Az utóbbi 2 hónap folyamatait vizsgálva egyre látványosabban szétvált az üzemanyagok kiskereskedelmi árát alapvetően meghatározó két tényező alakulása - az üzemanyagok nemzetközi piaci áráé, valamint a forint-dollár árfolyamáé. Míg az előbbi - mind a benzin, mind pedig a gázolaj esetében - gyakorlatilag folyamatosan csökkenő trendet mutat, addig az árfolyam április végétől erőteljes gyengülésnek indult - áll a GKI Energiakutató Kft. legfrissebb elemzésében.
A prémium ólmozatlan benzin (10 ppm ESZ 95) tonnánkénti ára (dollárban) a mediterrán piacon az elmúlt 2 hónapban összességében 19,5%-kal csökkent, míg a motorikus gázolaj (EN590) jegyzésára 14,3%-kal. Ez a változás - fix forint árfolyammal (245,3 USD/HUF FX Spot Rate, 2012.06.01.) számolva - a benzin esetében mintegy 45 Ft/liter, a gázolaj esetében pedig 34,5 Ft/liter árcsökkentést tett volna lehetővé az elmúlt 2 hónap során. Azaz a jelenlegi 430 Ft körüli literenkénti ár a gázolaj esetében kissé 400 Ft/liter alatti, míg a benzin esetében 385 Ft/liter is lehetne, amennyiben a forint árfolyama a dollárhoz képest egyáltalán nem változott volna.
Mint azt korábban a Piac & Profit Online is megírta, az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatokban megfigyelhető változások a benzin és a gázolaj esetében is 1-2 forint árcsökkentést indokoltak volna 4-én, hétfőn. A benzin kiskereskedelmi átlagára így 429 forint, a gázolajé pedig 432 forint lehetett volna június 6-án, szerdán. Ezzel szemben a Mol hétfőn közölte, hogy nem változtat az üzemanyagok árán: a héten a benzin és a gázolaj átlagára is literenként 430 forint marad.
A hazai üzemanyagárak változását alapvetően két tényező alakítja: az üzemanyagok nemzetközi piaci árváltozása és a forint-dollár árfolyamának alakulása. A prémium ólmozatlan benzin (10 ppm ESZ 95) tonnánkénti ára (dollárban) a mediterrán piacon az elmúlt héthez képest tovább csökkent, átlagosan 2,9%-kal. A motorikus gázolaj (EN590) jegyzésára hasonló mértékben, szintén csökkent, heti átlagban 3%-kal. A forint a dollárral szemben viszont tovább gyengült, átlagosan 1,7%-kal.
Erős piaci mozgásokat vált ki részben a görög helyzettel kapcsolatos bizonytalanság, részben a spanyol bankszektor válsága. Az euró árfolyama ennek következtében negatív csúcsokat döntöget, a befektetők bizalmatlanságát pedig a magyar deviza is megérzi. Pénteken a délelőtti órákban a forint euróval szembeni árfolyama a 305-ös lélektani határt is áttörte a bankközi devizapiacon, miközben elemzők szerint az Európai Bizottságtól érkező pozitív hírek hatására erősödnie kellett volna a hazai fizetőeszköznek. Több közgazdász is hangoztatta az elmúlt években, hogy ha hazánk is az eurózóna tagja lenne, védettebb lenne a hektikus piaci mozgásokkal szemben.
Jeremy Siegel, az amerikai pénzügyi elitképző, a Wharton School (University of Pennsylvania)) világhírű professzora ezzel szemben azt javasolja, hogy a világért se adjuk fel a forintot, nyugodt szívvel engedjük annak értékvesztését, így Magyarország egy-két éven belül rendkívül vonzó befektetési célponttá, és kiemelkedően versenyképessé válik.
Azonban a nemzetközi tényezők mellett a magyar gazdaság gyengélkedése és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos bizalmatlanság (lásd keretes írásunkat) is hozzájárul a forint gyenge szerepléséhez. Az I. negyedévi adatok a magyar gazdaság EU-n belül kirívóan jelentős visszaesését jelzik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint az európai és hazai várakozások romlása, a költségvetési kiigazítás keretében bejelentett adóemelések és a reáljövedelmek 3% körüli idei visszaesése következtében idén már nem várható a gazdasági növekedés megindulása.
