A legtöbb hazai bank szigorított a hitelek nem árjellegű feltételein és 2011 negyedik negyedévében az árjellegű követelmények is nagyobb terhek elé állítják a hitelfelvevőket, derül ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett legújabb hitelezési felméréséből. (Gyorsabb és megalapozottabb hitelbírálati folyamat és az adósságspirál elkerülése várható a 2012 tavaszától bevezetendő pozitív adóslistától, a jó adósok pedig kedvezőbb megítélésre számíthatnak.)
A szigorítások a jelzáloghitelek esetében az alacsonyabb hitelfedezet arányában, a jövedelemarányos törlesztőrészletben és a szigorúbb megkövetelt hitelképességi szintben jelentkeznek. A bankok 2012 első felében további szigorításokat terveznek mind a jövedelemarányos törlesztőrészletben, mind a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintben. A fedezetlen fogyasztási hitelek feltételei is szigorodtak: a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint nőtt, a maximális jövedelemarányos törlesztőrészlet csökkent. A gépjármű-finanszírozásban a szigorító bankok és lízingcégek közül többen beszüntették az euroalapú finanszírozást, amely 2011-ben 15-20 százalékát tette ki az új kihelyezéseknek.
Mindezek révén egyértelmű, hogy a bankrendszer jelentős része a prémium szegmensre fokuszál, azaz a magasabb jövedelmű, számottevő önerővel, illetve jó minőségű fedezettel rendelkező ügyfélkörre. Ezt a bankokkal folytatott háttérbeszélgetések is megerősítették, állapítja meg az MNB kutatásában. A jegybank szerint ugyanakkor azt még nem lehet egyértelműen látni, hogy a mostani banki gyakorlat a végtörlesztés átmeneti hatása, vagy hosszabb távon is tartósan fennmarad.
A jegybank szakértői szerint a bankok jelenleg a meglévő hitelállomány problémáinak kezelésére koncentrálnak, emiatt az új háztartási hitel-kihelyezések a végtörlesztés és az árfolyamgátba történő bejelentkezések kifutása után kerülhetnek ismét a bankok tevékenységének fókuszába.
Szűkül a hitelkihelyezés a vállalati szegmensben is
A bankok 30 százaléka szigorította a hitelezési feltételeket a negyedik negyedévben, míg a bankrendszer jelentős része – 60 százaléka – további szigorítást tervez 2012 első felében a cégek felé történő kihelyezésekben. (A hitelezés visszaesését okozhatja az Európai Unióban a rendszerkockázati jelentőségű bankok számára előírt tőkemegfelelési mutatók teljesítése.)
A megszorítások főleg a nagy- és középvállalatok, valamint a kereskedelmi hitelek feltételeit érintették, de a kis- és mikrovállalatok esetében is történtek szigorítások. Leginkább az adós szerződéses kötelezettségvállalásának szintje nőtt, a fedezeti követelmények, valamint a minimálisan megkövetelt hitelképességi szint emelkedtek.
Homolya Dániel, az MNB vezető közgazdasági szakértője a sajtótájékoztatón kiemelte: az eurózónában is szigorodnak a hitelezési feltételek, és ennek negatív hatása az anyabankokon keresztül Magyarországon is megjelenik. Hozzáfűzte: a hazai bankrendszer jelenleg veszteséges, így számukra még nehezebb a külső forrásokért folytatott regionális verseny. Míg korábban a hitelezési feltételek elsősorban a bankok hitelezési hajlandóságát tükrözték, a mostani hitelezési felmérésben számottevően nőtt a gyengülő hitelezési képesség szerepe.
Visszaesett a kereslet
A bankok nettó értelemben vett 15 százaléka észlelt csökkenést a lakáscélú hitelek iránt, míg a fogyasztási hitelek esetében összességében változatlan keresletről számoltak be a negyedik negyedévben. A következő félévben a bankok 12 százaléka arra számít, hogy élénkül a lakáscélú hitelek iránti kereslet, azonban a korábbi negyedévek csökkenése miatt ez alacsony keresleti szintről történő relatív elmozdulást jelent. Ezzel szemben a fogyasztási hiteleknél a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka keresletcsökkenést vár 2012 első felében az elmúlt negyedévhez képest. (A végtörlesztés miatti hitelkiváltást nem tekintették a bankok új kihelyezésnek, jegyzi meg az MNB tanulmányában.)
A rövid lejáratú vállalati hitelpiacon viszont változatlanul élénkülő keresletről számolnak be a bankok, hasonlóan a korábbi negyedévekhez. A folyamatos keresletélénkülést az MNB szerint magyarázhatja, hogy 2011 első felében az exportáló szektorok teljesítménye valóban növelhette a rövid források iránti keresletet, másrészt a hitelkínálat a kereskedelmi hiteleknél is beszűkült, ami keresletet generál a rövid banki hitelek iránt. A banki kínálati korlátok miatt is kénytelenek lehetnek az ügyfelek más bankokhoz fordulni. Végezetül a hosszú lejáratú hitelekből való átgyűrűzés is elhangzott érvként, azaz növekszik a vállalatok banki rövid hitelek iránti kereslete az elhalasztott gépberuházások miatt a karbantartás, szerelés költségeinek fedezésére. (Hitellel akarnak a cégek kitörni a válságból.)
Mindeközben a hosszú lejáratú (döntően beruházási) hitelek iránti kereslet továbbra sem élénkül, sőt a bankok nettó értelemben vett 11 százaléka gyengébb keresletet észlelt a harmadik negyedévhez képest. 2012 első felében további csökkenés várható ezen a téren a jegybank kutatása alapján.
Homolya Dániel kiemelte: a bankok hitelezési képességének elmúlt időszakban megfigyelt gyengülését a Magyar Nemzeti Bank február közepén bejelentett új eszközei - a kétéves lejáratú fedezett hitel, a fedezeti kör bővítése, valamint az új, univerzális jelzáloglevél vásárlási program - mérsékelheti.
