A válság legnagyobb hullámait már remélhetőleg magunk mögött hagytuk, a 2008-as pénzügyi krízis azonban maradandó változást hozott a vállalati szektor életében, negatív következményeit még most is megszenvedi a magyar gazdaság. A legnagyobb csapás azt a vállalkozói réteget érintette, amely a legnagyobb foglalkoztatói bázissal rendelkezik, vagyis a kis- és középvállalati szektort, hiszen itt a méretgazdaságossági problémák, az alultőkésítettség, és az alacsonyabb hatékonyság gyorsan éreztette hatását.
A bankszektor a válság kitörése után érezhetően csökkentette a hitelkihelyezését, többek között a kedvezőtlen gazdasági környezet, a romló hitel-porfólió, a megemelkedő forrásköltségek és hitelkamatok, valamint a szigorúbb hitel-elbírálási szabályok következtében. Az érme másik oldalán viszont - a kínálati oldal visszahúzódása mellett - ott volt a gyér kereslet is, a vállalatok ugyanis a friss beruházások és fejlesztések helyett inkább arra koncentráltak, hogy a működőképességüket fenn tudják tartani a recesszió közepette is. (Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben.)
A rövid lejáratú finanszírozás, tehát az éven belüli termékek iránt természetesen nőtt a kereslet, hiszen a cégek például a forgóeszközeik finanszírozását klasszikusan így próbálták megoldani. A hitelkereslet tehát eltolódott a rövidebb lejáratok felé, miközben a beruházási aktivitás visszaesett. A vállalati hitelportfoliók a válság alatt romlottak, legalább is ez derül ki a PSZÁF adataiból.
A válság jótékony hatása viszont az volt, hogy azok a cégek élték túl a legrosszabb esztendőket, amelyek életképesek, tehát a nagyobb hullámok elvonulásával ismételten képesek fejleszteni tevékenységüket, bővítő vagy új beruházásokban gondolkodni. Ennek ellenére még mindig nem érezhető, hogy a hitelezési aktivitás élénkülne, sőt inkább stagnálásra van kilátás. (Van megoldás hitel helyett.)
Hétszeres különbség
Kis- és középvállalkozóként hiába vagyunk hitelképesek, az sem mindegy, hogy egy banki szolgáltatás igénybevételéhez melyik pénzintézetnél tesszük le a voksunkat. Az egyes bankok ugyanis eltérő módon számolják fel bizonyos szolgáltatások költségeit, így a kevésbé körültekintő kkv-k akár hétszeresen is ráfizethetnek. A Clarté Consulting, bankpiaci elemző és tanácsadó cég kutatása tizenhét magyarországi bank, kis- és középvállalati termékkínálatának vizsgálatára terjed ki.
A felmérésből kiderül, hogy a bankolásnál is jelentős különbségek lehetnek, például egy középméretű gyártó és kereskedő cég akár havi 150 ezer forintot is ráfizethet rossz bank választásával, míg egy beruházó kkv 800 ezer forintot is bukhat. Jó hír a kiskereskedelmi boltoknak, hogy ők a felmérés szerint maximum 18 ezer forintot bukhatnak a havi bankolással.
Ugyancsak jelentős eltérés lehet a számlavezetési és tranzakciós díjak között: a középméretű gyártó és kereskedő cégeknél a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlat között az eltérés háromszoros, a kiskereskedelmi boltoknál hétszeres, a nagy forgalmú kereskedőcégeknél, a beruházó kkv-knál és az ügyvédi, közjegyzői, illetve könyvelő irodáknál négyszeres eltérést tapasztalt a Clarté Consulting.
