Megszorítás vagy megszorítás?

Mint azt a nemzetgazdasági miniszter pénteken a parlamentben ismertette, a 2012. évi költségvetés az államháztartás egyenlegét jövőre 750 milliárd forinttal javítja: a kiadások 300 milliárd forinttal csökkennek,
a bevételek 445-450 milliárd forinttal nőnek. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, a munkaadói egészségügyi járulék 1,5 százalékponttal emelkedik, és 25-ről 27 százalékra nő az általános áfa-kulcs. Egyszerre kivezetik a fél-szuperbruttósítást és az adójóváírást az szja-rendszerből, így valóban 16 százalékos mértékű lesz az egyetlen szja-kulccsal adózás. A kormány a korábban tervezettnél mérsékeltebb - 1,5 százalékos - GDP-növekedéssel és az eddig kalkuláltnál magasabb - 4,2 százalékos - inflációval számol. Az államháztartás hiánya a tervek szerint 2,5 százalékos lesz jövőre.

Hazai vélemények: a makropálya jó, a buktatók a részletekben vannak

A makropálya reálisnak tekinthető, jó irányt mutat a jövő évi költségvetés Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője szerint. A bevételi oldal hangsúlyossága szerinte azt jelenti, hogy a kabinet a biztosabban kalkulálható tételekkel, biztosabb megoldásokkal számol, s erre szükség is van. Az elemző kedvezőnek tartja, hogy a kormány s kisebb kockázatot jelentő deficitcsökkentő lépéseket választott. Az áfa-emelés véleménye szerint várhatóan visszafogja a fogyasztást - ez utóbbi előrejelzését nagyon le is vágta a kabinet 0,2 százalékra -, de úgy véli, jobb, hogy a kabinet nem a jövedelemadókat, hanem a fogyasztáshoz kapcsolódókat emeli. Úgy fogalmazott: rövid távon, a meglévő kockázatok mellett választott megoldások jók, visszahozzák a reményt, hogy tartható lesz a jövő év, amely így is feszített lesz.

Fotó: NGM

Tíz nap

Szeptember 6-án, a kétnapos lovasberényi kormányülést követően Matolcsy György bejelentette: a kormány 2-2 százalékos növekedéssel számol 2011-re és 2012-re. Hozzátette: ő jövőre akár 2,8 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart, de a 2012. évi költségvetésben – konzervatív módon – 2 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.

Szeptember 16-án Matolcsy György a 2012. évi büdzsé tervezetét ismertetve elmondta: a költségvetési javaslat elkészítésekor jövő évben a GDP 1,5 százalékos növekedésével kalkuláltak.

Csalódást keltő Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint, hogy a költségvetési konszolidáció bevételtúlsúlyos, a „hagyományoknak megfelelően" most is jelentős túlsúlyt kapnak az adóemelések. Barcza úgy vélekedett, hogy jobb lett volna a kiadáscsökkentésben nagyobbat lépni, és megkerülni az áfa-emelést. Löszegezte: a makroprognózis összességében reálisnak tűnik, bár az inflációt lehetett volna magasabbra tervezni. Az elemző kockázatokat lát a növekedési prognózisban is, mint mondta, azért, mert bár a piacok a fejlett országok növekedését a 0-1 százalék közé teszik, azért 30-40 százalék esély van a recesszióra.

Pozitívum, hogy a kabinet felismerte: még alacsonyabb növekedéssel kell számolni, mint korábban, mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, bár feltehetően ezt is lefelé kell majd módosítani. Úgy vélekedett, jó hír az is, hogy a kormány elfogadta, nem lesz elegendő a korábban tervezett kiigazítás. Az elemző szerint a kiigazítási szükségletnek csupán a háromnegyedét fedi le a kormány, annak legalább 1000 milliárd forintnyinak kellett volna lennie. Hangsúlyozta: a gazdaság visszaesésére számít jövőre, nem kismértékű növekedésére. A bevételi oldalról szólva azt emelte ki, hogy az áfa- és az egészségügyijárulék-emelés - ha vannak is kedvezőtlen hatásaik -összességében költségvetési szempontból jó intézkedések, mert könnyen beszedhetők és jól ellenőrizhető. Az adójóváírás és a szuperbruttó kivezetését viszont foglalkoztatási szempontból negatív lépésnek tartja. Úgy vélekedett: a jövő év majd megadja a választ arra, hogy sikeres-e a kormány személyi jövedelemadópolitikája, vagy sem. (A változások mindenkit másképp fognak érinteni attól függően, hogy mennyit keres és hogy hány gyereke van.)

London: biztató, de nem elég a növekedési prognózis csökkentése

A 1,5 százalékos jövő évi gazdasági növekedési várakozás - amelyre a 2012-es költségvetési terv épül - „meglehetősen konzervatív", azzal együtt is, hogy ez a növekedés valamivel gyorsabb, mint a londoni elemző cég előrejelzése (1,0 százalék), nyilatkozta az MTI-nek péntek este Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatóját kommentálva Neil Shearing, a Capital Economics - az egyik legnagyobb citybeli gazdaságelemző és befektetési tanácsadó cég - felzárkózó piaci főközgazdásza. A nemzetgazdasági miniszter által elmondottakat kommentálva kijelentette: a térségi és a magyar növekedésre adott, a konszenzusnál jóval gyengébb növekedési prognózist arra a várakozására alapozzák, hogy az euróövezet
a következő két évet ismét recesszióban tölti: 2012-re átlagosan 0,5 százalékos, 2013-ban pedig még nagyobb, 1 százalékos GDP-visszaesést jósol a valutaunióban. A közgazdász mindezek alapján annak
véleményének adott hangot, hogy a jövő évi magyarországi költségvetési bevételek valamelyest elmaradhatnak a tervezetben szereplő céltól.

Pártok kommentárjai

A Jobbik szerint a gazdagoknak kedvező egykulcsos adórendszer és az erőltetett államadósság-visszafizetés árát ismét a szegényekkel és a középosztállyal fizettetik meg. Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: az Európában eddig is példátlanul magas áfa-kulcs még magasabbra emelésének hatását mindenki a zsebén fogja érezni, mivel azt a kereskedők hamar beépítik a bolti árakba; a „szegények adóját” az emiatt megnövekvő infláció révén is beszedi az állam. Az infláció növelése „régi trükk” az államháztartás egyensúlyának javítására: a kiadások szinten tartása mellett növeli az adóbevételeket. Mindennek árát az emberek fizetik meg – teszi hozzá. Az adójóváírás kivezetése szintén az alacsony jövedelműeket sújtja, ami tovább növeli a különbséget gazdagok és szegények között.

Az MSZP szerint a növekvő árak és a szegénység költségvetése lesz a jövő évi büdzsé, ami az eddig is növekvő árakhoz és csökkenő keresetekhez vezető kormányzati gazdaságpolitika folytatása – mondta az MTI-nek Józsa István, a parlament gazdasági bizottságának szocialista alelnöke. „A forgalmi adó a szegények adója, márpedig a 27 százalékos áfa a legmagasabb lesz Európában” – jegyezte meg. Az, hogy a gazdasági tárca 1,5 százalékos növekedéssel számol jövőre, szerinte azt jelzi, hogy már a kabinet sem hisz gazdaságpolitikájának sikerében, és még ez a becslés is – miként bevételi tervek teljesülése és az államháztartási egyenleg javítása – is optimistának bizonyulhat, mert a kormány nem teremti meg a növekedés feltételeit. Kifogásolta, hogy járulékcsökkentés helyett például a munkaadói egészségügyi járulék növelésével akar a kormány többletbevételekhez jutni. Az Orbán-kormány az szja-változásokkal, így az adójóváírás megszüntetésével is éppen az ellenkezőjét teszi annak, mint amit cselekednie kellene, tovább csökkenti az átlagos és az alacsony keresetűek jövedelmét, miközben az infláció a korábban vártnál nagyobb mértékben emelkedik. S bár a kormány tagjai továbbra is kerülik a megszorítás kifejezést, a jövő évi költségvetés főbb számai „nadrágszíj-politikát” vetítenek előre.

Az LMP véleménye szerint Matolcsy György az elmúlt húsz év legnagyobb megszorító csomagját jelentette be. Vágó Gábor az MTI-nek azt mondta, erre a csomagra nem lenne szükség, ugyanis csak az egykulcsos adóval „ütött lyukat foltozgatják már egy éve, ilyen szintű megszorításokkal, havi szintű adóemelésekkel”. A párt választmányi szóvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy az áfa-kulcs az Európai Unión belül sehol nem éri el a 27 százalékot. Véleménye szerint a bejelentett áfa-emelés rontja a fizetési fegyelmet, a tej és a kenyér kivételével az élelmiszereket is drágítja majd, és lassítja a növekedést. „Az Orbán-kormány végérvényesen lemondott az emberekről” – összegezte véleményét a szóvivő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor a Bajnai-kormány áfa-emelésekről döntött, akkor Szijjártó Péter ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülve homlokegyenest ellenkező politikát folytatnak majd, és amint tudják, visszavonják elődjüknek ezt az intézkedését. Az LMP szóvivője szerint ehelyett „a megszorító csomaggal tromfolnak”.

Shearing a tervezett áfa-melésről azt mondta, hogy az várhatóan érződik majd az inflációs számokban, ám szerinte ezen a magyar jegybank monetáris tanácsa „túlteszi majd magát". Hozzátette: az előretekintő jegybankok zöme hajlamos figyelmen kívül hagyni pénzügypolitikai döntéseiben az áfa-emeléseket, és ez különösen érvényes Magyarországon, ahol a munkapiaci helyzet - elsősorban a még mindig magas munkanélküliség - miatt nem várható, hogy az áfa-emelésnek jelentősebb másodlagos hatásai lennének a bérmegállapodásokra és a maginflációra.

„Nagyon tisztes számok" hangzottak el a tervezett kiadáscsökkentésről és bevételnövelésről, valamint a költségvetési tartalékképzésről a 4cast nevű vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég péntek esti kommentárja szerint, de még jóval több részletre lesz szükség ahhoz, hogy a terveket a piac hitelesnek tekintse. A cég elemzői szerint „megfelelő mértékben konzervatívnak tűnik" - és ezért kedvező - a jövő
évre szóló 1,5 százalékos GDP-növekedési, valamint a 0,2 százalékos fogyasztásbővülési várakozás.

A 4,2 százalékos jövő évi átlagos inflációs becslést kommentálva a cég szakértői úgy fogalmaztak, hogy ez valószínűleg „fenntartja a költségvetési és a pénzügypolitika közötti hagyományos konfliktusokat".

A tervezett áfa-emelés hozzávetőleg 0,5 százalékpontot ad hozzá a jövő évi, teljes kosárra számolt fogyasztói árinflációhoz a JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői-nek becslése szerint. A cég szakértői péntek esti kommentárjukban biztatónak nevezték, hogy a kormány a korábbiaknál immár „sokkal reálisabb" jövő évi GDP-növekedési várakozásokat használ a költségvetés tervezéséhez, de véleményük szerint a 1,5 százalékos növekedési várakozás is derűlátónak bizonyulhat.

A ház saját, „lefelé ható kockázatokkal terhelt" előrejelzésében 1,3 százalékos magyarországi GDP-növekedés szerepel 2012-re. A hosszú távú kilátásokat tekintve ugyan „nem ideális" a kiigazítás összetételében látható eltolódás a kiadáscsökkentésről a bevételi oldali intézkedések felé, ám ez könnyebben kivitelezhetővé és így hitelesebbé teszi a tervet. A JP Morgan londoni elemzőinek becslése szerint - részben a gyengébb növekedési kilátások, részben a Széll Kálmán Terv végrehajtási kockázatai miatt - a büdzsében a GDP-érték mintegy 0,5 százalékának megfelelő további takarékossági intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az államháztartási hiány jövőre a hazai össztermék 3 százaléka alá süllyedjen.