Elvándorlás cikkek
A cégek háromnegyedét érinti idén a fluktuáció
A vállalatok visszafogott toborzással működtek az elmúlt időszakban a változékony gazdasági környezet miatt.
Nyugatra billent az ország, ott épül majd a legtöbb lakás
Tavaly is folytatódott az ország billenése nyugatra és középre, legalábbis ami a belső vándorlást illeti. A nyertes megyékben pörgött fel a legjobban az ingatlanforgalom és ezekben a körzetekben fognak nagyobb sebességre kapcsolni idén és jövőre a lakásépítések.
Egymilliárd lehet a klímamenekültek száma 2050-re
Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.
Kitalálnád, hány millióan válhatnak menekültekké fegyveres konfliktus és éhezés miatt?
Több száz millióan már most is képtelenek eltartani magukat, mert megsemmisültek a megélhetésükhöz szükséges eszközök és életkörülmények. A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás miatt földönfutóvá váló tömegek persze Európa felé veszik az irányt. Mi a megoldás? A Humanitárius Kötvények újfajta finanszírozási formát jelenthetnek a válságzónákban élők életkörülményeinek kezelésére és javítására.
Lakhatatlan városok, tömeges elvándorlás: ezt hozza a klímaváltozás
Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.
Több mint 630 ezer magyar él külföldön
Globális tekintetben Európa- és Közép-Ázsia a második legtöbb bevándorlót fogadja be – közöttük több mint hatszázezer magyar honfitársunkat – derült ki az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentéséből.
Nagy a jövés-menés az energiaszektorban
„Egyes szektorokban a cégek alig 80 százaléka működik egy éven keresztül folyamatosan, ami azt jelzi, hogy az egyensúlyi állapottól még elég messze van a hazai cégbázis” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Hazatérnének a külföldön dolgozó magyarok?
A kivándorlás valószínűleg elérte a csúcspontját, a közeljövőben megkezdődhet a külföldön dolgozó közép-európaiak hazaköltözése – derült ki a Colliers International legfrissebb tanulmányából.
A fenntartható termelés enyhítheti a migrációt
A klímaváltozás komoly veszélyfaktor a fejlődő országok vidéki népessége számára, gyakorta kiváltó oka az elvándorlásnak, ezért a fenntartható mezőgazdaság támogatása lényeges eleme a hatékony válasznak, hangsúlyozta tegnap Rómában a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva.
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket.) Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.
Parragh: a legjobb 10 százalék ment külföldre
A magyar gazdaság legnagyobb gondja a munkaerőhiány Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint is. Az elvándorlással az a legnagyobb baj, hogy a legjobbak mentek el mondta. A megoldás a béremelés lenne, így újranyitná a bértárgyalásokat.
Munkaerőt, vagy bedőlést hoz a béremelés?
Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.
Ez olyan jó hír, hogy nagy bajt jelent
Rég volt, csaknem negyedszázada, ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. Ami azonban a felszínen jó hírnek tűnik, a valóságban óriási bajt jelent a gazdaságban: ha mindenkinek van munkája, akkor kit vegyenek fel a fejleszteni akaró cégek? Nem mintha nem lennének tartalékok, de az igazi gondot azonban az jelenti, hogy a vállalatok vezetőiben még nem tudatosult: most már mindennél jobban meg kell becsülni a munkaerőt.
Bevándorlók és romák - nélkülük biztos a munkaerőhiány
Elkerülhetetlenné vált, hogy Magyarország a határon túlról pótolja a munkaerőhiányt, emellett a jövőben kiemelt szerepet kell szánni a munkapiacon a roma népességnek - érvelnek a legnagyobb hazai munkaadói szövetségnél.
Kevés az új cafeteria a munkaerőhiány ellen
Jó kezdeményezés a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint a cafeteria készpénzesítése, de a munkát terhelő egyéb terhek csökkentése nélkül kevés ahhoz, hogy megoldja a feszítő bérproblémákat a kkv-knál.
Munkavállalás Angliában a Brexit után
A sokkoló eredménnyel záruló Brexit népszavazás számos kérdést vet fel. A magyarok számára különösen fontos lehet, hogy mi lesz a kint dolgozókkal?
Kellenek a bevándorlók a magyar gazdaságnak az MGYOSZ szerint
Célzottan keresni kellene a "kulturálisan beilleszthető", külföldről érkező munkaerő bevonásának lehetőségeit az MGYOSZ munkaerőhiány orvoslására vonatkozó javaslata szerint. A szervezet emellett hatékonyságnövelést, aktív munkaerőpiaci eszközök bevetését és az elvándorlás megállítását szorgalmazza többek között.
20. századi módszerekkel próbálunk túlélni
A motivációhiány a céges növekedés nagy kerékkötője. És a munkaerőhiány. A magyar gazdaság versenyelőnye, hogy itt olcsóbb a munkaerő, nem lesz tartható, 21. századi leadership módszerekre kell váltanunk mielőbb - mondták szakértők a Piac & Profit által szervezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.
Dobbantana a diákok fele
A magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.
„A növekedés nem elhatározás kérdése, meg kell teremteni a feltételeket”
A magyar vállalatok versenyképessége messze elmarad a kívánatostól Pitti Zoltán volt APEH-elnök szerint. Az okokat a szabályozók és ösztönzők területén kell keresni a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos kutatója szerint.
Mind megfizetjük a tanulatlanság árát
Milyen következményekkel jár, ha a szegénységben élő fiatalok megfelelő képzés hiányában nőnek fel? Megfelelő oktatás nélkül nem lehet kitörni a szegénységből és ez az egész országnak káros, hosszú távon mindannyian megfizetjük az árát.
Itthon tartanák a fiatalokat
Február 29-én stratégiai megállapodást írt alá a Keszthelyi Holding Zrt. és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) a pénzügyi-tanácsadói szakma népszerűsítése, és a fiatal munkavállalók itthon tartásának céljából. A kétnapos konferencián részt vett a cégcsoporthoz tartozó 250 tanácsadó, valamint a hazai legnagyobb Társaságok.
A multik tartják itthon a fiatalokat
A szolgáltató központok virágzásának köszönhetően a teljes ágazat vonzerejének további erősödése várható, miközben a Randstad felmérése szerint már 2015-ben is ez volt a legvonzóbb szektor a munkavállalók körében. A fiatalok itthon tartásában – akiknek a magas fizetés mellett a kínált karrierlehetőség is fontos döntési szempont egy állás megpályázásakor, – jelenleg ez az egyetlen versenyképes iparág. A legnagyobb problémájuk viszont, hogy kevés a megfelelő potenciális jelölt - mert nyelvtudás itthon is kéne.
Tartsuk itthon a dolgozókat!
Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.
Külföldre menne a diákok fele
A felvételiző diákok közel fele szeretne külföldön is tanulni, és tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzéssel, ösztöndíjjal utaznának külföldre – derült ki egy friss kutatásból.
Főleg a fiatalok pattognak
Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu kutatásából. Az új munkahellyel járó lakóhelyváltás a hölgyek körében népszerűbb, bár közöttük jóval magasabb azok aránya, akiket nem pusztán az új lehetőség, hanem a jobb egzisztenciális körülmények motiválnak. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.
Ki fog itt dolgozni? A többség már dobbantana
A megkérdezettek túlnyomó többsége bármikor külföldre költözne, és akár tíz évnél is tovább maradna, ha felajánlanának neki egy állást, derül ki a The Network, a Boston Consulting Group és a Profession.hu kutatásából. Az egészségügyből legtöbben Németországba költöznének, míg az informatikusok és a szolgáltatási szektorban dolgozók körében Kanada is népszerű.
Nagyobb kereset, elvándorló magyarok - Mi vár ránk jövőre?
A magyar gazdaság a tavalyi gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a II. negyedévben 2,7 százalékos, a III. negyedévben 2,4 százalékos ütem követte. A következő negyedévekben pedig inkább csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,3 százalék körüli emelkedésére számít. A beruházások az idei stagnálás után jövőre visszaesnek (-5%), a fogyasztás viszont GDP-hez közeli – idén attól kissé elmaradó, jövőre azt valamivel meghaladó – 2,5 százalék körüli ütemben bővül. Az exporttöbblet 2015-ben látványosan, 2016-ban lassabban emelkedik. A külső és belső egyensúly mindkét évben kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt – még egy kicsit várni kell. A bankadó csökkentéséből adódó banki mozgásteret az MNB egyre aktívabb beavatkozása szívja el. A perspektíva hiánya miatt sem a tőke, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.
Külföldön dolgozna? Egy szakma azért nem árt
Továbbra is vonzó a magyarok körében a külföldi munkavállalás. Habár a statisztikai adatok szerint legnagyobb arányban felsőfokú végzettséggel vágnak neki a nagyvilágnak a munkakeresők, közülük csak kevesen tudnak saját szakmájukban elhelyezkedni. Ennek a fő oka, hogy az elméleti tudás helyett Európa-szerte nagyobb igény mutatkozik a jól képzett, gyakorlatias szaktudással rendelkező munkaerőre.
El kell kezdeni emelni a béreket
A kivándorlás már nyolc éve folyamatosan növekedést mutat, különösképp a fiatal korcsoportokban. Elsősorban a magasan képzett munkavállalók hagyják el az országot. A béreket emelni kellene, mert így is 30%-kal el vagyunk maradva a régiós vetélytársaktól.
Riasztó sebességgel ürül ki az építőipar
A megelőző havival hajszálra megegyezően összesen 645 cég szűnt meg októberben az építőiparban Magyarországon. „Az ágazatban zajló megtisztulási folyamat tempóját jól mutatja, hogy míg idén negyedik alkalommal emelkedett hatszáz fölé a törlések száma, korábban egyetlen ilyen hónap sem volt” – mondja Pertics Richárd, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
Kezelhetetlen probléma lesz a munkaerőhiány
A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj. A Randstad elemzése szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.
Már gond a munkaerőhiány 10-ből 6 vállalkozásnak
Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nemcsak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő is – ez derül ki a Policy Agenda friss elemzéséből.
Megy a harc a magyar munkaerőért
A tehetséges munkaerő kivándorlása komoly feszültségeket okoz a hazai munkaerőpiacon, a magyar vállalatoknak harcba kell szállniuk európai versenytársaikkal a dolgozók megtartásáért. A munkaerőhiány különösen a központi és a nyugati országrészben jelent súlyos problémát.
Bevándorló magyarok: mi vár rájuk Nyugaton?
Nem csak a hozzánk érkező menekültek száma nő lendületesen, de azoké a magyar munkavállalóké is, akik inkább határon túl próbálnak szerencsét. De mire számíthatnak hazánk fiai gazdasági bevándorlóként?
Hogyan élnek a magyarok Angliában?
Penészes, lepukkant lakás bérelhető Angliában havi 1200 fontért. Mármint az olcsóbb vidékeken. A brit fővárosban még ennél is drágább az élet. A kint élő magyarok tapasztalatai szerint nyelvtudás nélkül szinte esélytelen munkát találni, de ha találnak, akkor sem biztos, hogy telik luxusra.
Ellenünk mikor emelnek falat?
Elindult a fal építése a főleg Szíriából, Macedóniából beözönlő menekültek ellen, de vajon ellenünk mikor emelnek falakat? Mert megélhetési bevándorlók vagyunk, csak úgy, mint a hozzánk érkező menekültek egy része, akik a jobban fizetett munkalehetőségek miatt érkeznek, bár nagyobb részük az életét menteni vágott neki a hosszú útnak.
Költözők: egyre nehezebb megtartani a munkaerőt
Egyre nehezebb feladat a szakképzett munkaerő megtartása az ország több pontján a gazdaságilag fejlettebb régiók és a külföldi ajánlatok elszívó hatása miatt. A hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet, ami megnehezíti a vállalatok személyzeti osztályainak helyzetét a hosszútávú tervezésben.
Nem mindegy hová születünk
Régiónként alapvetően eltérnek a lehetőségek, de a társadalmi szokások is. A Dunántúlon hamarabb kezdenek el dolgozni és később házasodnak, míg a leginkább Észak-Magyarországon utasítják el a cigit és a drogot a fiatalok.
Kreativitás, rugalmasság: ez kell majd öt év múlva
Minden második hallgató külföldre menne dolgozni, és a főiskolától remélik a nyelvtudásuk fejlesztését. Ezenkívül gyakorlatias képzésre vágynak, és arra, hogy csapatban is megtanuljanak működni, gondolkodni.
Hol dolgoznánk a legszívesebben?
Budapesten a legtöbben hazai munkát keresnek, vidéken inkább a külföldi álláshirdetések a népszerűbbek. A legkedveltebb célország Németország és Nagy-Britannia, de sokan pályáznak kirándulóhajós állásokra is.
A többség csak vágyakozik, a valóságban nem menne külföldre
A magyarok közel 55 százaléka szeretne máshol élni, de sokakban ez az igény csak elméletben fogalmazódik meg, aktívan csupán a válaszadók 21 százaléka keres külföldi munkát. Bár magas azok aránya, akik elvágyódnak az országból, 62 százalék mégis motiváltnak érzi magát a jelenlegi munkahelyén.
A harmincasok fele külföldre menne – vagy már ott is van
A világon minden három álláskereső közül kettő hajlandó lenne külföldre költözni egy állás kedvéért, Magyarországon a harmincas korosztály fele ilyen. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada a legnépszerűbb célországok azok körében akik külföldre kacsingatnak.
Maradnának a fiatalok, ha lakáshoz juthatnának
Lehet, hogy nem költöznének külföldre, sőt talán előbb alapítanának családot a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Az egyetemisták 92 százaléka szerint egyedül nem tudnák finanszírozni a lakásvásárlást.
Így nyer a magyar gazdaság is a külföldön dolgozókon
A külföldi munkavállalás nyilván jelentős kockázatot is jelent, főleg, ha már a határon túl kezd valaki munkát keresni. Ebben segíthetnek a kölcsönző cégek, amelyeken keresztül valójában magyar alkalmazott marad a munkavállaló – uniós fizetésért.
Országok költöznének el a klímaváltozás miatt
A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
A nőknek jobban bejön a külföldi munka
Jellemzően Nógrád megyéből pályázik külföldre a legtöbb nő, míg Békés megyéből inkább a férfiak mennének. A hölgyek elsősorban a brit, míg az urak inkább a német álláslehetőségeket böngészik.
Külföldre menne a frissdiplomások harmada
A fiatal diplomás munkavállalók 14 százaléka dolgozott már külföldön, egyharmaduk jelenleg is tervezi, hogy a következő 5 év során Magyarországon kívül vállal munkát.