“A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban óvatosan optimisták vagyunk. Idén végéhez ért a kétéves monetáris lazítási ciklus, emellett érdemben bővült a gazdaság. A negatív inflációs ráta következtében azonban nem zárható ki a további kamatcsökkentés(ek) lehetősége sem. Ugyanakkor a rezsicsökkentések hatásainak elhalványulása, a gyengébb forint és az importált infláció is fokozatosan megjelenhet a fogyasztói árakban is, így az MNB mozgástere is korlátozottabb lehet a 2015-ös év második felében” - véli Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője.
A hazai gazdaság esetében a következő évben az egyszeri tételek kifutásával - Európai Uniós források felgyorsított ütemű felhasználása, MNB hitelprogram - a növekedés mértéke is szerényebb mértékű lehet 2015-ben. Azonban a devizahitelek kérdéskörének rendezése várhatóan a lakosság fogyasztására is pozitív hatást gyakorol, további támogatást biztosítva a hazai gazdaság számára. Kockázatot jelenthet azonban a bizonytalan szabályozói környezet, illetve az újabb állam-kapitalista törekvések a befektetői környezetre is rányomhatják bélyegüket.
“A forint kilátásaival összefüggésben mérsékelten optimisták vagyunk. Bár a folyó fizetési mérleg többlete, és a hazai gazdaság javuló fundamentumai védhetik a forintot, azonban a kormányzat által elkövetett újabb gazdaságpolitikai ballépés lehetősége (mint az M0-ás fizetőssé tétele), az orosz-ukrán krízis esetleges fellángolása-, valamint a vártnál adott esetben korábban bekövetkező Fed kamatemelés lehetősége kockázatokat tartogathat a hazai fizetőeszköz számára.” - összegzi a magyarországi kilátásokat az Admiral Markets elemzője.
Európa - esély a kilábalásra
“Az öreg kontinensen arra számítunk jövőre, hogy az Európai Bizottság 315 milliárd eurós, gazdaságélénkítő csomagja mellett az Európai Központi Bank stimulusa is támogathatja majd a növekedést, míg a leértékelődő euró javítja a versenyképességet és serkenti az exportot. A 2015-ös év első hónapjai folyamán az olajárak csökkenése lehúzhatja az euro-övezeti inflációs rátát, amelyre válaszul az ECB akár tovább kiterjesztheti a jelenlegi intézkedéseit. Így a vállalati kötvények vásárlása mellett nem zárjuk ki az európai államkötvény-vásárlási program beindítását sem.” - vázolja fel az elkövetkező hónapok várakozásait Horváth Zoltán.
Kelet-Közép Európa - az orosz geopolitikai felhők árnyékában
Az év “meglepetése” a régióban megjelenő geopolitikai kockázat volt; az orosz-ukrán krízis kibontakozása, majd fellángolása alaposan átrajzolta a régiós befektetők rövid távú világképét. Az év első felében a fentiek miatti geopolitikai aggodalmak, majd a nyugati szankciók nyomán Oroszországból menekülő tőke alaposan elgyengítették az orosz fizetőeszközt. Ezt követően a mélyrepülő olajárak nyomták rá bélyegüket a rubel árfolyamra. Az orosz jegybank a 2014-ben alkalmazott jelentős, összesen 400 bázispontnyi kamatemelés után “elengedte az árfolyam kezét”. Ezt követően a dollárral és az euróval szemben meghatározott kereskedési sávot feladva - és az orosz devizatartalékok jelentős apadása mellett a rubel immár szabadon lebeg.
A leértékelődő rubel miatt az orosz inflációs ráta évesített értéke 9% fölé kúszott; míg az országgal szemben alkalmazott szankciók, majd a további szankciók lehetőségétől tartó befektetői tőkekivonás, a napirenden maradó geopolitikai bizonytalansággal együtt a későbbiekben is rányomhatja bélyegét az orosz gazdaság teljesítményére. Bár az olajárak csökkenése a rubel gyengülése mellett ment végbe, azonban reálértéken meglátszik majd az olajárcsökkenés hatása: hiszen ugyanannyi rubelen ezt követően kevesebb terméket, eszközt, illetve fogyasztási javakat vásárolhatnak majd. Korábban felmerült az orosz árszabályozás, és a tőkekorlátozások lehetősége is: elemzői vélemények szerint Oroszország jövőre is tartogathat meglepetéseket a piaci szereplők számára; ezért a 2015-ös évben is kiemelt figyelmet érdemes szentelni az orosz gazdaság teljesítményére, valamint a rubel árfolyamára is.