José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a 2014-ben kezdődő hétéves költségvetési periódusra a keretösszeg megemelését javasolta a jelenlegi 976 milliárd euróról 1025 milliárdra. Ez egy 4,8 százalékos emelést jelent az elmúlt évtizedre jellemző 2 százalékos infláció felett.

A Bizottság annak érdekében, hogy meggyőzze a költségvetés emelését ellenző tagállamokat, a nemzeti hozzájárulások csökkentését javasolta, amely összhangban van az Európa-szerte alkalmazott megszorításokkal is.

Az előző, 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban minden ország a bruttó nemzeti jövedelmének az 1,12 százalékával járult hozzá az EU-s kerethez, ezt az arányt azonban a Bizottság most csökkentené, 1,05 százalékra. Barroso ezért „ambiciózusnak, de egyszerre felelősségteljesnek" minősítette a Bizottság költségvetési tervezetét, amely a keretösszeg elosztását illetően meglehetősen konzervatív: a mezőgazdaság és a regionális politika kapta a legnagyobb keretet.

Az uniós költségvetésbe most két új terület is prioritást kapott: az egyik a lisszaboni szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat, a másik az uniós belügyeket érinti, amelybe beletartoznak a határellenőrzések, a biztonságpolitika és a bevándorlás is. A két terület okozta pluszkiadásokat azonban ellensúlyozza az adminisztratív kiadások tervezett csökkentése, amely várhatóan komoly ellenállást fog kiváltani az uniós tisztviselők körében az elkövetkezendő napokban.

A költségvetési javaslatok legvitatottabb pontja azonban a Bizottság azon terve, hogy a nemzeti hozzájárulások csökkentésével arányosan megemelje az uniós szintű adókat. Jelenleg az EU költségvetését többségében a tagállamok átutalásaiból fedezik, a tervezet szerint azonban a pénzügyi tranzakciók európai szintű megdóztatásával (FTT) csökkentenék az arányukat. Barroso bizottsági elnök erre már júniusban az EU-csúcs előtt utalt, most pedig azzal érvelt az uniós bankadó mellett, hogy tíz tagállamban már most is működik valamilyen mechanizmus a pénzügyi tranzakciók megadóztatásával kapcsolatban. Barroso szerint pedig egy közös EU-s intézkedés nélkül a belső piac egysége forog majd kockán.

A Bizottság elnöke visszautasította az uniós bankadót érintő azon kritikát is, hogy ha az európai pénzügyi szektort adóztatják, az valójában előnyhöz juttatja a nemzetklözi versenytársakat. „Ahelyett, hogy várnánk, hogy mindenki bevezesse a pénzügyi tranzakciók adóját, azt gondoltuk jobb, ha ha van sajátunk, és aztán meglátjuk, hogy meg tudjuk-e teremteni a feltételeket egy globális pénzügyi adóhoz" - mondta Barroso.

Az Európai Bizottság ezen kívül egy közvetlen uniós forgalmi adó bevezetését is javasolta a jelenleg érvényes rendszer helyett, ma ugyanis az EU egyelőre még a tagállamok ÁFA-bevételeinek egy részéből egészíti ki a költségvetését, évente mintegy 14 milliárd euróval, ám ez éppen a tagállamok bevételeinek rovására történik. A Bizottság mostani javaslata egy közvetlen európai szintű forgalmi adóval helyettesítené ezt a rendszert és a tagállamok helyett közvetlenül az adófizetőkre hárítaná a fizetési kötelezettséget.

Egy októberben megjelent jelentés szerint ugyanis ha a Bizottság egy 1 százalékos forgalmi adót vetne ki egész Európában a jelenlegi rendszer megszüntetésével párhuzamosan is körülbelül 41 milliárd euró jövedelmet jelentene az Európai Uniónak