Az ENSZ 2015-ös adatai szerint az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok száma eléri a 3 milliót, 6,6 százalékos munkaerő-piaci jelenlét mellett. Jövőjük szempontjából lényeges statisztika, hogy 71 százalékuk legalább 5 éve Nagy-Britanniában él, ezért állandó tartózkodásra jogosult. A többiek, a szerzett jogok elvének érvényesítése alapján valószínűleg maradhatnak, erre engednek egyébként következtetni a kilépést támogató politikusok első, nyugtató hangvételű nyilatkozatai is – írják bejegyzésükben a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. szakértői. Tisztázatlan ugyanakkor sok minden más mellett, hogy mi lesz családtagjaikkal, lesz-e lehetőségük a kilépést követően csatlakozni hozzájuk?
A magyarországi brit nagykövet kiemelte, hogy a mintegy 55 ezer embert foglalkoztató magyarországi brit vállalkozások is folytatják tevékenységüket. Bár Magyarország és Nagy-Britannia erős kapcsolata megváltozik a Brexittel, alapvető lényege azonban nem – mondta, megjegyezve: továbbra is szükség lesz mind a politikai, mind a gazdasági együttműködésre. (Csaknem 3000 hazai cég tulajdonosi hátterében találhatóak brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek – vélhetően őket az átlagnál is jobban érinti majd Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.)
Sokan mennének, ameddig lehet
Mi a helyzet azokkal, akik a távozásról döntő népszavazás és a tényleges kilépés közötti időszakban költöznének az Egyesült Királyságba? Sorsuk egyelőre bizonytalan, a Brexitet támogató politikusok azonban nem zárták ki korlátozó intézkedések bevezetését, hogy megakadályozzák a további masszív bevándorlási hullámot. Az ilyen típusú korlátozó intézkedések ugyanakkor sértenék a hivatalos kilépésig kötelezően betartandó, a szabad munkaerő-áramlásra és letelepedési szabadságra vonatkozó uniós rendelkezéseket – írják a Saldo szakértői.
Akik még azelőtt indulnának, mielőtt bármi változik, nincsenek kevesen. Sőt, a Nagy-Britanniába magyar dolgozókat közvetítő cégek egyelőre a Brexit népszavazás nyerteseinek számítanak. A Népszabadságnak nyilatkozó munkaközvetítő cégek szerint a Brexit szavazás óta a korábbinál is többen érdeklődnek a brit munkalehetőségek iránt. A Távozzangolosan.hu vezetője azt nyilatkozta a lapnak, hogy eddig heti egy-két embert közvetítettek ki Nagy-Britanniába, most viszont napi 7-8 ember jelentkezik, hogy szeretne kint dolgozni. Az Euworks munkaközvetítőnél is azt mondták, hogy felpörgött az üzlet a népszavazás eredménye óta.
Lezárulnak majd a határok?
Elvileg ugyan lenne lehetőség arra, hogy a britek a norvégokhoz hasonlóan fenntartsák a munkaerő szabad áramlását, cserébe a uniós belső piachoz történő további hozzáférésért, ez ellen a szcenárió ellen szól azonban a távozáspártiak egyik legerősebb kampányígérete a további bevándorlás megfékezéséről: „Vegyük vissza az ellenőrzést határaink felett!” Szó van egy ausztráliai típusú, képesítés alapú letelepedési rendszer bevezetéséről, amely szerint különböző aspektusok meghatározásával, kategorizálásával és értékelésével alakítanák ki a bevándorlók lehetséges körét. Ez utóbbi rendszer különösen az alacsony végzettségű külföldi munkavállalókat és az alacsony képzettséget igénylő munkakörökben dolgozókat érintené hátrányosan, egyszersmind komoly hatással lenne a teljes brit munkaerőpiacra, lévén, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó uniós munkavállalók 3/4-e nem tudná teljesíteni a harmadik országbeli állampolgárok vízumhoz jutásával szemben támasztott jelenlegi brit követelményeket – hangsúlyozzák a Saldo szakértői.