A héten több vezető közgazdászt kérdeztünk arról, mi várható a magyar gazdaságban a várhatóan május elején megalakuló új Orbán-kormány első 1-2 éve alatt. Az időszakot elsősorban három tényező határozza majd meg: a világgazdaság tendenciái, az EU-s források beérkezése és az, hogy maga a kormány milyen gazdaságpolitikai lépéseket tesz, szükség lesz-e például a költségvetést kiigazító megszorító intézkedésekre.
Változó konjunktúra
A világgazdasági konjunktúra az elmúlt négy évben igencsak kedvezett a magyar kormánynak. Néhány kivételtől eltekintve a nemzetgazdaságok minden kontinensen rendkívüli mértékű növekedést produkáltak. Elmondható, hogy a világgazdaság az előző kormányzati ciklus idején végleg kilábalt a 2008-as válságból – a helyzetet jól mutatja, ahogy arra Vértes András, a GKI igazgatója is rámutatott – hogy még a görög gazdaság is képes volt a válság előtti szintű növekedésre. A fogyasztás és a befektetési kedv Magyarországon is nőtt, ami az elmúlt években új munkahelyek nyitását, bérnövekedést és 3-4 százalék közötti éves GDP-növekedést eredményezett.
Abban azonban egyetértenek a Piac&Profitnak nyilatkozó szakértők, hogy ez a növekedés sokáig nem tartható fenn – egyértelmű válságra utaló jelek nincsenek, de a lassuló konjunktúra elkerülhetetlen. Ehhez pedig a magyar gazdaságnak szigorúan alkalmazkodni kell majd. Palócz Éva, a Kopint-Tárki konjunktúrakutató intézet igazgatója a Piac&Profitnak azt mondta, az új kormány gazdaságpolitikáját jelentősen meghatározza a nemzetközi környezet. „A magyar gazdaság rendkívüli mértékben függ a nemzetközi konjunktúrától, az export alakulására különösen érzékeny” – fogalmazott. „Jelenleg rendkívüli ütemben nő a világgazdaság, ami a magyar gazdaságot is felhúzza. Várhatóan ez a konjunktúra még folytatódni fog a következő egy évben, de előbb-utóbb, ahogy azt a konjunktúra-ciklusok törvényszerűsége meghatározza, a növekedés lassulni fog.”
Magas István, a Corvinus Egyetem oktatója szerint a világgazdasági konjunktúra ereje egy évig, esetleg másfél évig is jó eséllyel még fennmartad, ám az USA-ban valószínűleg hamarabb fog kifulladni, ahol már közel 7 éve van hegymenet. „AZ EU konjunktúra nagymértékben a végleges Brexit megállapodások függvénye lesz, valamint annak a külgazdasági politikának az eredője, amelyet az Oroszországgal illetve Kínával szemben igyekszik majd az EU közösen képviselni.” Szerinte azonban drámai üzleti ciklus-visszaesésre nincs nagy esély.
Vértes András, a GKI igazgatója szintén úgy véli, nagyjából folytatódhat az elmúlt négy év gazdaságpolitikája, de a növekedés üteme várhatóan mérséklődni fog. „A magyar gazdaság nagyban függ a nemzetközi konjunktúrától, és a következő években lassulni fog a világgazdaság növekedése. Különösen nagy kockázatot jelent az amerikai-kínai vámkonfliktus, ami Európát és Magyarországot is súlyosan érintheti – hogy mekkora károkat okoz, az attól függ, mennyire durvul el az adok-kapok” – mondta.
Ennél is nagyobb, konkrétan Magyarországot érintő kockázati tényező lehet az EU-s források megvonása. A következő EU-s támogatási ciklus 2021-ben kezdődik, azonban a kormány az eddigi forrásokat már lehívta, és 2019-ig mind fel is használná. Azonban ezektől a (nagyrészt a költségvetésből már kifizetett) forrásoktól mégis eleshet az állam, ha újabb kötelezettségszegési eljárások indulnak. A legnagyobb kockázatot az uniós alapokmány 7-es cikkelyének a bevetése jelentheti, azaz Magyarország szavazati jogának felfüggesztése az uniós intézményekben. Ezt az EU-s jog súlyos megsértése miatt vezethetik be, így az intézkedés után csaknem garantált a pénzügyi források befagyasztása, és akár a már kifizetett összegeket is visszafizettethetik a kedvezményezettekkel.
Közeledés Brüsszelhez?
Az EU-s pénzekkel kapcsolatban Palócz Éva elmondta: kockázatot jelent, hogy az EU-nak és az uniós korrupcióellenes szervnek, az OLAF-nak egyre jobban szemet szúr a korrupció, az EU-s pályázatok túlszámlázása. Emiatt szerinte reális esélye van a következő két évben, hogy visszatartják a még ki nem fizetett uniós forrás egy részét. Így tíz- vagy százmilliárdos nagyságrendű összegtől eshet el a államháztartás, hiszen a költségvetés már előre kifizette ezeket az összegeket. Ugyanakkor nem valószínű, hogy az államháztartás hiánya 3 százalék felé emelkedjen (tavaly GDP-arányosan 2 százalék volt). Ezáltal ugyanis ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerülne a költségvetés, amit a kormány mindenképpen el akar kerülni, mivel ekkor EU-nak nagyobb rálátása lenne arra, hogyan is mire mentek el az uniós pénzek. Ennek elkerülésére a kormány kész lehet megszorításokra is, de ezekre idén még nem kell számítani. Palócz Éva szerint az uniós pénzekkel kapcsolatos viták 2019-ig elhúzódnak, a támogatások sorsa várhatóan csak jövőre dől el.
Vértes András GKI-igazgató szerint annak érdekében, hogy elkerüljék ezeket az eljárásokat, a következő négy évben a kormány politikailag is megpróbál majd közeledni az EU-hoz, bizonyos engedményeket tehet Brüsszelnek. Ennek oka, hogy a hetes cikkely alkalmazása és az uniós források befagyasztása, visszafizettetése olyan károkat okozna a gazdaságban, ami az Orbán-kormány érdekeit is sértené. „A német-francia tandem a következő években alapvetően átalakítja majd az EU-s intézményeket, szorosabbra húzzák az EU kötelékeit, elindul a mag-országok szorosabb integrációja. Magyarország érdeke, hogy ne maradjon ki az uniós fősodorból” – fogalmazott Vértes András, aki szerint a perifériára szorulást a kormány nem kockáztatná az újabb „Brüsszel elleni szabadságharc” érdekében.
Ennek része lehet az is, hogy a kormány előkészületeket tesz az euró bevezetésére, és az is, hogy menekültügyben valamiféle kompromisszumot kössön. „Orbánnak és az EU-nak is az az érdeke, hogy az EU és Magyarország között ne élesedjen a konfliktus, várhatóan mindkét oldal enged majd az álláspontjából.”
Vértes szerint konkrét lépések lehetnek az uniós források elköltése, pályázatok túlszámlázása és a korrupció terén. Szerinte a folyó OLAF-vizsgálat nyomán ügyészségi eljárások is indulhatnak – persze a vezető politikusok vagy családtagjaik védve lesznek, ehelyett valószínűbb, hogy kisebb cégekkel vitetik el a balhét.
Szükség lesz-e megszorításokra? Ez sok dologtól függ
Magas István szerint ugyanakkor alapvető fordulatra sem szemléletben sem a költségvetés nagy fejezeteit illetően nem lehet számítani, nincs is rá jelentős kényszer sem kívülről sem belülről. Várható külső környezeti változás feltehetően a nemzetközi szuverén adósságok finanszírozásának némi szigorodása lehet majd , főleg a nemzetköz kamatkörnyezet elkerülhetetlen emelkedése nyomán.
Szerinte a maastrichti kritériumokat teljesítjük , de az eurózóna „mélyítésének” konkrét feltételei és egy esetleges magyar csatlakozás forgatókönyvei nem látszanak. „Az elmúlt másfél év jelentős lazítást hozott mind a fiskális, mind a monetáris oldalon. Ezek a trendek enyhén ugyan, de szigorodásba fognak átmenni , mindazonáltal a meglévő lehetőségek nem szűkülnek, hiteloldalról és az EU finanszírozás projektek oldaláról legalább is nem. Lényegében tehát újra adottak lesznek a kedvező finanszírozási kondíciók, kivéve ha az EU drasztikus forrásszűkítő lépésekre szánja el magát a „szolidaritáshiányos” országokban, ez a kimenet ugyanakkor jelenleg még nem látszik, sem a nettó befizetők közös politikai eltökéltségben, sem az esetlegesen tervezett forrásszűkítési mértékek dolgában” – mondta.
Jelentős megszorítás és kiadáscsökkentés ugyanakkor szerinte nem valószínű, ellenben fel kell készülni 2019--2020- folyamán arra, hogy a 2017-2018-ban alaposan meglendített, előfinanszírozott EU projektes költségvetési kifizetések nem jönnek vissza olyan gyorsan Brüsszelből, ahogy arra a kormány számított. Ebben az esetben tehát elképzelhető, hogy az éves deficitterv tartásához, egyéb folyó, és rendszeres tételeknél is lehet némi átütemezés vagy kifizetési szigorítás.
Palócz Éva kérdésünkre elmondta, az új Orbán-kormány számára az EU-s források esetleges kiesése mellett a munkaerőhiány jelentheti. Utóbbi szerinte várhatóan növekedni fog, mivel egyre több fiatal fogja a jövőjét külföldön tervezni. „A termelékenység növekedésével, az automatizálással felülírhatók lennének a munkaerőhiány hatásai, de ez még rendkívül lassan halad” – tette hozzá.
Palócz Éva szerint arra még kevés az esély, hogy a nagy nyugati cégek kivonuljanak, de az új beruházások jelentősen visszaeshetnek. A munkaerőhiány ezeknél a cégeknél kevésbé jelentkezik, mivel ezek az átlagosnál magasabb bérek mellett tudnak munkaerőt szerezni. A munkaerőhiány és a minimálbérek emelése miatti gyors béremelkedés miatt viszont felgyorsulhat a munkaerő átvándorlása az alacsonyabb technológiai szintű, képzetlen munkaerőre építő cégek irányából a technológiailag fejlettebb, termelékenyebb cégek és iparágak felé.
