Pesszimistább az Európai Bizottság a magyar kormánynál, a testület pénteken nyilvánosságra hozott gazdasági előrejelzésében idén mintegy 1,6 százalékos többletet vár a magyar költségvetésben Brüsszel (a konvergenciaprogramban 2 százalék szerepel), de megjegyzik, hogy ez nagyrészt egyszeri tételeknek köszönhető, azok nélkül 6 százalék fölötti hiánnyal kellene számolni. A 2012-re prognosztizált 3,3 százalékos hiánnyal kapcsolatban a brüsszeli bizottsági jelentés megjegyezte: ha a tervek megvalósításában rejlő kockázatokat figyelmen kívül hagynák, akkor valamivel 3 százalék alatti deficitet lehetne valószínűsíteni a következő évre.
Brüsszel becslése szerint, a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint. A kormány idei inflációs előrejelzése megegyezik a brüsszelivel, jövőre azonban kicsit alacsonyabb, 3,4 százalékra számít a kabinet.
Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tavaly még 80,2 százalékos államadósság idén várhatóan 75,2, jövőre pedig 72,7 százaléka lesz a GDP-nek, a magyar kormány az idén 75,5 százalékos államadóssággal számol.
Az uniós testület megítélése szerint a magyar gazdaság fokozatosan kilábal a válságból: a 2009-es 6,7 százalékos GDP-csökkenés óta immár az ötödik egymást követő negyedévben mutatható ki növekedés. A kilábalás - állapította meg az Olli Rehn pénzügyi EU-biztos vezette részleg - exportvezérelt jellegű: az erőteljes exportteljesítményhez hozzájárult a keresletnek a vártnál jobb alakulása a világkereskedelemben. A hazai kereslet és magánfogyasztás ugyanakkor csökkent. Az elkölthető bevételnek azt a növekedését, amelyet a személyi jövedelemadó-változások eredményeztek, hatástalanította, sőt túlszárnyalta az jelenség, hogy a jelzáloghiteleket a forinttal szemben erősödő svájci frankban kifejezett értéken kell törleszteni. Brüsszel megítélése szerint a magyar gazdaság konszolidálódik, és lassan elmozdul az egyensúly irányába, ahogy a hazai kereslet is kezd hozzájárulni a GDP növekedéséhez.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a deficit tavaly a célul kitűzött 3,8 GDP-százalék helyett 4,2 százalék lett, lényegében a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt.
"Szükség lehet további kiigazító lépésekre"
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint azok a növekedési előrejelzések, amelyek a kormány konzervatív prognózisában szerepelnek, tarthatónak tűnnek. Ugyanakkor egy, a konzervatív pálya szerinti gazdasági növekedés esetén kétséges, hogy elérhető-e a kitűzött deficitcél. Ha nem elérhető, de a kormány fiskális elkötelezettsége megmarad, vagyis tartani szeretné a hiányt, akkor "szükség lehet további kiigazító lépésekre" - fogalmazott.
Az elemző elmondta, azokban az elemekben, amelyektől a kormány a gazdasági növekedést várja, sok a bizonytalanság. Kérdéses, hogy a beruházások hogyan alakulnak, lehet-e komolyabb bővülésre számítani. Elképzelhető, hogy a közvetlen tőkeberuházások értéke sem éri el a válság előtti szintet. A kormány munkaerő-piaci előrejelzéseit is "túlzottan derűlátónak" nevezte Barta György, és hozzátette: ha nem jön létre elegendő új munkahely, akkor a lakossági fogyasztásra - amely fontos GDP komponens - vonatkozó előrejelzések is túlzottan optimisták.
Érdemes lesz figyelni arra is, hogy a megtartott fiskális szigor mellett hogyan alakul a közösségi fogyasztás. Barta György szerint ezen a területen nem várható dinamikus növekedés a következő években, nem járul hozzá jelentősen a gazdaság növekedéséhez. A gazdasági növekedést húzó nettó exporttal kapcsolatban is kérdéses, hogy a világgazdaságban - különös tekintettel Magyarország fő felvevőpiacaira, például Németországra - fennmarad-e a kilábalás eddig látott dinamikája.
Sok függ a jövő évi költségvetéstől
Németh Dávid, az ING Bank Zrt. makroelemzője a jövő évi költségvetési hiányról úgy vélekedett, hogy valóban reálisabb a 3 százalék körüli deficit. A kormány 3,1 százalékos gazdasági növekedési prognózisa túl optimista, ebből következően pedig a 2,5 százalékos deficitcél is túl alacsony, az adóbevételek alakulásától is függ, amelyben ugyancsak van kockázat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a majd később elfogadandó 2012-es költségvetéstől függ a célok megvalósulása, hiszen a büdzsé akár további kiadás-lefaragást is előirányozhat, ami segítheti egy alacsonyabb deficitcél teljesülését, de kérdés a szuperbruttó kivezetése is.
Az idei gazdasági növekedésnél is inkább optimista a kormány 3,1 százalékos előrejelzése, és reálisabb a bizottság által várt 2,7 százalékos gazdasági bővülés- mondta Németh Dávid. Hozzáfűzte: ennél nagyobb GDP-növekedéshez a belső kereslet jelentős fellendülésére lenne szükség, valamint arra, hogy kitartson a magas európai és német növekedés. A munkanélküliségi ráta várható alakulásáról az elemző azt mondta: jövőre 10 százalék körüli érték már jó eredmény lenne.
