2018-ban a minimálbér 138 ezer, a szakmai bérminimum, ahol szakképzettség szükséges, 180 ezer forint (pontosabban 180.500 forint), az elmúlt nagy emelgetések nyomán. Ezzel persze a legkisebb keresetűek jól is jártak, miközben azért jó néhány kisvállalkozás, kisbolt sokat küszködik ezek kifizetésével. De azért az átlagkereset jóval a minimálbérek felett mozog: úgy tűnik, a munkaerőhiány a minimálbérnél jobban megdolgozza a munkaerő piacot.

2018 januárjában a versenyszférában a havi bruttó átlagkereset a fizikai dolgozók körében 237 ezer forint volt, a kereskedelemben (bolti kiskereskedelemben, jármű kereskedelemben, nagykereskedelemben együtt) 218 ezer forint. A boltokban az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó 214 ezer forintról kaphattak bérszámfejtést - írta a KSH adatai alapján a blokkk.com.

Kép:Pexels

Közelharc a munkaerőért

A boltos bérvilág úgy indult 2018-ban is, mint egy évvel korábban. Hiába emelkedett a fizikai dolgozók keresete 2107-ben év közben (a januári 183 ezer forintról decemberre 206 ezer forintra), erre bizony rá kellett pakolni januárban néhány ezrest, így jött ki a 2014 ezer forint. A boltosoknak ugyanolyan közelharcot kell vívniuk a munkaerőért, mint a vásárlókért, miközben a boltba betérő fogyasztó nagyon is megnézi az árcédulát és hiába több a pénze, bizony sokat válogat. Így nem lehet korlátlanul emelni az eladók bérét, és emiatt az árakat, mivel akkor másik boltot keres a vásárló, hátha akad olcsóbb. Mindig akad.

És ahogyan a boltokban kínált portékák árai is eltérőek, ugyanúgy a bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők bére sem egyforma. Függ a munkakörtől, az árusított terméktől, a bolt földrajzi elhelyezkedéstől és bizony az alapterületétől is. Vannak is különbségek, jócskán, amelyek 2018 elején 100 ezer forint körül mozogtak, a nagy bolt többet, a kis bolt kevesebbet tud fizetni az eladóinak. A legkisebb kisboltok lehetőségei a legszűkösebbek (eleve kevesebb a vásárlójuk, így a bevételük is), náluk lehet a legkevesebbet keresni.

A boltokban dolgozók létszámát nézve a legkisebbek (5-9 főt foglalkoztatók) végül hasonló kereseti lehetőséget kínálnak a fizikai dolgozóknak, 170-180 ezer forint között. Ez nem véletlen, hiszen aki nagyon kilóg a sorból - lefelé -, ahhoz nem nagyon megy dolgozni senki. A létszám növekedésével azonban egyre nagyobb a szóródás a keresetekben.

Az eddigi boltos bérinformációk elsősorban az élelmiszer-áruházak fizetéseiről szóltak, de hát lehet azért más boltba is menni. Ki is derült, ami azért várható is volt, hogy nem csak a diszkontok, vagy hipermarketek adnak az átlagnál nagyobb, vagy éppen csúcsjavadalmazást, hanem akadnak jól fizető iparcikkes áruházak is. Körükben azért már nehezebb a cégenkénti szemezgetés, hiszen kisebb létszámokkal dolgoznak, mint az élelmiszer áruházak és ezek a létszámok szakmánként eltérőek. Például a legnagyobb bútoráruházak létszáma eltér a legnagyobb ruházati kereskedések létszám besorolásától, ezért itt a szakmánként külön-külön nézve a legnagyobbak kiválasztását céloztuk meg. Az pedig, hogy egy Ikea, vagy Decathlon pontosan mennyi bért kínál, majd az éves beszámolójukból derülhet ki. Állásajánlataikban ugyanis titkolják (amiben nincsenek egyedül), hogy mennyit lehet keresni náluk (az Ikea most éppen 2 főt, a Decathlon pedig 30 főt keres a honlapja szerint), viszont egy korábbi vizsgálódásaink szerint az iparcikkes nagyáruházak között a legjobban fizetők közé tartoznak.

A termékbesorolásnál mind az élelmiszereseknél, mind az iparcikkeseknél akadnak olyan nagyáruházak, melyek a "vegyes" körökben jelennek meg. De hát ott is adnak fizetést, miért ne lehetne azokat is figyelembe venni, főleg, ha az átlagot nézve valahol ott kínálják a legnagyobb javadalmazást:

És ha a munkaerő hiánya nem enyhül (nincs jele jelenleg), egyre többen ostromolják majd a háromszázezres javadalmazásokat.