Ezt állította legalábbis Domokos László a 2018-as költségvetésről tartott csütörtöki előadásában. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a hazai feketegazdaság aránya a GDP-hez viszonyítva korábban 24 százalék volt.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka csütörtök délután zárul. Ezen a napon - amikor mindössze egyórás ülést terveznek - dönt a parlament a 2018-as költségvetésről és az idei módosításáról.

Közel 1400 milliárd forint áll rendelkezésre közlekedési célokra a jövő évi költségvetésben, amelyből 775 milliárd forint fordítható közlekedésfejlesztésre - mondta el Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A kormányzati célkitűzés szerint a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak döntő hányadát 2018 végéig elköltenék - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.

A pénzügyi befektetők értelemszerűen olyan cégeket keresnek, amelyeknek stabil versenyelőnyük van, folyamatosan és az átlag felett növekednek, valamint kiváló menedzsmenttel rendelkeznek. Az ennek való megfelelés mellett a vállalkozók sok-sok órát fektetnek az üzleti terv összeállításába, az átvilágításra való felkészülésbe, a prezentálás tökéletesítésébe. De akár a WC tisztaságán is bukhatjuk a befektetést.

A pénz központi szerepet tölt be életünkben, akár alkalmazottak, akár cégvezetők vagyunk. Sok embernek azonban nem egészséges a kapcsolata a fizetőeszközzel. A hangsúly az „eszköz” szón van. A pénz nem egy cél vagy egy probléma, ami folyton az utunkba áll, hanem egy eszköz, amit tudni kell használni.

Elfogadta a jövő évi költségvetést az Országgyűlés: a büdzsé meglehetősen optimista, a kormányzat 3,1 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A büdzsé magában foglalja a jövedéki adóból, a vendéglátás különadójából megemelt bevételeket és számol az áfacsökkentéssel kiesett pénzekkel is.

Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD. Alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, elszáll a költségvetési hiány jövőre, a közmunkaprogramot pedig le kellene építeni.

Várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyi költségvetési hiány végösszege a vártnál, a végleges gazdasági adatoktól függően akár két százalékig is csökkenhetett a deficit, miközben mintegy 2800 milliárd forintnyi uniós forrást sikerült lehívni a magyar keretből.

A közszolgálati életpályamodell bevezetése, a Kincstári Jogügyi Igazgatóság létrehozása és új adóeljárási kódex is szerepel a kormány tavaszi törvényalkotási programjában, amely 46 jogszabályt érint. A 2017-es központi költségvetést várhatóan májusban nyújtják be és júniusban tervezik elfogadni.

Egy hónappal a zárás előtt teljes egészében kifizette a 2007 és 2013 közötti uniós fejlesztési időszak rendelkezésre álló forrásait Magyarország - jelentette be Lipők Sándor megyei fejlesztési miniszteri biztos sajtótájékoztatón.

Az uniós finanszírozás késedelmessége jelenti a legnagyobb kockázatot a 2015-ös költségvetésre a Költségvetési Tanács (KT) friss, az Állami Számvevőszék számára készített jelentése szerint, de a norvég pénz is hiányzik.

Az uniós pénzügyminiszterek lépéseket várnak a görögöktől, és arra figyelmeztetnek, hogy nincs sok idejük. Valójában azt mondták, hogy ne rabolják tovább az idejüket, annál ők sokkal fontosabb és elfoglalt emberek, hogy bohócot csináljanak belőlük.

Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.

Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. A tervezetet sok bírálat érte, mivel több ponton is bizonytalan a jövő évi bevételeket illetően.

Biztonsági óvintézkedésnek nevezték elemzők a csütörtökön bejelentett 110 milliárd forintos kormányzati zárolást, amellyel a kormány biztosítaná, hogy Magyarország ne kerüljön vissza az uniós túlzottdeficit-eljárás alá.

Mivel a magyar bíróságoknak kell dönteniük azzal kapcsolatban, hogy ellentétes-e egyes esetekben az uniós joggal a kiskereskedelmi különadó, még messze nem került pont az ügy végére. Viszont az eset más adónemeket is „magával ránthat.”

Alig-alig kellett megszorítania a kormánynak májusban ahhoz, hogy Brüsszel végre biztosítottnak lássa, hogy három százalék alatt marad a költségvetési hiány, és lekerülhessünk az uniós szégyenpadról. A hónapban a 2013-as év slágerei, a trafikbotrány és az online kasszák ügye is fordulóponthoz érkezett, és könnyes búcsút vehettünk a citromos sörtől is.

Tovább gyorsulhat jövőre a 2013-ban fellendülő gazdasági növekedés. A gazdaság teljesítménye már idén is kiegyensúlyozott lehet, tekintve, hogy a növekedést továbbra is támogató külkereskedelmi többlet mellett a belső felhasználás is pozitív hozzájárulással bír.

Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenőrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérő országok gazdaságpolitikájának felügyeletét.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

Állambiztonsági okból nem kell alkalmazni a közösségi közbeszerzést az e-útdíj fizetés kialakításához szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

A vállalatok jövedelmezősége, a beruházások és a fogyasztás továbbra is csökken, az infláció viszont magasabb lesz a korábban tervezettnél, a bérek nem nőnek, a munkanélküliség pedig marad, ahol van. Körülbelül így foglalhatók össze a szerdán bejelentett intézkedéscsomag hatásai, amelyek következtében a növekedése üteme is elmarad a kormány korábbi előrejelzésétől. A lépéseket tartalmazó dokumentumot csütörtökön tették közzé.

Úgy tűnik az egyszerűsített vállalkozási adót (evát) érintő idei változásokkal a kormány, s az érintett vállalkozói kör sem járt jól. Miközben a gazdálkodóknál maradó jövedelem érdemben (számos esetben a működőképesség határáig vagy azon túl) csökkent, a költségvetési bevétel a várt emelkedés helyett, zsugorodott...

A 2013-as költségvetéssel kapcsolatos háttér-információkról és számításokról konzultált csütörtökön Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke Naszvadi Györggyel, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkárával és Banai Péter Benő helyettes államtitkárral.

Elkészítette a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosítások és az új adótörvények hatásait alátámasztó háttér-információkat és számításokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Költségvetési Tanács által kért dokumentumokról a tárca és a tanács között további megbeszélésre kerül sor.

Az egyelőre jó el, hogy pl. a DAX index úgy korrigál (legalábbis a dinamikus indikátorok szintjén), hogy közben az árfolyam emelkedik. Ez az erő jele. Ennek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt napok emelkedését követően, most már egy korrekciós fázisban van a világ legtöbb indexe.

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

A politikai és jogalkotási értelemben hosszúra nyúlt második negyedév számos váratlan fordulatot tartalmazott és főként a gazdaság helyzete miatt a kormány munkatervétől eltérően több jogszabály is elkészült az elmúlt három hónapban.

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is szavaz az Országgyűlés ma. Matolcsy György egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, a postai sárga csekkes készpénzbefizetésekre ugyanakkor marad a tervezet szerint a fizetési kötelezettség.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

A korábbi hónapok jelentős hiánya után áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete 289,3 milliárd forint volt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes adatai alapján. Az első négy havi hiány 228,2 milliárd forint, amely az éves cél 39,6 százaléka.

Az Európai Bizottság pénteken Brüsszelben kiadott előrejelzése szerint idén és jövőre is a bruttó hazai termék 3 százaléka alatt marad az államháztartás hiánya Magyarországon. A jó hír erősítheti a forintot, a piac Varga Mihály kinevezését is kedvezően fogadta.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A kohéziós források befagyasztásával úgy kell 150 milliárdot „találnia" a kormánynak az idei költségvetésben, hogy ahhoz nem használhat egyszeri tételeket. A Policy Agenda elemzi, mik lehetnek az opciók a források végleges elvesztésének elkerüléséhez. 

A tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását előirányzó új kormányközi szerződést március 1-jén írhatják alá, jelentette be Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök hétfőn Berlinben. A legújabb elképzelések szerint a megállapodás akkor léphet életbe, ha legkevesebb tizenöt ország csatalakozik hozzá, és a hatálybalépéstől számítva legfeljebb öt év elteltével kezdeményezni kell a szerződés beemelését az Európai Unió szerződéses rendszerébe.

Megint a késő estébe nyúlhatnak hétfőn a parlamentben a szavazások, pedig nem kisebb jelentőségű törvényekről dönt ma a Ház, mint a jövő évi költségvetés - erről az ülésnap legvégén voksolnak -, az új közoktatási, valamint az önkormányzati törvény, ez utóbbiról név szerinti szavazásra kerül sor. Ezenkívül határozhatnak még a szakképzésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a nemzetiségek jogairól és Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekről is. Az e heti három ülésnapon huszonkilenc előterjesztés zárószavazására kerülhet sor, pénteken az országgyűlési képviselők választásáról is dönthetnek.

Az adósságválság az eurózóna magvát is sújtja, ez ügyben ne legyenek illúziók - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Brüsszelben. A Financial Times internetes kiadásában megjelent cikk szerint elkészült az a tanulmány, amely az eurókötvények kibocsátásának lehetséges forgatókönyveit tartalmazza. A pillanatnyilag leginkább célravezető megoldásról még meg kell győzni Németországot is.

Kutatásra, oktatásra, infrastruktúra-fejlesztésre és a külkapcsolatokra költene többet az unió a jövőben. Miután a következő hét éves Uniós költségvetési keretösszeg legfeljebb a becsült inflációval növekedne 2013-hoz képest, a felzárkóztatásra és a közös agrárpolitikára fordítandó kiadásokat reálértéken valamelyest csökkenteni kell. Magyarország az eddigi támogatások egyötödét elveszítheti.

Az országgyűlés hétfőn november elsejei hatállyal felemelte a gázolaj, a szeszes italok és a dohánytermékek jövedéki adóját, öt-, illetve hatszorosára növelte a pénznyerő játékautomaták tételes adóját, január 1-jétől pedig az online szerencsejátékot is megadóztatják. A kormány indoklása szerint részben ezzel foltoznák be azt a 100 milliárd forintos lyukat, amely az idei költségvetésben a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés miatt keletkezett. Az adótörvények kihirdetése és hatálybalépése közötti időtartamot lerövidítették. Ezenkívül módosították a devizahitelek rögzített árfolyamon történő, egy összegű végtörlesztésével összefüggő, múlt hétfőn megszavazott adószabályozást.

A pénteken benyújtott Matolcsy-csomag érzékenyen fogja érinteni a hazai kkv-kat, mint a gazdaság szereplőit általában is, és különösképpen mint jelentős foglalkoztatókat. Kérdés, hogy megússza-e Magyarország a recessziót, a még talpon lévő kisebb cégek pedig az összeomlást.

Az ellenzéki pártok bár másképpen, de ugyanazt mondják: a jövő évi költségvetés ismét a közepes és alacsony jövedelműeket sújtja, a magas jövedelmeket élvezőknek viszont kedvez, ily módon a 2012. évi büdzsé tervezete az Orbán-kormány eddigi, a jómódúakat privilegizáló politikáját folytatja. Gazdasági szempontból is vannak kétségei az ellenzéknek, amelyeket hazai és külföldi elemzők is többé-kevésbé osztanak. Ugyanakkor a szakemberek pozitívumként hangsúlyozzák a tervezetnek a korábbiaknál realistább szemléletét.

A változások mindenkit másképp fognak érinteni attól függően, hogy mennyit keres és hogy hány gyereke van. Az RSM DTM megvizsgálta, hogy az eddig ismertetett bejelentések milyen hatást gyakorolnak a 2012. évi nettó bérekre.

Jövőre 27 százalék lesz az áfa, 1 százalékponttal nő a munkavállalói járulék és 40 százalékkal a cégautóadó, eltűnik az adójóváírás, és a személyi jövedelemadó félszuperbruttósítása. Egy új adó is szerepel a pénteken késő délután benyújtott költségvetési tervben, a baleseti adó. A 450 milliárd forintos adóemelést és 300 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmazó 2012-es költségvetési tervezetet országvédelminek nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.