Visszakozott a kormány, mégis marad a tranzakciós illeték
A pénzügyminiszter korábbi javaslatának része volt a pénzügyi tranzakciós illeték szabályainak átírása, mégpedig oly módon, hogy a 20 ezer forintot meghaladó átutalások esetén egységesen évi 800 forintot határoz meg – írja az Mfor.hu.
Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
A gazdasági bizottság ehhez kapcsolódó módosítója felülírta az eredeti javaslatot. A fideszes Bánki Erik vezette testület indítványában a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó részt egy az egyben kiveszi az eredeti előterjesztésből. Mindezt pedig azzal indokolja, hogy kell a pénz a kormány családvédelmi akciótervére, demográfiai csomagjára.
Kép: Pixabay
A pénzügyminiszter által megfogalmazott, eddig a kormány támogatását élvező intézkedést a költségvetési hatások miatt inkább már nem támogatja a kabinet. Így marad a január eleji szabályozás, melynek értelmében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a 0,3 százalékos illeték - maximum 6000 forint - megfizetése alól, de ezen összeg felett a bank továbbra is a százalékosan meghatározott díjat fogja levonni tranzakciónként, nem az egyszeri fix összeget.
Hajtűkanyar a monetáris politikában
Erőteljes fordulatot vett az amerikai jegybank: idén már nem várható kamatemelés, sőt, a befektetők egyéves időtávon kamatcsökkentést prognosztizálnak. Ez azt jelenti, hogy a Fed elérte a kamatemelési ciklus végét, és ismét a piacok támogatása kerül a fókuszba, ami egyúttal az MNB számára is kedvező lehet az alacsony kamatszint további fenntartásához.
Veres Patrik, a Bank360 elemzője egyértelműnek látja: a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza az olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat. A probléma ezzel nem csupán az, hogy a hazai banki szolgáltatások továbbra is drágábbak a környező országokhoz képest: hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság az elektronikus fizetési eszközök használatában - véli a szakértő.
