Folytatódik a béremelkedés a magyar gazdaságban: áprilisban a bruttó átlagfizetések meghaladták a 340 ezer forintot, a családi adókedvezmény nélkül számolt nettó átlagbérek pedig 226 ezer forint felett voltak, ami 12,6-12,6 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nincs meglepetés az adatokban, a bérnövekedés részben a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. „Hozzájárul a folyamathoz persze az is, hogy az egyre több ágazatban látható munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek emelni a fizetéseket” – tette hozzá a szakember. Szerinte az idén a nettó béreknél 10 százalék feletti növekedés várható. Az inflációval korrigált nettó reálbér-emelkedés mértéke pedig a mostani kilátások szerint 9 százalék körül lehet. Utóbbi nagyobb mozgásteret ad a háztartásoknak és segíti a belső, azon belül is a lakossági fogyasztás növekedését.

Rizikós a béremelkedés

Németh Dávid szerint jövőre folytatódhat a béremelkedés. Az elmúlt hetekben jelent meg a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a nettó fizetések jövőre 8,8 százalékkal növekedhetnek.

„Bár a minimálbérről szóló tárgyalásokra várhatóan csak ősszel kerül majd sor, de a 2019-es költségvetésben szereplő előrejelzésből az látszik, hogy a kormány a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál emelkedéssel számol, igaz, az ideinél valamivel kisebb mértékű lehet ez az emelkedés” – fogalmazott a szakember.

A K&H szakembere szerint a jelentős béremelkedés kockázatot jelent versenyképességi szempontból. A béremeléseknek ugyanis együtt kell járnia a termelékenység fokozódásával, különben lemaradhat a magyar gazdaság a nemzetközi versenyben. Ugyanakkor az is látszik, hogy több cég gépekkel igyekszik helyettesíteni és pótolni a hiányzó munkaerőt, ez viszont hatékonyabbá teszi a működést és a termelékenység javulását eredményezi.