Az ország fele tartozik valamilyen pénzintézetnek, a lakosságnak mindössze a 23 százaléka nem vett fel sosem hitelt. A Cofidis Hitel Monitor legfrissebb felméréséből az is kiderül, hogy a kisebb kölcsönök iránti bizalom növekszik, ugyanakkor sokan azt sem tudják, mekkora hitelre vettek fel pénzt.

„A hazai kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségek közül továbbra is a banki hitelek a legfontosabbak, minden más forrást megelőzve. Tőkehiány esetén a vállalkozások mintegy harmada gondolkodik a hazai pénzügyi szektor által nyújtott hitelben, és minden ötödik vállalkozás terveiben szerepel idén vállalati hitel felvétele" - mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A vállalati hitelezés támogatása érdekében 2012. április 3-tól vezeti be a már korábban meghirdetett kétéves hiteleszközt az MNB, ezzel párhuzamosan bővíti az általa fedezetként elfogadott értékpapírok körét, és átalakította a fedezetek befogadási mértékeit.

Idén tovább nő a szállítói hitelezés szerepe a hazai cégek likviditásának fenntartásában, ez pedig a fizetési kockázatok és a beszállítói láncok kitettségének növekedését okozza. 

Több saját forrás és magasabb jövedelmi szint mellett hiteleznek a bankok és a pénz ára is magasabb. 2012-ben a háztartások és a vállalkozások egyaránt nehezebben jutnak forráshoz, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A jegybank két héttel ezelőtt bejelentett új eszközei a bankok hitelezési képességének javítását célozzák. 

Nem elég a szörnyű gazdasági környezet, amely folyamatosan szűkíti a piacot a cégek előtt, a vállalatoknak a belső problémáikkal is szembe kell nézniük. Mindemellett a várakozásaik is mélypontra zuhantak.

Az idei év még 2011-nél is komolyabb próbatételek elé állítja a magyar vállalatokat. Minden egyes vállalkozást érintenek a munka törvénykönyvének módosításai, a munkáltatói járulékok emelkedése, valamint a jövedéki adók növekedése. Rudas László, a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöke szerint a mindennapi nehézségek és a jövő bizonytalansága által meghatározott gazdasági helyzetben a jogszabályi környezet biztonsága lehet az, ami szinte befektetés nélkül hajthatna hasznot a gazdaságnak: kiszámítható környezetben a hazai vállalatok hosszú távra tervezhetnek, és nagyobb eséllyel találják meg a növekedés útját.

Gyorsabb és megalapozottabb hitelbírálati folyamat és az adósságspirál elkerülése várható a 2012 tavaszától bevezetendő pozitív adóslistától, a jó adósok pedig kedvezőbb megítélésre számíthatnak.

Az OTP kis- és középvállalkozói konjunktúraindexe újabb mélypontra zuhant, vagyis tovább csökkent a hazai kkv szektor cégvezetőinek jövőbe vetett bizalma. A 2011 második és harmadik negyedévi stagnálás után már a negyedik negyedévben jelentősen, majdnem 6 százalékponttal - 42,2 százalékra - esett vissza, majd 2012. I. negyedévben 39,8 százalékra, azaz több mint 2 százalékponttal csökkent az index.

A magyar vállalatvezetők 78 százaléka nem számít arra, hogy a hazai gazdaság növekedésnek indul. Az elkövetkező éveket azok a cégek fogják túlélni, amelyek kellően rugalmasan tudnak reagálni a kihívásokra.

A hitelezés visszaesését okozhatja az Európai Unióban a rendszerkockázati jelentőségű bankok számára előírt tőkemegfelelési mutatók teljesítése - áll a Handelsblatt című német üzleti lap hétfői összeállításában, amely szerint a hitelszűke elsősorban a kelet-európai országokat fenyegeti.

Kedvezményes kisvállalkozói hitelprogram indul a fővárosi vállalkozások részére a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központban a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány és az MFB Zrt. között létrejött együttműködés eredményeképpen. A 2011. november 21-étől igényelhető programban a vállalkozások életciklusához illeszkedően állnak rendelkezésre a támogatott finanszírozási források, adta hírül az Országos Sajtószolgálat.

Az adós megmentése a végrehajtástól a hitelintézet, az adós és a követeléskezelő közös érdeke. Mostantól ez utóbbiak is magatartás kódex szerint végzik majd a munkájukat. 

A vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bankok, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, kiszáradhat a vállalati hitelezés, bár az okokról megoszlanak a vélemények. A hitelkínálat szűkülése elsősorban a kkv-knak fáj. 

A Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index kutatás eredményei szerint rövidtávon a tőkeellátottság javításával lehetne segíteni a hazai kkv-k helyzetén. Ezzel szemben a vállalati hitelezés az elmúlt évben szektor szinten 20 százalékot zsugorodott. Az OTP Bank azonban fontos céljának tekinti a szegmens finanszírozását. A nyáron indult OTP Széchenyi 500 vállalati hitelprogram sikerére alapozva most már a legkisebbeknek is kínálnak forrást ingatlanfedezet nélkül.

Egyre több cég fizetésképtelen, ám nemhogy javulna a helyzet, inkább tovább romlik, jövőre még többen juthatnak csődbe. A legnagyobb gond, hogy ezek a cégek nem tűnnek el, hanem újra és újra megjelennek, ráadásul a jövő évi változásoknak köszönhetően ismét sok kerülhet a szürke- és feketegazdaságba.

A Citibank az elsők között csatlakozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett Kombinált Hitel Garanciával (KHG) elnevezésű programhoz, amely lehetővé teszi a bank kis- és középvállalati ügyfelei számára, hogy egyablakos ügyintézéssel, a bankhoz nyújtsák be a KHG-eljárásba bevont Gazdasági Operatív Program, illetve Közép-Magyarországi Operatív Program keretében kiírt pályázatokhoz kapcsolódó pályázati dokumentációt és hiteligényléseket.

A cégek árbevétele az áremelések miatt növekszik, amit szinte minden második magyar kkv tervez jövőre. A jövőbe vetett bizalom a válság éveiben sem volt ilyen alacsony, ráadásul továbbra is nehéz forráshoz jutni.

Rengeteg szó esik a nehéz helyzetbe került lakossági svájcifrank-adósokról, akik a drasztikusan megugrott frankárfolyam miatt esetleg elveszíthetik otthonukat. De mi van azokkal a kkv-kal, amelyek ugyanebből az okból kifolyólag a cégüket veszíthetik el? 

A Magyar Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., az a szervezet, amely az EU strukturális alapokból építkező pénzügyi programok, finanszírozási támogatások kidolgozását és működtetését végzi. De mit is csinál pontosan?

A kkv szektort az átlagnál jobban megviselte a válság, hiszen már korábban is az alultőkésítettség volt a jellemző. A pénzintézetek szerint most a piacszerzés ideje van, mivel a hitelezhető kkv-k maradtak talpon. Aki pedig mégsem az, az állami támogatással vagy alternatív források bevonásával juthat pénzhez. 

Az innovatív cégek pályázati lehetőségeivel, a klaszterfejlesztéssel és a hitellehetőségekről szólt többek közt a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) „Innovatív vállalkozások az EU motorja" című rendezvényén. A Kis és középvállalkozások Hetének megnyitó rendezvényét 36 magyar és 974 európai esemény követi.

A bankszektor a válságra válaszul visszafogta a hitelezését, a kockázatok miatt már sokkal nehezebben adnak hitelt a vállalkozások számára, pedig sok kis- és középvállalkozás számára ez jelentheti az életben maradást. A kilátások szektorszinten egyelőre kedvezőtlenek, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan bankok, amelyek hitelezési aktivitásukat tekintve átlag felettiek. Ugyanakkor a kkv-knak arra is oda kell figyelniük, hogy melyik bankot választják, mert  a költségekben akár hétszeres eltérést is tapasztalhatunk.