, Orbán Viktor vezette válságba az országot, és egyúttal felszólította a kormányfőt, mondja meg, milyen megszorításokra készül.

Bár ma a következő hét év büdzséjénél égetőbb problémának látszik az unió következő hét hónapjának finanszírozása, a 2014-2020-as költségvetés elfogadása nem csúszhat. A vita most kezdődik.

A következő években kemény megszorításokat kell hoznia az Orbán-kormánynak, az államadósság növekedését vizsgáló bizottság jelentése csak erről akarja elterelni a figyelmet, ez egy kommunikációs trükk - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Oszkó Péter.

Az Európai Bizottság június 29-én bemutatta a 2014-2020 közötti új hosszútávú uniós költségvetés tervezetét. A tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében a Bizottság új, közvetlen adók bevezetését javasolta, amely közvetlenül az adófizetőkre hárítaná az EU fenntartását.

Tarthatóbbnak látszik egy három százalék körüli költségvetési hiánycél 2012-ben a kormány konvergenciaprogramjában előrejelzett 2,5 százaléknál - mondták az MTI által megkérdezett elemzők az Európai Bizottság pénteken ismertetett gazdasági előrejelzéséről.