Gazdaságpolitika cikkek
Kevesebb adót, kevesebb közmunkást!
A választások után az eddigi gazdaságpolitika konszolidációját, a költségvetési fegyelem fenntartását jósolják az elemzők. A vállalkozók és a munkaadók a kkv-k erősítését, beszállítói programok indítását várják a harmadik Orbán-kormánytól.
Honnan lesz itt növekedés?
Már abban sem volt egyetértés a Növekedés 2013 konferencia előadói között, hogy van-e vagy nincs fordulat a növekedésben. A Privátbankár által szervezett konferencián a gazdaságpolitikai döntéshozók és az üzleti élet vezető szereplői mellett a magyar közgazdaság tudomány e területtel foglalkozó, külföldön is elismert, legjelesebb képviselő mondták el véleményüket.
Komoly ára van a magyar sikertörténetnek
A magyar gazdaság júniusban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, ám ennek érdekében az elmúlt években bevezetett tíz új adó azonban akadályozza a gazdasági fejlődést. Az infláció és az alapkamat csökken, a költségvetés finanszírozási feltételei javulnak, de ez nagyrészt a nemzetközi pénzbőség következménye. A magyar gazdaság iránti politikai és befektetői bizalmatlanság tovább erősödik, a GDP idén csak stagnál.
Ez kéne a fellendüléshez
A Joint Venture Szövetség megfogalmazta azon gazdaságpolitikai téziseit, amelyek a jelenlegi borús gazdasági helyzetben hozzájárulnának a beruházások fellendüléséhez, a tartós gazdasági növekedés magalapozásához, a nemzetközi versenyképesség újraépüléséhez, és végső soron az államháztartás GDP-arányos hiányának és adósságának a mérsékléséhez is.
Bajnai rémálma és Matolcsy gazdaságpolitikája
Ami már a kormányzás kezdetekor is felsejlett, ma már világosan látszik: nincs magyar gazdaságpolitika. Már rég nem az a kérdés, hogy ortodox vagy unortodox. Hanem az, hogy létezik-e egyáltalán. A most pénteken bejelentett korrekció sem tekinthető visszatérésnek a hagyományos gazdaságpolitikához, mint ahogyan az Orbán-kormány korábbi megszorító csomagjai, a két Széll Kálmán Terv sem volt az.
Sárkányfogakat vetne Matolcsy
Különleges gazdasági övezeteket alakítana ki a kormány – az ötlet nem új, de újra és újra felmerül, a legszegényebb kistérségekben segítenék adó- és járulék kedvezményekkel, egyszerűsített ügyintézéssel a beruházásokat, munkahelyteremtést. Külföldi példák igazolják, hogy a kezdeményezés sikeres lehet.
Újabb 400 milliárdos megszorítást jósol a GKI
A változatlanul konfrontatív, piacellenes, tőkét és képzett munkaerőt elijesztő magyar gazdaságpolitika akadályozza a beruházást és a modernizációt. Gazdaságpolitikai fordulat nélkül csak az evickélés, a perspektívátlan stagfláció folytatódik, remélhetően legalább zátonyra futás nélkül – állapítja meg előrejelzésében a GKI, amely szerint Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag elszigetelődőben van.
Inkább a kormány, mint Brüsszel miatt vannak gondjaink
A kormányzat szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezet nem nézne komoly gondok elé. Ebből következően az EU/IMF hitelkeret is csupán azért szükséges, mert külső problémákkal kell majd szembenéznünk. A kormány első hallásra reálisnak ható gazdasági pillanatképe azonban hamis, a tények határozottan mást mutatnak.
Továbbra is rossz irányban a magyar gazdaság
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint Magyarországon az év hátralevő részében is folytatódik a recesszió. A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult - a viszonylag kedvező nemzetközi pénzpiaci hangulatnak és az IMF-tárgyalások megkezdésének köszönhető erőssége - átmenetinek bizonyult. Mivel a kormány deklaráltan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján, aligha születhet meg az IMF-fel való megállapodás, s nem lesz megteremthető az a befektetői bizalom sem, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.
A hangulat rosszabb már nem is lehetne
Újra mélyponton a magyarok „gazdasági hangulata", hiszen idén nyáron a 3-5 évvel ezelőttihez hasonlóan borús a helyzetértékelésük és borúlátók a közeli jövőt illetően.
Fantasztikus jövőt képzel az NGM!
„A Wekerle Terv célcsoportját kiemelt hangsúllyal a kis- és középvállalkozások képezik" - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közzétett dokumentumban, amely szerint a kkv-kat „képessé kell tenni a nemzetköziesedésre, a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra". A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiájáról szóló Wekerle Terv csodálatos fejlődési pályát rajzol fel, arról azonban, hogy ez miként valósul majd meg, inkább csak vágyakat fogalmaz meg.
A falusi gyerek csökkentené a személyi jövedelemadót
Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.
Ördögi körben a gazdaság
A 2011. nyári elemzéseket újraolvasva szembetűnő, hogy az ideihez nagyon hasonló folyamatok és problémák mozgatták akkor is a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, a legfontosabb (mindenekelőtt az eurózóna adósságválságát érintő) kérdésekben azonban azóta sem születtek meg a megnyugtató döntések.
Eltűntek Magyarországról az elégedett emberek?
Az Ipsos 24 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy ez év nyarán átlagosan az emberek 37 százaléka minősítette hazája gazdasági teljesítményét jónak. A pénzügyi válságot megelőzően, ennél sokkal többen, 58 százalék nyilatkozott pozitívan nemzetgazdaságáról. Magyarországon 3 százalék fogalmazott meg kedvező véleményt.
Nyár van, de csak kapkodjuk a fejünket
Az EU vezetői 9 órás megbeszélést tartanak, hogy aztán megerősítsék azt, amit már korábban is eldöntöttek. Pluszként további engedményeket adnak a spanyoloknak. Így kapnak egy kis levegőt, a GDP 1%-ra rúgó könnyítést, na meg egy év haladékot.
Ma is erősödhet a forint
„Hoztam is, meg nem is" a Mátyás királyról szóló népmese szerint. Ezt láthattuk tegnap a Fed ülés után. Meghosszabbították a hosszú kötvényvásárlásokat, amelyeket a rövid kötvényeladásokból finanszíroznak. A forint közben töretlenül erősödik az euróval szemben.
Még nem múlt el a görög veszély
Jelentős emelkedéssel ünnepelték a piacok a görög választások eredményeit, de a bizonytalanság, ami az elmúlt hónapokban a nemzetközi hangulatot jellemezte, megmaradt. Ez meglátszott a forint árfolyamának szárnyalásán, majd lassú romlásán is, elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy még messze nem múlt el a görög veszély.
Dominóként dőlhetnek a cégek - Kínában sem könnyű
Tavaly általában véve kielégítőek maradtak a kínai vállalatok fizetési szokásai, a szállítói hitelek igénybevételének ugrásszerű emelkedése közepette. Mindez annak ellenére következett be, hogy lassult a gazdasági aktivitás, miután beszűntették az ösztönzőket, szigorították a monetáris politikát és mérséklődött a külföldi kereslet is.
Ezért nem lett 45 forinttal olcsóbb a benzin
Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelentős árcsökkenést indokolhatna a hazai üzemanyagok esetében, a kisekereskedelmi árak egyre emelkednek. A háttérben a forint gyengülése áll a GKI Energiakutató elemzése szerint, amelyet viszont részben az eurózóna válságával kapcsolatos félelmek, részben a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalmatlanság okoz.
Se adócsökkentés, se munkahelyteremtés
Két éve, 2010. május 29-én alakult meg a második Orbán-kormány. A kormányprogram bemutatása után, 2010-ben a Piac&Profit - az előző kabinetek hasonló dokumentumaira is jellemző konkrétumhiányok miatt - azt írta: majd meglátjuk. Két év elteltével azt mondhatjuk: a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Számba vesszük, mi történt évről évre. Ezek a 2010-es események.
GKI: Semmi jóra ne számítsunk
Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.
A magyar kormány is érzi: csak egy járható út maradt
A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.
Behúzta a vészféket a feldolgozóipar
Stagnált a magyar feldolgozóipar az idei év első negyedévében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. felmérése szerint A Kopint-Tárki szerint a magyar feldolgozóipar számára továbbra is a kereslethiány jelenti a legnagyobb akadályt, ami akár globális kereslethiánynak is nevezhető, hiszen ebben a negyedévben már világosan megdőlni látszik az a korábbi években stabilnak tűnő trend, miszerint az exportra való termelés biztos hátteret jelent a vállalatoknak.
EU-csúcs: Csak az ima maradt a görög választásokig
A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.
Milyen veszélyek leselkednek Magyarországra?
Magyarország elmúlt hónapokban kedvezőbbé vált pénzügyi megítélése szertefoszlik, ha a magyar tárgyalási készség hangsúlyozását nem követi az IMF és az EU által meghatározott előfeltételek teljesítése - véli a GKI, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás.
Magyarország még sokáig gyenge láncszem lesz
A Concorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint ha az IMF olcsóbban kínál forrást, mint a piac, botorság lenne azt nem igénybe venni. Bilibók Botond szerint most nem a forint árfolyama a legfontosabb, eladható stratégiát kellene alkotnia a gazdasági kormányzatnak.
Legjobb esetben is csak 2013-ra javulhat a helyzet
Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.
Adósságcsökkentés: kulcskérdés a bizalom
A kormányzati gazdaságpolitika sikeressége múlik azon, hogy az ország vissza tudja-e nyerni a befektetők bizalmát, mert az adósság tartós csökkentése csak így lehetséges - mondta Simor András a GKI Gazdaságkutató Zrt. Újratervezés című konferenciáján. A jegybankelnök szerint annak ellenére, hogy a válság kitörése óta mind a magán-, mind az állami szektorban jelentős alkalmazkodás történt, a piac Magyarországot újra a legkockázatosabbak között tartja számon. Ennek pedig a devizaadósság-problémán túli fontos oka a befektetői bizalom hiánya a gazdaságpolitika irányát illetően
Erények nélküli gazdaság
„Elég áttekinteni az elmúlt három év gazdaságpolitikai következetlenségét itthon és a nagyvilágban, elég követni az euró végeláthatatlan vergődését ahhoz, hogy belássuk: a közgazdaságtan eszköztárához egyszerűen nem fűződik az a bizonyító erő, amivel a kétségtelenül csapodár politika világát egy biztosabb, kiszámíthatóbb ösvényre lehetne terelni" - mondta Róna Péter a pécsi közgazdász-vándorgyűlésen. A neves közgazdász a Piac & Profitnak nyilatkozva azt is kifejtette: a magyar gazdaság nagyon sérülékeny, „balesetveszélyes" helyzetben van.
Csak elodáztuk a problémát
Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a gyengülő globális növekedés visszafogja az exportot, az elengedhetetlen költségvetési kiigazítás pedig nyomás alatt tartja a hazai keresletet. A GDP előreláthatólag 2012-ben is stagnálni fog az EU-ban: 2012 egészére körülbelül 0,5 százalékos növekedést becsülnek, míg 2013-ra mintegy 1,5 százalékos lassú növekedés várható. A magyar kilátásokat is gyengébbnek ítélte a bizottság, mint a kormány. Maradhat a túlzottdeficit-eljárás.
K.O. a kkv-knak
Megjelent a Piac&Profit magazin októberi száma, benne részletes összeállítássala kkv-k mint munkáltatók speciális körülményeiről és lehetőségeiről. Bemutatjuk a munkatörvénykönyv változásait a munkáltató szemszögéből, áttekintjük a 2012-es cafeteria változásokat, beszélünk az atipikus foglalkoztatás előnyeiről. Mellár Tamás és Chikán Attila beszél a gazdaságpolitikáról, elemezzük a euró és Európa helyzetét. Emellett többek között azt is megtudhatják, hogy mire jó a gépek közötti kommunikáció.
Ennél már csak rosszabb lesz?
Mind az üzleti, mind a fogyasztói várakozások romlottak, s szintjük egyaránt a 2009 végi, 2010 elei, meglehetősen alacsony értéknek felelt meg - derül ki a GKI-Erste - az EU támogatásával készült - konjunktúraindexéből.
Így mentenék meg az USA-t
A munkavállalók és kisvállalkozók bért terhelő járulékának felére csökkentése, az új munkahelyeket teremtő vállalkozásoknak nyújtandó adókedvezmény, sőt, az ingatlantulajdonosok számára a záloghitelek újrafinanszírozásának megkönnyítése is szerepel abban a gazdaságélénkítő, elsősorban a munkahelyteremtést célzó törvényjavaslat-csomagban, amelyet Barack Obama amerikai elnök terjesztett elő csütörtök este a kongresszus két házának együttes ülésén.
Csütörtöktől drágul az üdítő, süti, energiaital
Az üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott sütemények, a sós snack és az ételízesítő után szeptember 1-től népegészségügyi termékadót - a köznyelvben chipsadót - kell fizetni.
Szijjártó: "Nem megszorítások jönnek, hanem átszervezés"
A miniszterelnök szóvivője szerint "hiába a szocialisták beteges vonzódása a megszorításokhoz", nem lesznek megszorítások. Szijjártó Péter újságírók előtt így kommentálta az MSZP elnök-frakcióvezetőjének keddi szavait. Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján azt mondta, Orbán Viktor vezette válságba az országot, és egyúttal felszólította a kormányfőt, mondja meg, milyen megszorításokra készül.
Kié lesz az ígéret földje?
A kormányzat föld- és birtokpolitikájában fő helyet kapnak a családi agrárvállalkozások, sok esetben még állami földdel is segíteni igyekeznek ennek a körnek, csakhogy ezt az „adományt" a valóság által még nem igazolt kül- és belföldi titkos zsebszerződéseket kötő befektetőktől akarják visszaszerezni. Az agrárkormányzat nem külföldiellenes politikát folytat, csak a spekulációs úton elérni remélt árkülönbözetet kívánja jogi eszközökkel kivédeni.
Véget érhet a spekuláció, a családok kerülhetnek előre?
A családi gazdaságok megerősítése, a spekuláció és a zsebszerződések megelőzése a célja a földtörvény augusztus 1-jén hatályba lépő módosításának - ismerteti a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.
Ingyenbiznisz!
Megjelent a Piac és Profit júliusi száma. A tartalomból: Száz százalék kedvezmény - Az ingyenesség mára kényszerítő erejű piaci tényezővé vált; A spóroláson túl - kiadáscsökkentés a bérleti díjon, közüzemi és IT-számlákon, banki költségeken; Tudja biztonságban! - Az IT-biztonság nem ördöngösség; Pályázatok várólistán - Nem egyszerű pályázni uniós forrásért; Szeptembertől könnyebb lesz - Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei.Keresse a magazint az újságárusoknál vagy rendelje meg digitális változatát!
Nem hisznek a magyarok a chipsadó "egészségügyi" hatásában
Bár a lakosság kétharmada támogatja az új népegészségügyi termékdíj bevezetését, az úgynevezett chipsadót, a megkérdezettek többsége mégis szkeptikus a társadalmi hatást illetően - derül ki a Szinapszis Piackutató Kft. kutatásából.
Kiszámítható politikai környezetet akarnak a cégek
Hosszú távon kiszámítható politikai, illetve gazdasági és társadalmi környezetet szorgalmaz a legfrissebb, 2011-es jelentésében a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC).
Jogszerűtlen a hamburgeradó?
Miután a parlament hétfőn elfogadta a két kormánypárti képviselő által beterjesztett törvényjavaslatot, 2011. szeptember 1-jétől ún. „népegészségügyi termékadó" terhel egyes üdítőitalokat, energiaitalokat, „előrecsomagolt cukrozott készítményeket", sós snackeket és ételízesítőket. Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt, a jogalkotó által „népegészségügyileg nem hasznos"-nak minősített élelmiszereket. Az eredetileg „hamburgeradóként" emlegetett közteher számos jogi kérdést vet fel - hangsúlyozza Torsten Braner közösségi jogász, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda munkatársa.
"Szeptembertől könnyebb lesz..."
Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.
Matolcsy: egykulcsos adóval az adózok 30 százaléka jól járt
A nemzetgazdasági miniszter a Nézőpont Intézet és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közös, az EU elnökség kulisszatitkai című rendezvényen Budapesten csütörtökön azt mondta: a 16 százalékos kulccsal az adózók 30-40 százaléka már az első félévben jól járt.
"Egyszerre adni és elvenni merész, kockázatos vállalkozás"
A francia cégek Magyarországon a gazdaság számos területén jelentős szerepet játszanak. A francia szaktudásnak köszönhetően az első vállalatprivatizációk óta különösen számottevő lett a francia jelenlét a közszolgáltatások terén - víz, gáz, áram, hulladékkezelés - is. Az itt működő vállalatokat súlyosan érintheti a koncessziós és PPP-szerződések felülvizsgálata és újratárgyalása. Eric Lavost-t, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) elnökét a külföldi cégek helyzetéről kérdeztük.
A kínai kapcsolatból annyi lesz, amennyit kihozunk belőle
A kínai-magyar gazdasági kapcsolatok a legfelsőbb szintről kaptak támogatást, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a két ország között felpörögjön a tőke és az áruk áramlása - véli Molontay Tamás, a szombati magyar-kínai gazdasági ankét egyik előadója, a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank magyarországi fióktelepének vezérigazgatója.
Nyugdíjas rendőrök: adóztatható juttatást ígér Szijjártó
Azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem valamilyen más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd - ismertette a vonatkozó terveket Szijjártó Péter az MTI-nek adott interjújában, hangsúlyozva: Magyarországon nem lehet megadóztatni a nyugdíjakat, és nem is fogják.
Új Széchenyi-Terv: a csodás 7000 milliárd
Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vállalkozóknak és a sajtó képviselőinek Budapesten bemutatta az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) ; a programmal a kormány célja a gazdasági növekedés beindítása, majd erősítése, az ország versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság bővítése.
Mégis három hónapig járna a munkanélküli segély
Mégis 90 nap lenne a mostani 270 helyett az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje Czira Szabolcs (Fidesz) szerdán benyújtott módosító javaslata szerint.