A vita tegnap kezdődött, amikor is a Nemzetközi Valutaalap friss országjelentésében meglehetősen pesszimista makroprognózist közölt Magyarországról. Számításaik erre az évre 2,8 százalékos GDP-növekedést és 4,1 százalékos inflációt jeleztek előre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával. A jövő évtől 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP-növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul. Az inflációt illetően is különböznek az előrejelzések: míg az IMF szerint az inflációs ráta jövőre 3,5 százalékra, majd 2015-ig 3 százalékra lassul, a kormány előrejelzése 2012-re 3,3 százalékot, 2015-ben ismét 3,5 százalékot jelez. A GDP-arányos államadósság a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentés szerint. A magyar kormány 2014-ig szóló előrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
Magyarország számára a legnagyobb kihívásnak a középtávon fenntartható államháztartás megteremtését tartja a jelentés. A közelmúltban bevezetett adócsökkentések az IMF szerint növelik ugyan az ország versenyképességét, de jelentős terheket rónak a költségvetésre, a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések - így az egyes szektorokra kivetett különadók - többségében átmeneti jellegűek, és torzító hatásúak.
A jelentés szerint különösen a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel ez növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot.
Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője pedig azt mondta, hogy az IMF "nagyon kockázatosnak" ítéli a magyar kormány gazdasági stratégiáját. Rosenberg szerint a program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, ezért várakozással tekint a további adatok elé.
"Gyakoroljon önkritikát az IMF"
A kormány válasza nem késett sokáig, az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délutáni közleményét:
„2008 után egy sor politikus, nemzetközi pénzügyi szervezet és hitelminősítő intézet hitelessége kérdőjeleződött meg, amikor nem fedezték fel a nemzetközi pénzügyi szabályozás hiányosságait és nem jelezték előre időben a pénzügyi válságot.
Köztük találjuk a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amelynek egyébként különös felelőssége van a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtésében.
A Valutaalap részéről Magyarország esetében indokolt lenne némi szerénység, hiszen 2009 második félévében - a 2010. évi költségvetés készítésének idején - nem hívták fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es költségvetés hamis számokra épül.
Nem vették észre, vagy nem merték nyilvánosságra hozni azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a bevételi oldalt felül, a kiadási oldalt pedig alultervezték. Az IMF 2009 második félévétől 2010 végéig ezzel a szakmai hibasorozattal nem nézett szembe.
2010 végére mindenki számára világossá vált, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna. Erről sem korábban, sem ebben a jelentésben az IMF nem tesz említést. Vagyis amennyire a Valutaalap pozitív szerepet játszott a magyar pénzügyi mentőcsomag kidolgozásában, a 2010-es költségvetés számainak megítélésében éppen olyannyira nem állt a helyzet magaslatán.
Mindezek alapján az IMF részvényeseként azt várjuk el, hogy a Valutaalap 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát.
A 2010-es költségvetéssel kapcsolatban az IMF jelentése most azt állítja, hogy a tervezett 3,8 százalék helyett a 2010-es büdzsé hiánya 4 százalékos lehet. Ezt az állítást cáfolja az a január elején nyilvánosságra hozott adat, miszerint az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli 2010 évi pénzforgalmi hiányának alakulása - 3,2 százalék. Így a kormányzati szektor uniós módszertan (ESA'95) szerinti hiánycélja a GDP 3,8 százaléka a várakozásoknak megfelelően teljesülni fog.
Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak" nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.
Az IMF a Költségvetési Tanács már bekövetkezett és a Monetáris Tanács várható átalakítását úgy állítja be, mintha a magyar kormány azok gyengítésére törekedne. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács számára példátlanul széles jogkört ad azzal, hogy biztosítja számára a költségvetés előzetes hitelességi vizsgálatát. A Monetáris Tanács tagjainak kinevezését szabályozó törvénymódosítás pedig az Európai Uniós gyakorlathoz közelít, azzal, hogy a kormány az MNB vezetését ellátó Monetáris Tanács tagjainak megválasztását a Parlament jogává teszi.
Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a 2013-14-es középtávú pénzügyi egyensúlyt strukturális reformokkal kell beállítani. Ezt célozza a magyar kormány február végén bejelentésre kerülő stabilitási programja is."
