Az amerikai elnök december elején még elutasította az ellenzéki demokraták javaslatát: fogadják el a költségvetést, egyúttal folytassák a tárgyalásokat Trump tervéről, hogy 5.7 milliárd dollárért falat építsenek az illegális bevándorlók ellen az ország teljes, vagy 3.000 km-es déli határán.

Kép: flickr

Az elnök a költségvetési kiadások blokkolásával akarta kikényszeríteni, hogy a képviselőházi demokrataparti többség megszavazza javaslatát. A következmény: az ország történetében példátlan módon 35 napig szüneteltek a költségvetési kiadások.

Ez azt jelentette, hogy vagy 800.000 közalkalmazottat kényszerszabadságra küldtek, a

nélkülözhetetlenek pedig nem kapták meg bérüket. Mikor ennek következtében kezdett megbénulni a légiközlekedés, romlott a közbiztonság, Trump végül visszalépett azzal: három hétig ugyan megnyitják a költségvetési forrásokat, de ha február 15-ig nem dől el a fal ügye, azokat újra befagyasztják. Sőt: szükségállapotra hivatkozva a katonai költségvetés terhére elrendeli a fal építését.

A demokraták - megalapozott - véleménye szerint fallal nem lehet megakadályozni az illegális bevándorlást, más biztonsági intézkedésekre van szükség, ezekre hajlandók pénzt megszavazni. Jogászok úgy vélik: az elnök elvileg kihirdetheti a szükségállapotot, ám lépéséről kemény jogi vita várható, ami tovább nehezítheti helyzetét, újjáválasztási esélyeit.

Az államapparátus 35 napos leállása a Standard and Poors szerint legalább 6 Mrd. dollárjába került az amerikai nemzetgazdaságnak – többe, mint Trump elnök remélt fala.

(Forrás: The New York Times)